Hírek

Nem mindennapi denevérkolónia él Sződligeten

A Nagyboldogasszony-templom tornyában nem egy, nem kettő, de egyenesen három denevérfaj él egyszerre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a plébánia is vigyáz rájuk.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás:
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
termeszetvedelem.hu
Wikipedia
2021. március 10.

A Nagyboldogasszony-templom tornyában nem egy, nem kettő, de egyenesen három denevérfaj él egyszerre. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a plébánia is vigyáz rájuk.

Mint az három évvel ezelőtt kiderült, békességben élnek egymással a rőt koraidenevérek, a közönséges késeidenevérek és a fehérszélű törpedenevérek a sződligeti Nagyboldogasszony-templom kupolabelsejében. Tavaly nyáron a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy az első említett fajnak 1500, a másodiknak 40, a harmadiknak pedig közel 300 példánya verődött itt össze, és a rőt koraidenevérek itt is teleltek. A szakemberek folyamatosan figyelik az állomány alakulását, részt vesznek a környezeti nevelés munkájában és koordinálják a torony tisztítását.

A rőt koraidenevér névjegye
  • Latin neve: Nyctalus noctula
  • Elterjedése Magyarországon: nagyon gyakori
  • Testhossza: 6,0-8,2 cm
  • Alkarhossza: 4,8-5,8 cm
  • Tömege: 15-40 g
  • Színe: vörösesbarna
  • Természetvédelmi státusza Magyarországon: védett
  • Természetvédelmi érteke: 25 000 Ft

A nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őre, Hegyi Zoltán beszámolója alapján a plébánia és az egyházközösség hozzállása kiemelkedően pozitív: „az emberek örülnek az állatoknak, tisztában vannak természetvédelmi értékükkel és a környezetben betöltött szerepükkel”.

Előfordul, hogy legyengült, sérült, beteg vagy éppen telelésükben megzavart egyedeket találnak, ezek ilyenkor a Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő központjába kerülnek, ahol gondoskodnak róluk, majd amint lehet, repatriálják, vagyis visszaengedik őket a természetes élőhelyükre.

A közönséges késeidenevér névjegye
  • Latin neve: Eptesicus serotinus
  • Elterjedése Magyarországon: nagyon gyakori
  • Testhossza: 6,2-8,2 cm
  • Vitorlafesztávolsága: 34-36 cm
  • Tömege: 14-35 g
  • Színe: a hátán barna, a hasán világosabb szürkésbarna, fülei, vitorlája és fejének csupasz részei feketék
  • Természetvédelmi státusza Magyarországon: védett
  • Természetvédelmi érteke: 25 000 Ft

Idén ez két helyszínen valósult meg: az egyik a tiszaugi ártéri élőhelyen elhelyezett denevérhotel (amiről mi is írtunk ebben a cikkünkben), a másik pedig a sződligeti Nagyboldogasszony-templom kupolája volt, ahová február 25-én 86 rőt koraidenevért, 15 fehérszélű törpedenevért és 1 durvavitorlájú törpedenevért költöztettek. Most, március 6-án „visszaellenőrizték” őket, és sikerekről számoltak be: úgy tűik, hogy az állatok hosszú távon is megfelelőnek találják ezt a helyszínt.

A fehérszélű törpedenevér névjegye
  • Latin neve: Pipistrellus kuhlii
  • Elterjedése Magyarországon: főleg a Dunántúlon találkozni az állományaival
  • Testhossza: 4,0-4,8 cm
  • Alkarhossza: 3,1-3,7 cm
  • Tömege: 4-10 g
  • Színe: fakó világosbarna
  • Természetvédelmi státusza Magyarországon: védett
  • Természetvédelmi érteke: 50 000 Ft

A mentőközpontba idén egyébként sok rőt koraidenevér került: egy kolóniára lakásátalakítás során bukkantak rá, egy másik pedig a Gerecsében egy kivágott fából került elő.

Cikkajánló