Hírek

Porördögök és délibábok a kardoskúti Fehér-tó medrében

Mivel a tó medre hetek óta csontszáraz és jó meleg van, könnyen kialakulnak olyan látványos légköri jelenségek, mint a délibábok és a „mini forgószelek”.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Palcsek István Szilárd / Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
Forrás:
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
2021. szeptember 7.

Mivel a tó medre hetek óta csontszáraz és jó meleg van, könnyen kialakulnak olyan látványos légköri jelenségek, mint a délibábok és a „mini forgószelek”.

Ahhoz, hogy délibáb keletkezzen, egyrészt melegre, másrészt olyan földfelszínre van szükség, ami képes gyorsan felmelegedni – a kardoskúti Fehér-tónál most mindkettő adott. Ennek köszönhető, hogy olyan, mintha a tó víztükrén verődne vissza az épületek képe, holott teljesen száraz a meder.

„Erős napsütésben a felmelegedett, forró földfelszíntől a vele közvetlenül érintkező levegőréteg is átmelegszik. A magasabb hőmérsékletű levegő sűrűsége kisebb, a különböző sűrűségű rétegek törésmutatója pedig különbözik, és az eltérő törésmutatójú rétegek – inverziós felületnek nevezett – határfelületén a fény megtörik, ez okozza ezt a légköroptikai jelenséget” – olvasható a pontos magyarázat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.

A körülmények kedveznek a porördögök kialakulásának is. A levegő gyorsan felmelegszik a talaj közelében, így a légrész a környezeténél könnyebbé válik és emelkedésbe kezd, közben alacsony légnyomás alakul ki benne. A nyomáskülönbség miatt légbuborék keletkezik, ahová levegő áramlik, ami forgó mozgásba kezd. A gyors feláramlás miatt eközben a termik (az emelkedő légáramlás) megnyúlik, így egyre gyorsabbá válik az örvénylés.

Cikkajánló