Természetjáró arcképcsarnok: Dornyay Béla

Dornyay Béla nevét elsősorban a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatójaként ismerjük, munkásságából kiemelkednek a Balaton környékének helytörténeti munkái.

2023. április 24.

Dornyay Béla nevét elsősorban a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatójaként ismerjük, munkásságából kiemelkednek a Balaton környékének helytörténeti munkái.

Dornyay Béla (1887-1965) Keszthelyen és Tatán végezte el az elemi iskolát, tandíjmentességet élvezve. Mint árva gyermek, jó tanulmányi eredményéért elnyerte a gróf Esterházy Győri Árva-alap 80 koronás ösztöndíját. Így került két osztálytársával 1901. szeptember 27-én Vácra, a Piarista Gimnáziumba. Középiskolai tanulmányait követően Budapesten teológia szakra járt, majd pappá szentelték 1910 júniusában.

Tanított Rózsahegyen (Liptó vármegye), Veszprémben és Magyaróváron. Itt ismerkedett meg Sándor Annával, akit, miután 1921-ben kilépett a piarista rendből, feleségül vett. 1923-tól 1940-ig Salgótarjánban gimnáziumi tanár, ahol ezekben az években megteremtette a város múzeumának alapját.

A nyári hónapokat 1909 és 1938 között leggyakrabban Tatán töltötte. 1912-től tárgyi gyűjteményével megalapozta az 1938-ban megnyitott tatai piarista múzeumot. Ezekben az években folyamatosan jelentek meg írásai a város hetilapjában a Tata-Tóvárosi Híradóban. Az Englander Kiadó rendszeresen közölte kisebb tanulmányait és várostörténeti munkáit, de a Magyar Nyelvőrben, az Ifjúság és Életben, a Természettudományi Közlönyben is olvasni lehetett munkáit.

A Tata-Tóvárosi Híradó 1939-től nem jelenhetett meg, így Dornyay Bélának is megszűnt a kapcsolata Tatával. 1940. július 1-jétől visszahelyezték szülővárosába muzeológusnak, a Balatoni Múzeumba. 1942-ben a Magyar Királyi Belügyminisztériumtól kérte a származást igazoló törvények miatt nemesi származásának igazolását. Ekkor változtatta meg a nevét az ősi Darnay alakra. A második világháború után kinevezték a Balatoni Múzeum igazgatójának. A keszthelyi évek alatt írta és kiadatta a Balatoni Múzeumi Értesítő című kiadványt. Ebben az időben tette teljessé kutatásaival a Balaton környékének a feltárását (pl. Nagyvázsony és környékének útikalauza. Veszprém, 1963). 1964-ben Tatán személyesen átvette a város helytörténeti kutatásáért járó díszpolgári oklevelet.


Cikkajánló