Szomorú elefántok a vidám szelfik mögött

Délkelet-Ázsia népszerű turistacsalogató programjai az elefántparkok, ahol az állatok különféle mutatványokkal szórakoztatják a látogatókat. Mindeközben azonban ők maguk szenvednek. Léteznek azonban olyan etikus elefántparkok is, ahol valóban jól érzik magukat az állatok. Erről mesél a Szolgalelkű Óriások című film.

Szerző:
TM
2020. július 2.

Délkelet-Ázsia népszerű turistacsalogató programjai az elefántparkok, ahol az állatok különféle mutatványokkal szórakoztatják a látogatókat. Mindeközben azonban ők maguk szenvednek. Léteznek azonban olyan etikus elefántparkok is, ahol valóban jól érzik magukat az állatok. Erről mesél a Szolgalelkű Óriások című film.

A világ lassan újraindul a pandémia lecsengésével, ami magával vonja a nemzetközi turizmus fokozatos újraindulását is. Már a járvány előtt egyre inkább előtérbe került az etikus turizmus fogalma, ami napjainkban aktuálisabb, mint valaha. Ennek bemutatására vállalkozott három magyar utazó, Csapó András, Majoros Kinga és Mátai András, akik dokumentumfilmet forgattak Thaiföldön, a turizmusban kizsákmányolt elefántokról, akiknek valódi, sokszor szenvedésekkel teli élete a turisták előtt rejtve van. A film most egy hétig szabadon elérhető a nagyközönség számára.

Sok szenvedés árán lesznek kezes óriások

A film arra keresi a választ, hogyan élnek valójában és hogyan élhetnének ezek a kedves, Szolgalelkű Óriások? A csapat a filmben három elefántparkot járt végig, a tervük az volt, hogy egy olyan délkelet-ázsiai túrán keresztül mutassák be az elefántok sokszor keserves mindennapjait, amit az átlag turista is követ.

Az ilyen túrákon sokszor alkalom nyílik arra, hogy az ember kapcsolatba kerüljön ezekkel a varázslatos és békés óriásokkal, s ki tudna ellenállni egy like-özönt hozó, kedves képnek, amin egy elefánt mellett mosolyog?

De mi egy ilyen képnek az ára? Hogyan tartják ezeket az állatokat? A gondozók hogyan készítik fel, tanítják meg azokat a vicces és aranyos trükköket az elefántoknak? A film készítői megmutatják a vidám szelfik mögött rejtőző szomorú elefántsorsokat.

A turizmus napszámosai

Az ember és az elefánt kapcsolata évezredekre nyúlik vissza Délkelet-Ázsiában. A múlt században a fogságban tartott elefántokat haszonállatként főleg építkezéseken és fakitermelésben használták, azonban ez az elmúlt évtizedekben a tömeges turizmus következtében megváltozott.

A felfutó tömegturizmusnak köszönhetően a helyiek új bevételi forrást fedeztek fel az elefántokban: megjelentek az elefántos programok, amelyeken a turisták fizikai kapcsolatba kerülhetnek ezekkel az állatokkal - például felülhetnek a hátukra és elkészülhetnek a hőn áhított képek is a közösségi oldalakra.

Azonban ennek ára van, amit a film megrázó képsorain is láthatunk. Összefacsarodik az ember szíve az elefántok szenvedéseit látva.

A kis elefántokat pár hetes, hónapos korukban választják el az anyjuktól, majd megkezdődik a betörés folyamata.

Ilyenkor szellemi és fizikai kényszert alkalmazva lerombolják az állatok természetes ösztöneit, kitartását, hogy végérvényesen megtörjék őket, hogy azután automatikusan, gép módjára csinálják azokat a turistacsalogató trükköket, amiket majd a piacokon a járókelőknek, az elefánt showk-on a nézőknek mutogatnak hatalmas bevételeket termelve a gazdáiknak.

Találkozás az „Elefántsuttogóval”

Azonban van egy kevesebb szenvedéssel járó megoldás is arra, ha elefántokkal szeretnénk közelebbi kapcsolatba kerülni. Az úgynevezett etikus elefántparkok az utóbbi években jelentek meg annak köszönhetően, hogy egyre inkább felmerültek az etikai aggályok a klasszikus show-k kapcsán. A film két ilyen parkot is bemutat, amelyek közül az egyik különösen nagy hatással volt a csapatra. Erről Mátai András mesélt:

A forgatás egyértelmű csúcspontja az volt, hogy találkozhattunk Lekkel, az elefántsuttogóként elhíresült asszonnyal.

"Ő alapította meg a világ első etikus elefántparkját, az Elephant Nature Park-ot, ami valójában egy menedék a korábban a turizmusban kihasznált állatok számára. Hihetetlen volt testközelből megtapasztalni azt a láthatatlan erőt, ami összekötötte a több tonnás elefántokat ezzel az aprócska, de végtelenül bátor nővel!"

Sangdeaun “Lek” Chailert egyike a világ legbefolyásosabb női állatvédőinek, aki nem egyszer életét kockáztatva védelmezte szeretett elefántjait. Az elmúlt évtizedekben már több mint 200 elefántot mentett meg. Munkássága elismeréseként a Forbes magazin Ázsia hősének nevezete.

A csapat Lek segítségével mélyebb betekintést nyer a negatív jelenség mögött meghúzódó valódi okokra, és arra is választ kap, hogy utazóként döntéseinkkel mit tehetünk azért, hogy ne támogassuk tovább az elefántok és más vadállatok kizsákmányolását.

A filmet az elefantosfilm.hu oldalon lehet megnézni július 8-ig

Cikkajánló