Hírek

Őshonos fák a Hortobágyi Nemzeti Parkban

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén befejeződött a természetes és természetszerű erdők és fás legelők természetvédelmi kezelése, kialakítása elnevezésű projekt, amelyet több mint 250 millió forint európai uniós és hazai társfinanszírozásból valósítottak meg az elmúlt két és fél évben.

Szerző:
MTI
Fotó:
Shutterstock
2015. április 29.

A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén befejeződött a természetes és természetszerű erdők és fás legelők természetvédelmi kezelése, kialakítása elnevezésű projekt, amelyet több mint 250 millió forint európai uniós és hazai társfinanszírozásból valósítottak meg az elmúlt két és fél évben.

A projekt keretében több helyszínen őshonos fajokból álló természetes vagy természetközeli erdők rekonstrukcióját, a leromlott területek rehabilitációját, valamint kedvező élőhelyi feltételek kialakítását oldották meg - ismertette Olajos Péter, a HNP szakmai igazgatója a projektzáró rendezvény keretében tartott sajtótájékoztatón.


Tájékoztatása szerint a nemzeti park a program megvalósítása folyamán többféle módszert alkalmazott az agresszíven terjeszkedő, úgynevezett invazív fajok megfékezésére vagy felszámolására, amelyek kiszorítják az őshonos fajokat a természetes élőhelyekről. Szakembereik eltávolították az egyes idegenhonos fajok nagyobb állományait az erdőkből és gyepekből. Az így megtisztított területeken természetközeli erdőket hoztak létre a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok pótlásával.


A projekt keretében a dél-nyírségi tölgyligetek és pusztai tölgyesek rehabilitációja során a vámospércsi, létavértesi erdőspusztán, az újlétai Kis-erdőben, valamint a martinkai erdőben kocsányos tölgyet telepítettek, s ezzel egy laza szerkezetű, nyílt, fás legelőre hasonlító erdős puszta szerkezetét teremtették meg - magyarázta Olajos Péter.
A Szatmár-beregi-sík erdeinek (Gávavencsellő, Kisar, Kispalád, Olcsvaapáti, Tarpa), valamint a bátorligeti homoki tölgyesek rehabilitációjában a nagy tömegben jelenlévő akác és zöld juhar irtása volta legfontosabb, kocsányos tölgy, mezei juhar és ezüsthárs ültetésével az eredeti vegetációnak megfelelő fajösszetételű erdő létrehozásával segítették elő az élőhely regenerálódását. A Közép-Tisza-menti ártéri puhafás galériaerdőkben a sűrűbb erdőállományokban a zöld juhar és az amerikai kőris, a nyíltabb részeken a gyalogakác eltávolítása történt meg - fűzte hozzá a szakember.


A tiszadorogmai Göbe erdőben az elsődleges feladat a zöld juhar és az amerikai kőris irtása volt, ahol a pótlásukra szükség volt, ott kocsányos tölgy, magyar kőris, fehér-, szürke-, rezgő nyár és fehér fűz felhasználásával erdősítettek.

 

Kapcsolódó cikkeink: 

Még tart a károk felszámolása a Bükkben

Megtisztítják a Belső-Béda holtágat a Duna-Dráva Nemzeti Parkban

Megmenekült a Gemenc leghosszabb mellékága

Cikkajánló