Tavasztól őszig tartó rémálom: a pollenallergia

Egészen korai emlékem, hogy egy doktornéni tollal vonalakat huzigál az alkarom belső felére, aztán különböző kis üvegcsékből pipettával folyadékokat cseppent a bejelölt területekre, utána mindet végigkarcolgatja valami apró pengével, és kiküld a folyosóra várakozni. A cseppek alatt néhány perc múlva különféle bőrreakciók jelentkeznek: némelyikkel semmi sem történik, mások viszketnek, vöröslenek és egészen hólyagosra dagadnak.

Míg gyerekkoromban a nyári táborban még én voltam az, aki megkapta a „legtöbbet tüsszögő” címet, és az iskolai akadályversenyeken egyedül engem jutalmaztak csoki helyett banánnal (igen, a csokira is allergiás voltam… szerencsére ez elmúlt), ma már egyáltalán nem számítok kivételes esetnek. Sőt, a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2022-es összefoglalója szerint Magyaroszágon 2,5 millióan szenvednek valamilyen allergiától, és ez a szám folyamatosan növekszik.

A növényekhez köthető allergiaszezon februárban kezdődik a virágba borult mogyoróval, és októberig tart, amikor a parlagfű még vidáman szórja a minden 10. embert allergizáló pollenjeit a nagyvilágba.

de a füvek és gyomnövények közül a fekete üröm (július-augusztus) és a lándzsás útifű (május-szeptember) is komoly allergenitású. A fák és a cserjék inkább tavasszal okoznak problémát, gondoljunk csak a nyárfa szálló szöszeire, a nyírre, a hársra, a fűzre vagy a fehér akácra.

Mikor gyanakodhatsz szénanáthára?

Aki még nem élt át hasonlót, az pollenallergia esetén először akár sima náthára is gyanakodhat, mégis van pár jelentős különbség. Sajnos vagy nem sajnos, de se a Google-re, se a ChatGPT-re, se allergológus szakemberre nincs szükségem ahhoz, hogy felsoroljam a jól ismert tüneteket: irritált orrnyálkahártya, orrfolyás, csökkent szaglás, tüsszögés (ez általában csomagban, nem ritkán tizesével érkezik), viszkető, vörös, könnyező szem.

Felléphet orrdugulás, jelentkezhet torokfájás, köhögés, bőrviszketés, csalánkiütés, de akár ekcéma is kialakulhat. Súlyosabb esetben asztmás reakciók is jelentkezhetnek, amivel már mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Miért, egyébként nem szükséges orvoshoz mennem?

Ha a tünetek nem súlyosak, és vény nélkül kapható antihisztaminokkal karbantarthatóak, akkor nem feltétlenül kell. Ma már többféle hatóanyagú és formátumú (tabletta, szem- és orrcsep, gél stb.) készítmény áll rendelkezésünkre, és nem mindegyik válik be mindenkinek.

Jelenleg orvos által felírt készítményt szedek, de a hatásosság vagy az „erősség” egyébként nem ennek a függvénye. Abban az esetben azonban, ha a vény nélkül kapható szerek nem működnek, érdemes a háziorvoshoz vagy egy allergológushoz fordulni, akinek a segítségével belőhetjük a megfelelő termé(ke)ket és kombinációt, adott esetben bele lehet kezdeni egy komolyabb immun- vagy biológiai terápiába.

Míg a régebbi, első generációs allergiagyógyszerek nagyon gyakran okoztak álmosságot, fáradékonyságot és koncentrációcsökkenést, a modernebb, második- és harmadik generációs (cetirizin, levocetirizin, loratadin vagy fexofenadin hatóanyagú) tabletták esetében enyhébbek a mellékhatások.

Jó szolgálatot tehet még ilyenkor egy orrspray, ebből vannak antihisztaminos és szteroidos változatok is, utóbbiaknál viszont nagyon figyeljünk, magas a rászokás esélye (ha azt érzed, hogy már rég elmúlt minden tüneted, de az orrspray használata nélkül egyáltalán nem kapsz levegőt a megdagadt nyálkahártyáid miatt, akkor baj van).

Allergiás túrázó vagyok, mit csináljak?

Az alábbiakban pontokba szedtem, mire érdemes odafigyelni, ha allergiával küzdesz, és sok időt töltesz a természetben (de a tanácsok akár azoknak is jól jöhetnek, akik nem).

• Lődd be az időszakot, amikor a tünetek jelentkeznek. Ebben segíthet, ha megtudod, mire vagy allergiás (bőr-, azaz Prick-teszt vagy vérvétel segítségével). Ebben a pollennaptárban láthatod, mi mikor virágzik. Érdemes már előbb elkezdened az antihisztamin szedését.
• Ha a tabletta nem használ, próbálj ki egy másik hatóanyagtartalmú készítményt! Ha ez sem ment meg, keresd fel a háziorvosod! Lehet, hogy ő is fog tudni segíteni, de előfordulhat, hogy allergológushoz irányít személyre szabott terápiáért.
• Mielőtt elindulsz, pillants rá a pollentérképre! Ha módod van rá, ehhez igazíthatod az úticélodat. A térképet elérheted az Időképen, egy szöveges pollenjelentéssel egyetemben. Eszerint jelenleg a pázsitfűfélék koncentrációja a legmagasabb, főként Budapesten és Pest megyében.
• Jó tudnod, hogy száraz időben magasabb a pollenkoncentráció, eső után azonban alacsony, így lehet, hogy ekkorra érdemes időzítened a túrázást.
• Általalában délután és este, illetve magasabb hegyeken és víz mellett alacsonyabb a pollenkoncentráció.
• Egyes oldalakon maszkot is javasolnak túrázáshoz, ami, úgy vélem, – főleg melegben – borzasztó kellemetlen viselet lehet, de ha bírod és segít, hajrá! Viszont az talán nem hülyeség, hogy a kirándulás közben viselt göncöket hazaérve gyorsan rakjuk mosogógépbe, mossunk hajat és fürödjünk meg, hogy megszabaduljunk a ránk ragadt pollenektől.
• Végezetül: nincs annál rosszabb, ha rád jön egy súlyos allergiás roham, és éppen kifogytál a zsepiből, szóval mindenképp tankolj fel belőle megfelelő mennyiséggel, aztán pakolj be még párat a biztonság kedvéért. A gyógyszeredet és az orrspray-t se felejtsd otthon, illetve egy szemcsepp is jól jöhet.