Keresés eredménye

Több ezer bíbic és nagy lilik, cankók, nagy kócsagok, récék a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin és vizes élőhelyein.

A verébméretű, ám zömével fehér tollazatú madár felbukkanása már csak azért is megy érdekességszámba, mert lassacskán északi költőhelye felé kellene vennie az irányt.

Mindannyian a tojásokon ülnek, március végén fognak kikelni az első fiókák.

Méghozzá három helyszínen is a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A volgamenti hérics volt az első olyan növény, amit a termőhelyével együtt védettnek nyilvánítottak Magyarországon.

Bár a faj egyre több példánya telel Magyarországon, a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Királyhegyesi-pusztán most találkoztak vele először.

A magyar természetvédelem egyik emblematikus fajának képviselői most igazán jól érzik magukat Dévaványa környékén.

A tengelicek, a kenderikék és a mezei verebek vannak a legtöbben a Körös-Maros Nemzeti Park pusztáin.

Bevett módszerről van szó. A Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság így mérte fel a kisemlősállományát 2019-ben.

Ősz óta többször megfigyelték a fajt, volt, hogy többedmagával. A Körös–Maros Nemzeti Park szerint szenzációszámba megy az esemény.

A Kis-Sárrét északnyugati határán fekvő területen ilyenkor is pezseg az élet, főleg a madárvilág gazdag: vörös vércsék, egerészölyvek, kékes rétihéják lesnek zsákmányra a levegőből.

Inkább a kotorékokban időznek a Körös-Maros Nemzeti Park görényei, mivel jó sok a mezei pocok és a hörcsög. A fajt alaposan megvizsgálták az idei évben.

Már meg sem lepődünk azon, hogy a hosszú ősznek köszönhetően a Körös-Maros Nemzeti Parkban még decemberben is láttak olyan gombákat, amelyek egyébként szeptember-októberben jellemzőek.

A gyönyörű madaraknak két nagy telelőhelyük is van a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Északról már érkeznek a süvöltők, a fenyőrigók és a fenyőpintyek a Körös-Maros Nemzeti Parkba. Az itt költő madarak száma szintén megnő ilyentájt.

Telelésre gyülekeznek az Alföldön a réti fülesbaglyok. Idén viszont későn jelentek meg az első példányok, annak ellenére, hogy ebben az évben nagy volt a „pocokfelhozatal”, így bőven akad táplálékuk.

A dél-alföldi pusztákon egyre inkább a lila szín válik uralkodóvá. A Csanádi-puszták részterületét járva még októberben is gyönyörködhetünk az őszi, lilás „virágtengerekben”. 

Ritkán láthatjuk, mert Magyarországon többnyire csak átutazóban jár A bárányok hallgatnak című filmből ismerős halálfejes szender.