Hírek

Ritka dögevő a Csanádi-pusztákon: vörös kánya

Ősz óta többször megfigyelték a fajt, volt, hogy többedmagával. A Körös–Maros Nemzeti Park szerint szenzációszámba megy az esemény.

Szerző:
TM
Fotó:
Brais Seara/Adobe Stock
2020. január 11.

Ősz óta többször megfigyelték a fajt, volt, hogy többedmagával. A Körös–Maros Nemzeti Park szerint szenzációszámba megy az esemény.

Kelet-Magyarországon csak nagyon ritkán látható a vörös kánya, a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai azonban az elmúlt hónapokban többször látták a madarat, sokszor nem is egymagában. Bár itthon az utóbbi években nőtt a költőállomány, de még így sem éri el a 20 párt – írják a honlapjukon.

A Dunától keletre nem költ, a nyugati országrészben általában a halastavak és más vízfelületek mellett bukkan fel. A Körös–Maros Nemzeti Parkban korábban évente legfeljebb egy-egy példány került szem elé.

2019-ben már ősz elején, szeptemberben felbukkant az első példány, onnantól fogva pedig rendszeresen szem elé került, több társával együtt, egy alkalommal négy egyed éjszakázott együtt, ami az ország keleti felén szenzációszámba megy. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy elég élelmet találnak: több a hörcsög és a pocok, mint eddig, így a kányáknak is több jut a szántáskor kiforgatott, sérült, vagy elpusztult rágcsálókból, és az utak mentén is könnyebb most észrevenni az elütött állatokat.

A kánya egy karcsú, hosszú szárnyú madárfaj, a testsúlyához képest (800-1300 g) nagy szárnyfesztávolsággal (175-195 cm). Sok időt tud repüléssel tölteni. Részben dögevő, rendszerint elhullott állatokat fogyaszt, sokszor pedig más állatok maradékát, például, amit a sasok otthagytak a zsákmányukból. Akárcsak a keselyűk, a vörös kányák is azért hasznosak, mert elpucolják a dögöket, így megelőzik a fertőzések terjedését.

Cikkajánló