Tudástár

Téged is köpködnek a fűzfák? A kakukknyál az oka

Tavasszal és nyár elején a fák alatt sétálva biztosan te is tapasztaltál már esőcseppszerű égi áldást, akkor is, amikor épp egy darab felhő sincs az égbolton. A fura jelenség forrása a fákon található nem túl gusztusos képződmény, a kakukknyál. De valóban a kakukk köpködte össze a fákat?

2021. május 18.

Tavasszal és nyár elején a fák alatt sétálva biztosan te is tapasztaltál már esőcseppszerű égi áldást, akkor is, amikor épp egy darab felhő sincs az égbolton. A fura jelenség forrása a fákon található nem túl gusztusos képződmény, a kakukknyál. De valóban a kakukk köpködte össze a fákat?

A válasz: nem. A kakukknak igazából semmi köze nincs ehhez a bizarr habos képződményhez, amely ebben az időszakban főként fákon fedezhető fel, de akár bokrokon, lágyszárúakon, rétek növényein, fűszálakon is felbukkanhatnak.

A népnyelv nevezte el kakukknyálnak, de hogy miért, azt eddig nem sikerült kiderítenünk, viszont ami biztos, hogy ez az érdekes habcsomó a tajtékos kabócák műve. És hogy még inkább összezavarjuk a képet, még csak nem is nyálról van szó, hanem ürülékről.

A tajtékos kabócák lárvái növényi nedvekkel táplálkoznak, amelyből kiszűrik a hasznos tápanyagokat, majd a megmaradt folyadékba szappanszerű váladékot és levegőt pumpálva megszabadulnak tőle. Az így keletkezett tajtéknak nevezett hab pedig bár végtermék, mégis hasznos funkciókat lát el.

A lárvák ezt ugyanis maguk köré ürítik, és ebben a váladékban éldegélnek addig, amíg teljesen ki nem fejlődnek, így egyrészt megvédik magukat a kiszáradástól, másrészt attól, hogy maguk is táplálékként végezzék. Merthogy ehhez a buborékos nyálhoz nemcsak mi emberek nem nyúlunk szívesen, hanem a rovarevő madarak és egyéb állatok se piszkálnak inkább bele.

Érdekesség, hogy a kabócák közül sokan nem ciripelnek. A Magyarországon előforduló pár száz kabócafajból csak öt az énekes kabóca, és tajtékos kabócából is csak néhány faj él hazánkban. A leggyakoribb tajtékoskabóca-fajunk a fűzfakabóca, és talán a kakukknyál elnevezés innen is származhat – a szerkesztőségi tipp legalábbis ez.

Mivel fűzfákkal főként vízparton találkozhatunk, ahol sok helyen van nádas is, abban pedig nádirigók, ahol pedig nádirigó fészkel, ott megjelennek a kakukkok is, akik előszeretettel csempészik tojásaikat a nádirigók fészkébe. És mivel a fészkelés tavasszal, nyár elején zajlik és a tajtékos kabócák is ilyenkor „haboznak”, ezért lehet, hogy a régiek a folyamatos „kakukkolást” összekötötték a nyálszerű képződmények megjelenésével. De persze ez csak egy spekuláció, ha valaki tudja a kakukknyál elnevezés valódi eredetét, az írja meg nekünk!

Az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) rövidke videóját is érdemes megnézni, amelyben megleshetitek, hogy mocorognak a kis kabócák a habban, sőt, még kifejlett példányokat is láthattok:



Cikkajánló