Új rovarfajt találtak Magyarországon

A kutatókra tapadt, csípett, és nem engedett: így buktatták le a japán szarvas-kullancslegyet, amely most először bukkant fel hazánkban.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
gernotkunz / ecuador.inaturalist.org (kiemelt kép)
Forrás:
Folia entomologica hungarica Facebook-oldala
2025. október 20.

A kutatókra tapadt, csípett, és nem engedett: így buktatták le a japán szarvas-kullancslegyet, amely most először bukkant fel hazánkban.

Egy aprócska, de annál kitartóbb betolakodó kavarta fel idén a magyar természetkutatókat. A Túrkevén megrendezett Biodiverzitás Napokon a gyűjtők azt hitték, csupán szokásos rovarrajzással van dolguk – mígnem furcsa, zavaróan „ragaszkodó” legyek lepték el őket.

A kis vérszívók nemcsak rászálltak az emberekre, hanem makacsul kapaszkodtak is, mintha a terepmunka részei lennének.

A kellemetlen élményből végül tudományos szenzáció lett. A begyűjtött példányokat a Magyar Természettudományi Múzeum Kétszárnyúak gyűjteményében vizsgálták meg alaposan. A mikroszkóp alatt hamar világossá vált, hogy a tudósok valami különlegeset találtak: a japán szarvas-kullancslégy (Lipoptena fortisetosa) első hazai példányait – derült ki a Folia entomologica hungarica Facebook-oldal bejegyzéséből. Ez a faj eddig Ázsiában és néhány nyugat-európai országban volt ismert, most azonban Magyarországon is megvetette a lábát.

A kutatók szerint feltehetően vadon élő szarvasokkal vagy más nagyvadakkal vándorolt be kontinensünk belsejébe.

A japán szarvas-kullancslégy főként emlősök – leginkább szarvasok – vérével táplálkozik, de az emberre is rászállhat, ha alkalmat talál rá.

Bár veszélyes betegséget eddig nem hoztak összefüggésbe vele, jelenléte mégis figyelmeztető jel. A szakértők szerint ez a pirinyó rovar újabb bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás és az állatok természetes vándorlása átrendezheti a hazai élővilágot.

A mostani felfedezés nemcsak egy tudományos adat, hanem egy apró, mégis jelentős emlékeztető: a természet állandó mozgásban van.

A japán szarvas-kullancslégy érkezése azt mutatja, hogy a Kárpát-medence ökoszisztémája is folyamatosan formálódik. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy feltérképezzék, mennyire terjedt el a faj, és milyen hatással lehet a vadon élő állatokra.

Cikkajánló