Hírek

Ritka ragadozómadarak sikeres költését figyelték meg

Az elmúlt napokban három nemzeti parkból is fokozottan védett ragadozómadarak újonnan felfedezett fészkeléséről kaptunk hírt. A Vértesben darázsölyv, Dél-Hevesben hamvas rétihéja, a Körösök mentén pedig barna kánya fészkelt.

Szerző:
TM/dinpi.hu
bnpi.hu
kmnp.hu
Fotó:
Csonka Péter
Fatér Imre
Mészáros József
Heincz Miklós
2019. augusztus 5.

Az elmúlt napokban három nemzeti parkból is fokozottan védett ragadozómadarak újonnan felfedezett fészkeléséről kaptunk hírt. A Vértesben darázsölyv, Dél-Hevesben hamvas rétihéja, a Körösök mentén pedig barna kánya fészkelt.

A Vértesben egy újonnan épült darázsölyv (Pernis apivorus) fészkére bukkantak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A fészek felismerését jellegzetes kinézete segíti, a madár ugyanis zöld lombos ágakból rakja azt. A darázsölyv táplálkozás terén is különleges, főleg rovarokkal táplálkozik, és előszeretettel fogyasztja a darazsak, méhek lárváit is, melyek megszerzéséhez a rovarok földben lévő fészkeit kaparja ki.

 

Fotó: Csonka Péter
Fotó: Csonka Péter

 

Fotó: DINPI
Fotó: DINPI

 

A hamvas rétihéja (Circus pygargus) eredetileg a nedves rétek és nyílt mocsaras területek madara volt, mivel az idők folyamán ezek a természetes élőhelyek összeszűkültek, mezőgazdasági területeken próbálkozik fészkeléssel, ahol azonban a betakarítási munkák miatt a fészekaljak sokszor megsemmisülnek.

 

Fotó: Mészáros József
Fotó: Mészáros József

 

Fotó: Fatér Imre
Fotó: Fatér Imre

 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberi tavasszal figyeltek fel Dél-Hevesben egy hamvas rétihéjára. Később kiderült, a madár párjával egy őszi búza táblában meg is kezdte a költést. A szakemberek tájékoztatták a földterület tulajdonosát, és az aratás idején egy védőzónát jelöltek ki a fészek körül, a fiókákat pedig színes gyűrűvel is megjelölték.

 

Fotó: Heincz Miklós
Fotó: Heincz Miklós


A Körös-Maros Nemzeti Igazgatóság területén a barna kánya (Milvus migrans) jelent meg újra költőfajként. A barna kánya a XX. század közepéig gyakori, általánosan elterjedt fajnak számított Magyarországon. Utána azonban állománya jelentősen megfogyatkozott. Napjainkban a Tisza mentén már ismét gyakrabban előfordul, de a Körösök mentén igen ritka költőfaj, ezért is örvendetes, hogy idén két pár költését is megfigyelték.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Idén kiváló volt a költési szezon a kék vércséknél

Szalakótasiker a Körös-Maros Nemzeti Parkban

Az erdei fülesbagoly lett az Év madara

Fekete éve van a fekete gólyáknak Gemencen
 

Cikkajánló