Programok

Pincétől a padlásig a Nádasdy-kastélyban

A Nádasdyak kastélyát különösen nehéz röviden bemutatni. Egyrészt azért, mert a hozzá kapcsolódó érdekességekkel helyből köteteket lehetne megtölteni, a másik ok pedig, hogy az ember késztetést érez olyan pozitív jelzők halmozására, mint az egyedülálló, a lenyűgöző vagy a mesébe illő, de ezek egy idő után inkább kioltják egymást, és elcsépeltnek tűnhetnek. Mi ehelyett inkább eláruljuk, miért érdemes mindenkinek megnéznie a Nádasdladányban található kastélyt a saját szemével.

Szerző:
Hidvégi Brigi
Fotó:
Gulyás Attila - TM
2017. június 25.

A Nádasdyak kastélyát különösen nehéz röviden bemutatni. Egyrészt azért, mert a hozzá kapcsolódó érdekességekkel helyből köteteket lehetne megtölteni, a másik ok pedig, hogy az ember késztetést érez olyan pozitív jelzők halmozására, mint az egyedülálló, a lenyűgöző vagy a mesébe illő, de ezek egy idő után inkább kioltják egymást, és elcsépeltnek tűnhetnek. Mi ehelyett inkább eláruljuk, miért érdemes mindenkinek megnéznie a Nádasdladányban található kastélyt a saját szemével.

Szerelmi fészeknek indult, az emlékek mauzóleuma lett

 

A nagy múltú nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy család sorban sokadik Ference (1842-1907) a róla szóló leírások alapján igazán színes egyéniségnek tűnik: ügyvédi oklevelet szerzett, szeretett külföldön utazgatni, szenvedélyes vadászként tartották számon, és a jachtokért is rajongott. Ha az összes címét fel kellene itt tüntetnünk, még rövidítésekkel együtt is legalább nyolc sort tölthetnénk meg. Ferenc nemcsak hogy a „cs. és kir. val. belső titkos tanácsosa”, de még a „kir. és orsz. legf. fegyelmi bíróság rendes tagja” és Komárom megye örökös főispánja is volt.

 


Ferenc 1868-ban elvette gróf Zichy Ilonát, néhány év múlva pedig a pár elhatározta, hogy a megörökölt családi vagyonból egy pompás Tudor-stílusú kastélyt építtet. A részleteket a szerelmesek közösen álmodták meg. Ekkor azonban váratlan tragédia történt: Ilona elkapta a kolerát, és mindössze 24 évesen belehalt a betegségbe. Ferencre három gyermek maradt. Sosem nősült újra, kitartott felesége emléke mellett, olyannyira, hogy a kastélyt közös terveik alapján építtette meg, később a termeket őt ábrázoló festményekkel díszíttette, a női szalont pedig úgy rendezte be, mintha Ilona még élne, sőt, kesztyűje és kinyitott könyve ott hevert az asztalon. Ferenc még a Vatikánba is ellátogatott, hogy a pápától engedélyt kérjen: a birtokhoz tartozó templom oltárképének Szent Ilonája hadd viselhesse megboldogult felesége vonásait. A festményt Valentiny János készítette el. Ilona egy felhőn áll, kezét szívére szorítva, mögötte kereszt, alatta pedig imádkozó családja, három gyermeke és özvegy férje.

 

 

A kastély építése persze hosszú évekig tartott. 1873-ban a Vértesalja c. székesfehérvári lap adta hírül: „egy monumentális épülettel ismét gazdagabb leend megyénk”, az alapkőletételre néhány hónap múlva került sor. Építésznek Linzbauer Istvánt kérte fel Nádasdy. 1876-ra maga a kastély már teljes egészében állt, a belső kialakítás és a berendezés - Hauszmann Alajos jóvoltából - az 1880-as évek elejére fejeződött be. Az 1889-ben íródott „zárkő letéti okmány” szerint a kastély és a melléképületek felépítése pontosan 554 797 forint 26 krajcárból valósult meg.

 


Az akkoriban újszerűnek, szokatlannak számító kastély látványa már első pillantásra megragadja a látogatót, hiszen - kivételesen most mégis szükség van néhány jelzőre - az épület impozáns, de mégsem hivalkodó, külső formavilága izgalmas, de nem giccses, némelyik belső tér pedig egyszerűen hatással van az emberre, még ma is.

 

Még Drakula is járt itt

 

A kastélyban egymást követik az esküvői fotózások, az érdeklődő turistacsoportok, és a Múzeumok éjszakáján, illetve más rendezvényeken a kastély azon részeit is megnyitják a látogatók előtt, ahová egyszerű hétköznapokon nem lehet belépni. Az alagsorban a szemfülesek most is felfedezhetnek egy-egy ott maradt halloweeni kelléket, az egyik sötét szobában például akasztófa és kaloda volt hivatott horrorisztikus hangulatot teremteni.

 


Az sem véletlen, hogy az épület kedvelt forgatási helyszín: itt vették fel többek között az Underworld, illetve a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit. A vámpírok emlékét egy nagy piros „vérfolt” őrzi az alagsorban, a Borgiák forgatása alkalmával pedig újrakárpitozták a nagy szalon ülőbútorait, és a függönyök is akkorról maradtak meg.

 


Ha valaki a korhű berendezési tárgyak miatt látogatna el a kastélyba, nem fog csalódni. Bár az eredeti bútorok egy része a II. világháború során elpusztult, a többit pedig eltulajdonították, részletes leírások és fotók tömkelege tanúskodik a termek egykori kinézetéről, így mostanra adományba kapott, letéttel kihelyezett, illetve vásárolt, a kornak és a kastély jellegének megfelelő bútorokkal, eszközökkel rendezték be újra az épületet.

 


Persze nem látogatható az összes szoba, de a bejárható helyiségek mindegyike tartogat érdekességeket, elég csak az előcsarnok üvegmennyezetére, Barabás Miklós Ilonáról készült kísérteties portréjára vagy az óratoronyra gondolni. A legimpozánsabb azonban kétségkívül az ősök csarnoka, illetve a könyvtár.

 

Az elmélyülés színterei

 

Bár az ősgalériák létrehozása egy időben valóságos trend volt hazánkban is, mind közül a legszebb a Nádasdy-kastélyban található, restaurált állapotban. A terem eleve magasabb a többinél, a falak és a mennyezet vörösfenyő burkolata ünnepélyes hangulatot áraszt, amit csak tovább fokoznak a család egykori prominens tagjainak egész alakos portréi.

 


A díszes kandalló világosszürke mészkőből készült, két oldalán vörösmárvány oszlopok, tűztere színes csempékkel kirakva. Felül a család címere látható, rajta a náddal benőtt vízből felszállni készülő kacsa. A legenda szerint IV. Béla a tatárok elől a nádasba menekült, rejtekhelyét csak a Nádasdyak ismerték, és ők etették a királyt vadkacsával, innen a címer képe. Egykor hat kovácsoltvas csillár volt az épületben, mára már csak az a kettő maradt, amelyek itt függenek. Elvinni nehéz lett volna őket, hiszen nem férnek ki az ajtón, és a tekintélyes méretű csillárok súlya darabonként 2 mázsa. A korabeli fényképek arról tanúskodnak, hogy a terem vagy teljesen üresen állt, vagy pedig hosszanti irányban egymásnak háttal álló székek sorakoztak benne. Itt ülték meg a születési, halálozási évfordulókat, keresztelőket - az ősök színe előtt.

 


A másik szépen restaurált terem a könyvtár, ahol szintén vörösfenyő burkolatban gyönyörködhetünk, de van félig rejtett csigalépcső, több csavart oszlop és galéria is - a terem minden könyvmoly álma. Egykor 25 234 kötetet számlált a Nádasdyak könyvtára, persze ezek egy részét hely hiányában máshol tárolták. Különös gondot fordítottak a katalogizálásra, és a szekrények tetején kidolgozott felirat jelezte az adott témakört: szépirodalom, világtörténelem, földrajz és így tovább. Jelenleg a kötetek csak néhány polcot töltenek meg, de folynak az egyeztetések, hogy az országszerte szétszórt maradék is visszakerülhessen az eredeti helyére.

 

 

 

Fent és lent

 

Az alagsor, ami ma kétségtelenül hátborzongató helyszíne lehet a halloweeni programoknak, egykor fontos szerepet töltött be a kastély életében. Itt voltak a kiszolgálóhelyiségek, a kazán, a háziszolga és az inas szobája, a konyha alatt ezüstkamra állt, egyik terme pedig irattárként funkcionált. A kastély modernségét tükrözi, hogy az alsó szintet föld alatti folyosó kötötte össze a kb. 20 méterre álló ún. kulcsársággal, ahol a konyha, a mosókonyha és a raktár helyezkedett el, a meleg étel, a tiszta ruha és a fűtőanyag az e célt szolgáló kiépített sínpáron, kocsin érkezett. Így sem a szagok, sem a zajok nem zavarták a kastély lakóit. Kényelmük érdekében beszélőcső-hálózatot is létrehoztak, amin keresztül leszólhattak a felső szintekről a személyzetnek.

 


Az alagsorból egészen a padlástérig fel lehet jutni a melléklépcsőkön, ezeket használta a személyzet is - bár a gróf engedélyezte a cselédeknek, hogy a főbejáratot és az ott található lépcsősort vegyék igénybe, ők ezt tiszteletből nem tették meg. Az óratorony (egykori víztorony) tetejére a padlástérből lehet felmászni, s az onnan nyíló panorámát szintén csak kivételes alkalmakkor lehet megcsodálni, már annak, aki elég bátor, hiszen a víztartály tetejéről egy rögzített, falnak döntött létrán lehet felkapaszkodni, alatta pedig mélység tátong.

 

 

A tervek között szerepel, hogy megoldják az egyszerűbb feljutást a toronyba, de az üzemeltető Forster-központnak több konkrét terve is van. Néhány évvel ezelőtt felújították a kastély homlokzatát, a jövőben a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretein belül pedig megújítják többek között a nagy park másfél hektáros csónakázótavát, amihez hajdanán sziget, vízesés és híd is tartozott; a mára eltűnt télikertet; a magtárat és a babaházat, ahol a grófkisasszonyok tanultak. 

 

 

 

 

Az utolsó Nádasdy gróf
Nádasdy Ferenc, a nagy múltú család leszármazottja, 2013-ban hunyt el, tiszteletére emlékszobát hoztak létre a kastélyban, ahol használati tárgyait, könyveit, grafikáit őrzik. A gróf a rendszerváltás után tért vissza Kanadából, és létrehozta a Nádasdy Alapítványt, hogy megmentse a kastélyt, és visszacsempéssze a Nádasdyak szellemiségét a falak közé. Az épület vagyonkezelője 1993-tól a Műemlékek Állami Gondnoksága volt, jelenleg - előbbi jogutódjaként - a Forster-központ tölti be ezt a szerepet, és együttműködő partnere a Nádasdy által létrehozott alapítvány.
 
 

  

Ha a kastélyba készülsz

Cím: 8145 Nádasdladány, Kastélypark 1.

 

NYITVATARTÁS
Egész évben, hétfő kivételével 10.00-18.00 óra között.
Nyári nyitvatartás március 13-tól október 31-ig hétfő és kedd kivételével 10.00-18.00 óra között egyébként a téli nyitvatartás 10.00-16.00 között. A kastély júniusban és júliusban csökkentett kapacitással, önállóan látogatható. Pénztárzárás és az utolsó csoport indulása zárás előtt 1 órával.

 

JEGYÁRAK
1100 Ft/fő
Csoportos (min. 15 fő): 850 Ft/fő
Diák vagy nyugdíjas jegy (diákigazolvánnyal, illetve nyugdíjas esetében OEP igazolvánnyal): 550 Ft/fő
Családi jegy (2 felnőtt + 1 vagy több gyermek 18 év alatt): 2200 Ft/család

 

 

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. augusztusi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Megszépült a cégénydányádi Kölcsey-Kende-kastély

Most a legszebb a Festetics-kastély növényvilága

Egyre jobban szeretjük a kastélyokat és a várakat

Kastélyaink anno és most

Cikkajánló