Hírek

Szárnyak nélküli szárnyalás az Alpok felett

A repülés szinte az ősidők óta izgatja az emberek fantáziáját. A tudósoknak és feltalálóknak köszönhetően ma már számos módja ismert a repülésnek, de a hőlégballonozás kétségkívül az egyik legcsodálatosabb - semmi máshoz nem fogható - repülési élménnyel ajándékozhat meg minket.

Szerző:
Szatmári Zoltán
Fotó:
Szatmári Zoltán
2014. február 18.

A repülés szinte az ősidők óta izgatja az emberek fantáziáját. A tudósoknak és feltalálóknak köszönhetően ma már számos módja ismert a repülésnek, de a hőlégballonozás kétségkívül az egyik legcsodálatosabb - semmi máshoz nem fogható - repülési élménnyel ajándékozhat meg minket.

Gyermekkori vágyak vonzásában

Gyermekkoromban olvastam először nagyapám egy megsárgult lapú, ósdi mesekönyvében a hőlégballonozásról, s az akkori olvasmányélmény olyan mélyre vésődött belém, hogy elhatároztam, felnőttként biztosan kipróbálom a Willy Fog-féle légi járművet. A hőlégballonozás iránti vágyam az idén egyre élénkebben felerősödött bennem, így a nyári hegymászó túráim után az interneten kutattam a hegyvidéki repülés lehetősége után. Hamar rá is bukkantam az osztrák Flaggl család vállalkozására, akik évtizedek óta szerveznek és vezetnek hőlégballon-kalandokat az év minden évszakában. Télen akár az osztrák Alpoktól az olaszországi Dolomitokig is elrepülnek. A téli alpesi hőlégballonozás ideális starthelyszíne az Alpok szívében, Filzmoosban, Schladmingban vagy Gosauban található.

 

dsc_1475.jpg


Fel is vettem a Flaggl családdal a kapcsolatot, mert már régóta kacérkodtam a téli repülés gondolatával. Kedvesen közölték velem, hogy mivel a repülés nagymértékben függ az időjárástól, egy téli szezonban csupán 2- 3 alkalommal adatik meg az Alpok-átkelés lehetősége. Nyáron a légáramlatok általában nem teszik lehetővé a hosszabb lélegzetvételű alpesi kalandot. Akit azonban érdekel a nem mindennapi „felfedezőút”, annak érdemes már ősszel bejelentkeznie, s ha az időjárás megfelelő, telefonálnak, és már utazhatunk is az ausztriai „hadszíntérre”.


Így az ősz folyamán bejelentkeztem, s már majdnem kiment a fejemből a téli kaland lehetősége, amikor egy februári csütörtök délután megcsörrent a mobilom, és az Apfelwirt hőlégballonos vállalkozás csilingelő hangú alkalmazottja, Irene közölte velem, hogy szombat reggel 7-re legyek a Dachstein lábánál elterülő Filzmoosban a start helyszínén. Gyorsan összedobtam a fotóscuccomat, izgatottan kocsiba vágtam magam és nagy várakozással elindultam a hegyekbe.

Halvány esély a felszállásra


Estére bekvártélyoztam magam a Dachstein egyik hangulatos hüttéjébe, és vártam a másnapot. Reggel 6-kor viszont elkeseredetten néztem ki az ablakon, ahol minden tejfehér ködben úszott, és friss hóréteg borította a tájat. A kocsit kiszabadítottam a hó és a jég fogságából, majd elindultam a néhány kilométerre lévő megbeszélt helyszínre, de útközben egyre jobban elhatalmasodott bennem, hogy hiába jöttem, az egészből nem lesz semmi, mert a természet erői győzedelmeskednek felettünk. Filzmoosban viszont Irene széles mosollyal fogadott, és látva aggodalmamat, biztosított afelől, hogy minden rendben van, és csodálatos időnk lesz. A frissen behavazott táj látványa miatt - finoman mondva - kissé kételkedtem a szavaiban, de mielőtt végleg elcsüggedtem volna, bemutatott Wernernek, a leendő pilótánknak.

 

01_dsc_1450.jpg


Werner és társai időközben már kicsomagolták a hőlégballon minden tartozékát, és boszorkányos ügyességgel szerelték össze a szerkezetet: rögzítették a fűtéshez szükséges égőt és az üzemanyagtartályokat, melyeket gondosan csatlakoztattak az égőhöz, majd megfelelő karabinerek segítségével a kosárra rögzítették a ballont. Mikor minden alkatrész a helyére került, elkezdték a ballon hideg levegővel való feltöltését. A csípős reggelen jólesett a mozgás, így ebben a munkafolyamatban én is a segítségükre siettem. Amikor a hőlégballon-kupola jó kétharmadig megtelt hideg levegővel, Werner és kollégái megkezdték a ballon meleg levegővel történő feltöltését. Indulás előtt Werner - megnyugtató módon - még mindent letesztelt, hogy tökéletesen működik-e.

Lebegés a felhők fölött

Amikor a pilóta mindent a legnagyobb rendben talált, beugrottunk a gondolába és már el is szakadtunk a talajtól. Szálltunk felfelé a tejfehér ködben, de pár perc elteltével nem hittünk a szemünknek: hirtelen elhagytuk a ködöt, a felhőket, és kitisztult minden. Lélegzetelállító látvány tárult a szemünk elé! Mesébe illő, hófödte bércek, bárányfelhőkkel tarkított kék égbolt, már-már giccsesen szép reggeli fények, kristálytiszta levegő, csend, lágy szellő. Ez minden, ami teljessé tehet egy tökéletes hőlégballonozást a Dachstein masszívum hócsipkés csúcsai között. Néhány másodpercig elmerengtem az elénk táruló Alpok varázslatos világán, majd a nyakamban lógó két Nikon gép után nyúltam, hogy élességet állítsak. Kattogtak a fényképezőgépek zárjai.

 

Szárnyak nélküli szárnyalás az Alpok felett from Turistamagazin on Vimeo.



Különleges látvány megpillantani a hőlégballonunk árnyékát a felhők fehér habjában, csakúgy, mint az alattunk elterülő fenyvesek reggeli hosszú árnyékait a tündöklő hóban. Olyan mintha a markáns, kontrasztos árnyékok lennének maguk a fák, a fák pedig szinte elvesznek a tájban. A hegyi falvak fehér lepellel betakart házai inkább hasonlítanak kisgyermekek építőkockáira, mint igazi lakóházakra. Miközben alig tudtunk betelni a téli Alpok semmi máshoz sem fogható látványával, addig Werner, a pilóta és az Apfelwirt személyzete állandóan figyelte a helyi időjárási viszonyokat, és folyamatosan egyeztetett a repülés irányáról, valamint a magasságáról. A lágy szellőben szinte észrevétlenül siklunk el a Kamplbrunnspitze (2050 méter) és a Große Bischofsmütze (2458 méter) tekintélyt parancsoló csúcsai mellett. A hőlégballonban - hajó módjára - csendesen ringatózva szemlélhetjük a körülöttünk elterülő csodálatos tájat. A távolban felsejlik a felhőpaplanba burkolózó salzkammerguti tóvidék: a csend és az idill észrevétlenül magába szippant. A levegőben kedélyesen himbálózva alig tudunk betelni a látvánnyal, miközben Werner elmesélte nekünk, hogy télen, amennyiben stabil időjárási helyzet kínálkozik, gyönyörködhetünk akár a Großglockner, a Großvenediger, és a Dolomitok monumentális csúcsaiban is.

Földet érés - „Glück ab gut Land”

 

dsc_6317.jpg


Földet érést követően Werner egy hagyományos „Glück ab gut Land” kifejezéssel és meleg kézfogással üdvözli az utasokat. Az emberek arcát fürkészve, vegyes érzelmek rajzolódnak ki az arcéleken. Egyfelől látszik a megkönnyebbülés, hogy ismét szilárd talaj van a lábunk alatt, másrészt viszont egyfajta csalódás érezhető a levegőben, hogy vége a „mennyei” élménynek. A merengésből Werner hangja ráz fel, és ledobva a fotófelszerelésemet, már rohanok is, hogy segítsek szakszerűen összecsomagolni a ballont. Mindenki felajánlja segítségét, így hamar szállítható állapotba kerül a szerkezet.
 

„Grófi” rang a kiváltságosoknak

A szerencsés földet érést követően kezdetét veszi a hőlégballonozás egyik jeles eseménye, a gróffá avatás, amely évszázados hagyományokra tekint vissza. Ilyenkor ugyanis grófi címmel jutalmazzák azokat, akik életükben először ringatóztak a levegőben. Az avatási ceremónia során a mannschaft vezetője egyesével szólítja a ballon utasait, akik színre lépve letérdelnek, hogy a kapitány egy égő gyufával egy hajtincsüket megjelölje. A tűz szimbolizálja azt az őselemet, amelynek segítségével a hőlégballon a magasba emelkedik. Ezt követően a felavatottat megöntözik pezsgővel, amelynek felszálló buborékai szintén a hőlégballonra emlékeztetnek. Az avatási szertartás záróakkordjaként pedig mindenki kap egy cirádás, elismerő oklevelet, amely többek között tartalmaz egy személyre szóló becenevet és természetesen „grófi” rangot is. A kézhez kapott oklevelet szorongatva azon gondolkodom, hogy ez a fantasztikus élmény egy csapásra megfertőzheti az embert, és könnyen szerelmesévé válhat a fellegekben történő, semmi máshoz nem fogható csendes ringatózásnak.

 

repulesi_naplo_v03.jpg


 

 

Hasznos információk
Apfelwirt: Flaggl Ballooning

 

 




 

Cikkajánló