MTSZ hírek

Pazar kilátáshoz elsőrangú kilátó (képgalériával)

Átadták a Boldog Özséb Kilátót a Pilis-tetőn. A borovi fenyőfából készült faszerkezet rozsdamentes acélgerendákkal csatlakozik a geodéziai toronyhoz és tágas lépcsősoron mehetünk fel a 17,25 méteren található kilátószintre.

Szerző:
Pilisi Parkerdő Zrt. - Dabis Balázs Silvius
Fotó:
Gulyás Attila
2014. október 29.

Átadták a Boldog Özséb Kilátót a Pilis-tetőn. A borovi fenyőfából készült faszerkezet rozsdamentes acélgerendákkal csatlakozik a geodéziai toronyhoz és tágas lépcsősoron mehetünk fel a 17,25 méteren található kilátószintre.

Amilyen magas színvonalat képvisel a turista szállások között a Som-hegyi Turistaház, ugyanazt a magas minőséget, szépséget kapjuk a Boldog Özséb kilátótól is. A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja meg is érdemelte ezt a nem hétköznapi építményt, amelyet az átadásra ellátogató, elfogulatlan természetjárók is a hazai legszebb kilátók közé soroltak.

 

_dsc1972-2kk.jpg

 

Zambó Péter és Thuróczy Lajos

 

Több tucat turista jött el a nagy napon. Érkeztek gyalogosan, kerékpárral is a kiváló, napos októberi időben. A több mint 50 millió forintból épült kilátó átadásán jelen volt és beszédet mondott Dr. Bitay Márton Örs, állami földekért felelős államtitkár, Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott, valamint Zambó Péter a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója. Szövetségünket Thuróczy Lajos tiszteletbeli elnök képviselte. Az új kilátót P. Hesz Attila pálos szerzetes atya szentelte fel.

 

dsc01749-2kk.jpg

 
Az ünnepélyes átadás pillanata

 

 

Boldog Özséb
A 13. században élt Özséb életéről Gyöngyösi Gergely I. Remete Szent Pál Remete testvéreinek élete című latin nyelvű kódexében ír. Nevezetes magyar családból származott. Papnak tanult és esztergomi kanonok lett belőle. A fényes egyházi méltóságot mégis a remeteélet szegénységére cserélte, vagyonát a tatárjárás után elszegényedett emberek között osztotta szét. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet - a legenda szerint - egy látomásakor kapott üzenet hatására alapította I. Remete Szent Pál Rendje néven. A rendalapító szentté avatását már kezdeményezték, a környékben dolgozó barlangkutató csoport meg is előlegezte már az új nevet Özsébnek, amikor 2012-ben felfedezett új barlangot Szent Özsébnek nevezte el, sőt maguk is felvették a "szent" nevét.

A pálos rendet alapító remete szerzetesről, Boldog Özsébről elnevezett építmény rekord gyorsasággal, mindössze négy hónap alatt készült el. 96 m3 betont, 3.8 tonna betonacélt, 6 tonna acélszerelvényt és 31 m3 faanyagot használtak fel. A kilátószintre rozsdamentes acélkorlát került 65 méter hosszúságban.

A kivitelezők nemcsak a kilátót építették fel, hanem megkezdték a környező terület rehabilitációját is. Az elhagyott katonai bázis területéről elszállítottak 200 m3 sittet, lezártak öt veszélyes ciszternát is.

 

A gombára emlékeztető, kifejezetten mutatós kilátó már messziről észrevehető a hatalmas hegy tetején. Megközelítése három turistaútvonalon lehetséges. A Két-bükkfa-nyeregtől a Z+, Z, Zâ–ł, Pilisszántóról és Pilisszentkeresztről a P, Z, Zâ–ł, jelzéseket követve érhettek fel a hegyre. A természetvédelmi oltalom miatt a Boldog Özséb kilátót csak a kijelölt utakon közelítsétek meg.

 

A Pilis-tetőn már hosszú évek óta működő, civil összefogásban létrejött amatőr időjárás állomás, a Pilis Meteor sorsa miatt aggódók számára is jó hírrel szolgálhatunk. Az egyesület képviselői magazinunknak elmondták, hogy az építések alatt megszűnt tevékenységüket tavasszal folytatni tudják, sőt újabb szolgáltatásokkal bővítik mérőrendszerüket, így első kézből tudhatjuk meg, milyen idő vár ránk a Pilis tetején túráink tervezésekor.

 

dsc01733-2(1).jpg

 

Az átadásra ellátogató, elfogulatlan természetjárók is a legszebb hazai kilátók közé sorolták


A kilátó tervezője, Koller József Ybl-díjas építész lapunknak elmondta, hogy örömmel vállalta a feladatot. Az építmény megtervezésénél az a cél vezérelte, hogy a lépcsőkön felfelé haladó látogatók elé fokozatosan táruljon a pazar panoráma. A tervezésnél és kivitelezésnél ügyeltek arra, hogy a fa elemeket úgy helyezzék el, hogy azok jól tolerálják az időjárás viszontagságait, így az építmény hosszú ideig nem szorul majd felújításra.
 

Cikkajánló