Tudástár

Itthon is sokfelé hallhatjuk a kabócák énekét

Szikrázó napsütés, hullámzó tenger és a kabócák hegyet-völgyet betöltő ciripelése, egy adriai nyaralás elmaradhatatlan elemei. A kabócák énekét leginkább a mediterrán vidékekhez kötjük, pedig itthon is sokfelé lehet őket hallani.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2020. július 10.

Szikrázó napsütés, hullámzó tenger és a kabócák hegyet-völgyet betöltő ciripelése, egy adriai nyaralás elmaradhatatlan elemei. A kabócák énekét leginkább a mediterrán vidékekhez kötjük, pedig itthon is sokfelé lehet őket hallani.

Az énekeskabóca-féléknek világszerte 2500 faja van, ezek többsége elsősorban meleg vidékek, például trópusi esőerdők és a mediterrán területek lakója. Míg a mediterrán országokban több tucat fajuk él, nálunk csak öt faj található meg, főleg a száraz, meleg hegyoldalak erdőszegélyeiben. Tőlünk északabbra még kevesebb fajuk él, Skandináviából például csak a hegyi énekeskabóca ismert.

AdobeStock_345646588

Hegyi énekeskabóca

Fotó: Adobe Stock

A hímek énekelnek, a nőstények hallgatják

„A hímeknek van csak hangképző szerve, amely a potrohukban található és a rovarvilágban teljesen egyedülálló, a hangképzés izmokkal mozgatott kitinlemezek segítségével történik”– tudtuk meg dr. Koczor Sándortól, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatójától, a kabócák szakértőjétől. A hím kabócák mindezt természetesen azért teszik, hogy felkeltsék a nőstények figyelmét.

A két leghangosabb faj nálunk a 2-3 centiméteres mannakabóca, illetve a 3-4 centiméteres óriás-énekeskabóca, amelyek védett fajok.

Ezek egyúttal a legnagyobb hazai kabócák is, a többi énekeskabóca-faj is sokkal kisebb, azoknak a hangja csak pár méterre hallatszik. Ha tehát valaki nyár közepén itthon kabócáktól hangos erdőben jár, akkor biztos lehet benne, hogy a két faj valamelyikét hallja. Hogy melyiket, azt hang alapján meg lehet határozni, mivel énekük jól megkülönböztethető. Itt hallható a mannakabóca, itt pedig az óriás-énekeskabóca hangja.

65, 83, 67, 73, 73, 0, 0, 0, 83, 83, 85, 67, 118, 51, 72, 52, 115, 73, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 65, 67, 107, 82, 82, 80, 87, 47, 106, 77, 65, 122, 57, 75, 119, 70, 110, 53, 121, 114, 98, 100, 101, 49, 52, 75, 51, 114, 76, 100, 83, 103, 75, 100, 79, 104, 81, 100, 54, 65, 108, 79, 86, 89, 106, 83,

Mannakabóca

Fotó: Judith Flacke/Adobe Stock

Látni nem, hallani annál inkább

„Az óriás-énekeskabóca már régóta ismert Magyarországról, de az elmúlt években, talán a számukra kedvezőbb időjárási viszonyok miatt, esetenként olyan helyeken is lehet hallani őket, ahol korábban nem.”

Egy másik hazai faj, a déli énekeskabóca jelenlétét azonban csak 2010-ben sikerült bizonyítani, éppen Koczor Sándornak és szerzőtársainak, akik a Tihanyi-félszigeten találták meg a faj különböző fejlődési alakjait. A Tihanyi-félsziget amúgy elég népszerű a kabócák körében, ott a déli énekeskabóca mellett a manna- és az óriás-énekeskabóca is megtalálható. De az ország déli részein, például Pécsen, bent a városban is egyre többfelé hallani őket, de Budapest belső, főleg budai zöld területein, például a Budai Arborétumban is énekelnek.

Az énekeskabócákkal amúgy nincs könnyű dolga a kutatóknak, mert meglehetősen rejtett életet élnek, leszámítva persze messze hangzó nyári éneküket.

Lárváik akár évekig is a föld alatt fejlődnek, ahol növények gyökerein táplálkoznak. Kifejlett életük csupán néhány hétig tart, de látni akkor sem nagyon lehet őket, a lombkorona rejtekében töltik napjaikat, ahol növényi nedvekkel táplálkoznak, és persze naphosszat ciripelnek.

A close up of European Cicada on a trunk of tree, blurred turquoise background. Lyristes plebejus (Common Cicada), resting on the tree bark on a bright sunny day
Fotó: Marina Potemkina / Adobe Stock

Az énekes kabócákat már az ókorban is jól ismerték, a görögök kabócákat tartották kis nádkalitkákban, hogy zenéjükben gyönyörködhessenek. A hárfán ülő kabóca a zene jelképe volt az ókori görögöknél. De a kabócák muzsikáját nem mindenki élvezi. Az Észak-Amerikában élő fáraókabócák életük javarészét a föld alatt töltik lárvaállapotban és csak 13-17 évente bújnak elő onnan, de akkor egyszerre hatalmas tömegben indul meg a rajzás. És amikor kabócák milliárdjai egyszerre zendítenek rá, na, az fülsüketítő tud lenni az ember számára.

Bár a két nagyobb és hangos énekük miatt feltűnőbb hazai fajnak elég jellegzetes a hangja, a természetben számos hasonló hangot hallhatunk nyáron. A jól ismert tücsökciripelés és a szöcskék hangja mellett egy különleges madár hangját is érdemes megemlíteni. Ő a lappantyú, amelynek hangját azonban, a kabócákkal ellentétben nem nappal, hanem éjszaka lehet hallani.

A kabócák többsége nem énekel

Nem minden kabóca énekel, sőt, a többség egyáltalán nem ad hangot. A kabócáknak világszerte 42 ezer faja él, ebből Magyarországon több mint 550 faj fordul elő, és mindössze öt énekeskabóca-faj van.

A kabócák növényi nedvekkel táplálkoznak, a hazai fajok többsége nem feltűnősködik, nagy részük igen kicsi, a többségük csupán néhány milliméteres. Van számos olyan faj, amelyet csak mikroszkóp alatti boncolás során lehet meghatározni, ugyanis legjellemzőbb határozóbélyegük a hímek ivarszerve. Sok esetben a különböző fajba tartozó nőstényeket nem is lehet elkülöníteni egymástól.

AdobeStock_245859037

Szarvaskabóca

Fotó: Adobe Stock

A hazai fajok közül gyakran lehet találkozni például a sötétbarna színű szarvaskabócával, a méregzöld kabócával és a kicsit baljós nevű vérpettyes kabócával, amelynek fekete szárnyán vörös mintázat látható. Utóbbi faj a tajtékos kabócák családjába tartozik, amelyek nevüket a növények szárán, levélnyélen látható 1-2 cm-es kiterjedésű habos fehér nyáltömegről, a tajtékról kapták. A hab a lárvák ürülékéből készül, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel fújnak fel habosra. Ebben, a népiesen kakukknyálnak is becézett habban fejlődnek, amely megvédi őket a kiszáradástól.

Cikkajánló
Miben segíthetünk?