Tényleg feneketlen a Feneketlen-tó?

Aki egyszer is üldögélt a Kosztolányi Dezső térnél lévő kis tó partján, biztosan elgondolkodott azon, vajon miért kapta Buda egyik legszebb fekvésű tava a feneketlen jelzőt? A meglepő név mellett számos titok és városi legenda is kapcsolódik hozzá. Utánajártunk a tó történetének.

Szöveg:
Fotó:
Csanádi Márton (Kiemelt kép)
2022. október 24.

Aki egyszer is üldögélt a Kosztolányi Dezső térnél lévő kis tó partján, biztosan elgondolkodott azon, vajon miért kapta Buda egyik legszebb fekvésű tava a feneketlen jelzőt? A meglepő név mellett számos titok és városi legenda is kapcsolódik hozzá. Utánajártunk a tó történetének.

Nem tudom, manapság kering-e még az a Feneketlen-tó sztori, amivel a gyerekkoromban rám a frászt tudták hozni, miszerint a Kosztolányi Dezső tér közelében lévő kedves kis tónak nincsen feneke, és azért hívják feneketlennek, mert a búvárok eddig még nem értek le az aljára.

Pedig a valóságban igenis van feneke, és a mérések szerint nem is olyan szörnyűségesen mély, a tó medrének átlagos mélysége jelenleg mindössze 4–5 méter.

De akkor miért hívják feneketlennek?

Hogy ezt kiderítsük, érdemes visszarepülni az időben vagy jó kétszáz évet. A Gellért-hegy déli lejtői mellett, a lágymányosi síkon, a mai Kosztolányi Dezső tér, Bartók Béla út, Villányi út által határolt parkban nyújtózkodó tó egy hajdani agyagbánya és téglagyár helyén keletkezett az 1800-as évek második felében.

A leírások alapján egészen addig flottul működött a bánya, és rendületlenül fejtették az agyagot, amíg talajtörés következtében fel nem tört a víz, amely olyan gyorsan és nagy mennyiségben öntötte el a gödröt, hogy a mintegy 24 óra alatt kialakult tavat a munkások feneketlennek nevezték el.

A téglagyár bontását – az agyagbányászat ellehetetlenülése miatt – végül a főváros 1889-ben rendelte el.

Egy másik elképzelés szerint a tó elnevezése a ciszterciek építkezéséhez kötődik. Az 1910-es években a rend Budán telepedett le, és jelentős építkezésekbe kezdett az addigra kicsit már elhanyagolt tó partján. A környéken néhány év alatt egy templomból és iskolából álló komplexumot húztak fel (a Szent Imre-templom és a Szent Imre gimnázium épülete mai is látható). A szájhagyomány úgy tartja, területrendezéskor a munkások elhordták a tó mögötti hegyoldalt, és az onnan kitermelt földet a vízbe öntötték.

A föld viszont állítólag nem merült el, hanem a vízfelszínen lebegett, és ennyi pont elég volt, hogy arra a következtetésre jussanak, a tónak biztos nincs feneke.

Mondjuk, hogy ebből a jelenségből miért épp erre sikerült következtetni, az nem teljesen világos, mindenesetre ekkortól kezdett el szélesebb körben terjedni a Feneketlen-tó elnevezés.

Az 1930-as években a környékbeli építkezések törmelékeit, a kitermelt talajt töltötték a tóba, illetve vízét többnyire locsolásra, szennyvízelvezetésre használták. A II. világháború bombázásait követően sitt, romok, szemét, és ki tudja még mi minden került bele. A terület rekultivációjára az 1950-es évek végéig kellett várni. A főváros vezetése ifjúsági parkot álmodott meg. Önkéntesek és diákok ezrei dolgoztak hétvégenként társadalmi munkában a tó megújításán. Ekkor alakították ki a tó körül a stégeket, korlátokat, fákat ültettek, a vízbe nádat és halakat telepítettek, és ekkor került ide a parkszínpad is.

A következő mérföldkő a tó életében az 1980-as évek közepén jött el, amikor az elmocsarasodás, a vízminőség romlása és az élővilág kipusztulása miatt vízforgató berendezést, levegőztető rendszert és szökőkutat helyezett el itt a helyi horgászegyesület, és ezzel újra visszatért belé az élet és a fauna. Jelenleg is vannak benne halak, de telepíteni nem szabad, és 2010 óta a horgászatot is betiltották.

A Feneketlen-tó és környéke mára Újbuda legkedveltebb pihenőparkjává vált. Minden évszakban nyújt nézegetnivalót, partján hangulatos vendéglátóhelyek sorakoznak. Ösvényei andalgásra, sétálásra csábítanak. A park padjairól a tavi kilátás meglehetősen festői és romantikus, melynek köszönhetően randihelynek sem utolsó. Ha mozogni szeretnél, ott a tó körüli futópálya, de fitneszparkot és teniszpályákat is találunk itt. A gyerekek pedig a játszótéren tombolhatják ki felgyülemlett energiájukat.

Feneketlen-tó mélye-legendák

A tó titkairól és a medrében található tárgyakról, kincsekről legalább annyi mendemonda kering, mint feneketlen mélységéről. Az egyik legenda szerint, amikor a hirtelen feltörő víztömeg feltöltötte az agyagbánya gödrét, az ott dolgozó munkások nem tudtak elmenekülni, odavesztek, és gépeikkel együtt elnyelte őket a víz. Egy merészebb fantáziájú, már-már horrorisztikus verzió szerint azóta is ott dolgoznak, élőhalottakként. Juj, brrr.

Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után állítólag holttesteteket is feldobott a víz, a két világháború közötti időszakban pedig több öngyilkosságról is suttogtak. De a mit rejt a Feneketlen-tó feneke verseny nyertese minden bizonnyal az a megtörtént eset, amely szinte filmforgatókönyvért kiált. A 2000-es évek közepén a tó szökőkútjának szerelése közben egy ipari búvár több mint három millió forintot tartalmazó csomagot talált a mélyben. A búvár nem tartotta meg, hanem besétált a helyi rendőrkapitányságra, és leadta. A megtalálásért kapott összeget pedig a búváregyesületének ajánlotta fel.

Cikkajánló