Hírek

Nem a kirándulók szemetelnek legtöbbet

Ha szemétről beszélünk az erdők kapcsán, akkor általában eldobált műanyag palackok, hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegálishulladék-helyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat.

Szerző:
Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotó:
Pilisi Parkerdő Zrt.
2016. június 7.

Ha szemétről beszélünk az erdők kapcsán, akkor általában eldobált műanyag palackok, hátrahagyott zacskók, esetleg építési törmelék juthat eszünkbe. A valós illegálishulladék-helyzet azonban ennél meglepőbb képet mutat.

Három fő tényező játszik közre

 

Bár a Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektáros területen évente 20 millió erdőlátogató fordul meg, az erdészet szerint már nem ők okozzák a legnagyobb problémát. A szakemberek azt mondják, az illegálisan lerakott hulladék három fő forrásból ered.


Az egyik, amikor költségmegtakarítás céljából az erdőbe szállítják a különféle típusú hulladékokat (az építési törmelék mellett sokszor veszélyes ipari melléktermékeket és maradványokat), amelyek nemcsak az erdőben élő növényeket, gombákat és állatokat, hanem az arra járó vagy a környéken élő embereket is veszélyeztetik. A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai számára az egyetlen lehetőség a tettenérés lenne. Mivel rendszeres „hulladékőrjáratra” nincs kapacitás, ezeknek a tetteseknek a kilétére az esetek többségében nem derül fény.

 

Pilisi Parkerdő Zrt.
Pilisi Parkerdő Zrt.


A másik kettő illegális erdei „szemétforrás” sajnos vélelmezhetően magánemberektől ered: a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék, illetve a kertekből származó zöldhulladék.
„Az első kettő illegálishulladék-kategória egyértelműen tudatos környezetkárosítás révén kerül az erdőkbe. Az elkövetők szándékosan veszélyeztetik az erdők és az emberek egészségét. A harmadik kategória, a zöldhulladék, azonban érdekes kérdéseket vet fel. A kertben levágott fű, lenyesett ág, lehullott gyümölcs nem tűnhet annyira veszélyesnek. Sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokat bátran elhelyezhetik az erdőkben, mezőkön, utak szélén, és ezzel nem követnek el természetkárosítást. Ez azonban tévedés! Az illegálisan lerakott zöldhulladék is komoly problémát jelent az erdőre, illetve a gyepterületekre nézve” - hangsúlyozta Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.

 

A zöldhulladék is veszélyes

 

Az egyik leggyakoribb zöldhulladék a frissen levágott fű, a díszcserjékről, sövényekről levágott nyesedék és a lehullott, rohadó, emberi fogyasztásra már nem alkalmas gyümölcs. Az ilyen hulladék azonban kiváló táplálékforrást jelent a vaddisznók számára, így lehetővé teszi az állatok belterületen való megtelepedését, állandó jelenlétét.


Egy tavaly publikált kutatás megállapította, hogy részben az ilyen táplálékforrások miatt alakult ki a főváros térségében egy belterületen élő vaddisznó-populáció, amely el sem hagyja a településeket, emiatt pedig az egyedszámuk szabályozása komoly gondot jelent.

 

Pilisi Parkerdő Zrt.
Pilisi Parkerdő Zrt.


A fenyő, a tuja és a többi örökzöld - főleg elszáradt állapotban - ráadásul fokozottan tűzveszélyes, illegális lerakása aszályos, forró időszakban könnyen belterületi vagy erdőtüzek okozója lehet. A nagy mennyiségben, egyben lerakott zöldhulladék ugyancsak fokozott tűzveszélyt jelent, mert a végbemenő bomlási folyamatok öngyulladáshoz vezethetnek, így az „erdei komposztnak” hitt zöldhulladékhalom akár több hektár erdőt is veszélyeztető tűzfészekké válhat. 

 

A holtfa nem zöldhulladék
Fontos hangsúlyozni a holtfa, az erdőben lehullott gallyak és a zöldhulladék közötti óriási különbséget. A holtfa - legyen vékony vagy vastag - nem hulladék, hanem az erdő része, lebomlása szerepet játszik az erdei ökoszisztéma működésében. A zöldhulladék azonban az idegen szerves hulladék felhalmozódását okozza, ami negatív folyamatokat indít el.

A zöldhulladék illegális lerakása emellett elősegíti az inváziós növényfajok, így például a bálványfa, továbbá a parlagfű és a japánkeserűfű-fajok terjedését. A kertekből kikerülve ezek az agresszív, idegenhonos fajok a főváros környékén még meglévő őshonos, védett erdők rovására terjeszkednek, visszaszorításuk nagy erőfeszítéseket igényel. Arról nem is beszélve, hogy az erdők szélén lerakott zöldhulladékkupacok miatt a kirándulók nem élvezhetik a természet eredeti szépségét.


Érdekes, hogy a hulladék újabb hulladékot vonz, azaz a szemét láttán mások is „kedvet kapnak”, hogy kivigyék a kertből származó nyesedéket, amelyek óriási, rothadó lerakatokat képeznek.

 

A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban 60 millió, 2014-ben és 2015-ben pedig már évi csaknem 70 millió forintott fordított az illegálisan lerakott hulladék elszállítására. A parkerdő most, a kirándulók és túrázók szemléletformálására irányuló törekvések után, megoldásképp egy olyan szakmai programot dolgoz ki, amely az illegális lerakóhelyek felderítésére és a lakosság tájékoztatására irányul.

 

Kapcsolódó cikkeink:

A zöldhulladék is hulladék

A szemétrengeteg mellett döglött disznó is úszik a Tiszán

Másfél tonnával zárult a szemétszüret a Bodrogon

Cikkajánló