Hírek

Több mint két tucat bölény barangol szabadon a Déli-Kárpátokban

Kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlőse, az európai bölény, egy éve visszatért régi élőhelyére a Déli-Kárpátokban. Most, egy évvel később, az állatok száma megduplázódott, miután június 12-13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére.

Szerző:
WWF
2015. június 24.

Kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlőse, az európai bölény, egy éve visszatért régi élőhelyére a Déli-Kárpátokban. Most, egy évvel később, az állatok száma megduplázódott, miután június 12-13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére.

Az esemény újabb lépést jelent a szabadon barangoló bölények életképes populációjának létrehozásához itt, ezen a nagy kiterjedésű Natura 2000 területen. Ahogy a szabadság kapui készültek megnyílni, egy bölénybika már ki is tört, és belevetette magát a vadonba. Büszkék vagyunk erre a pillanatra, hiszen azt jelezte, hogy az állatok hallják a vadon szavát, és alig várják, hogy felfedezhessék új környezetüket.

 


Őexcellenciája Matthijs van Bonzel, a Holland Királyság romániai nagykövete, Petru Vela, Örményes község polgármestere, Wouter Helmer, a Rewilding Europe egyesület visszavadítási programjának igazgatója, Joep van de Vlasakker, a Rewilding Europe vadbiológiai tanácsadója, valamint Adrian Hagatis, a Rewilding Europe Déli-Kárpátok csoportvezetője együtt nyitották meg a kaput, melyen kilépve a bölénycsorda belevetette magát a vadonba. Az állatok "félig szabad" állapotba kerültek, ami azt jelenti, hogy akkor hagyják el a bekerített területet, amikor akarják.

 

cikk(11).jpg


Június 12-én 5000 km megtétele után - mely különösen nagy logisztikai kihívást jelentett - 14 bölény érkezett a Déli-Kárpátokhoz tartozó Szárkő-hegységbe. A második bölénycsorda tagjait hat különböző svájci, németországi, belgiumi és franciaországi állatkertből és vadvédelmi központból telepítették át. Négy bölény egészségügyi és adminisztrációs okok miatt nem csatlakozhatott az utazáshoz. A belgiumi Bellewaerde állatkert egyik nőstény bölénye a vemhesség előrehaladott állapotában volt, ezért úgy döntöttek, hogy az állatot borjával együtt majd a következő alkalommal engedik szabadon.
Az első csorda, amelyet 2014 májusában engedtek szabadon, jól alkalmazkodott a területhez. Vadőrök és kutatók egy évig megfigyelés alatt tartották az állatokat, és örömmel jelenthetjük, hogy az állatok "újra azonosultak a bennük élő vadállattal". Visszanyerték képességeiket a természetben való túléléshez és sikerült működő közösséget létrehozniuk.

Az összes új bölény egészséges; minden nehézség nélkül foglalták el helyüket egy mintegy 4 ha-os bekerített területen, ahol alkalmazkodhatnak a környezethez és kialakíthatják közösségüket, majd innen kerülnek át egy szomszédos, 150 ha nagyságú területre, félig szabad állapotba. A kapunyitás előtt azonban egy bika kitört az új csordából a szabadság felé, így ő lett az első bölény, amely több mint 200 év után szabadon barangolhat a Bánságban. Ez a különösen aktív viselkedés valószínűleg a hosszú utazás és az új terület felfedezésének lehetősége miatti stressznek tudható be.

Ha az első és a második bölénycsorda is kisétál a kapun, többé már nem gondozhatják őket. Teljes mértékben a természetes ökoszisztéma részévé válnak a Natura 2000 hálózathoz tartozó, 59 000 ha-os Szárkő-hegység területén, amely fontos mérföldkő a legendás állatfaj jelenleg is tartó visszavadítási folyamatában.
 

Mielőtt a bölények megérkeztek, jó néhány eseményre került sor. A WWF Románia és a Rewilding Europe Egyesület elindítottak egy visszavadítási kezdeményezést a Déli-Kárpátokban; kiállítást nyitottak meg; tárgyalásokat tartottak a területen lévő falvak újjáépítéséről; valamint számos gyerekprogramot is szerveztek. Örményes lakossága és polgármestere, Petru Vale, csoportok és vendégek egyaránt türelmesen várták, hogy megérkezzen a teherautó és kezdetét vegye az állatok szabadon engedése.

"Csak néhány olyan hely van Európában, ahol máig sikerült megóvni az érintetlen természetet; egy nagy növényevő állatfaj visszavadításával nagymértékben hozzá tudunk járulni a változatos ökoszisztéma és biodiverzitás kialakításához. A visszavadítással hatékonyan elő tudjuk segíteni a természet öngyógyítását" - nyilatkozta Adrian Hagatis, a Déli-Kárpátok visszavadítási kezdeményezésének csoportvezetője.


 

 

 

Cikkajánló