A Maros-ártér gátjain javában gyülekeznek a pompás színű tollazatukról már messziről felismerhető gyurgyalagok, hogy szeptemberben útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé.
Aki ezekben a napokban a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Maros-ártér gátjain sétálgat, szinte biztosan meghallja a vonulásra gyülekező gyurgyalagok jellegzetes, bugyborékoló, rendszeresen ismétlődő lágy „prü” hangját – olvasható a nemzetipark-igazgatóság weboldalán.
Mint írják, ezek a tarka színezetű, gyönyörű madarak rendszerint hosszasan elüldögélnek a kiszáradt fákon, légvezetékeken, telefonkábeleken. A Maros mentén most több százas csapatokat is láthatunk, amint a lekaszált területek felett szorgalmasan vadásznak a rovarokra.
Kedvelik a fullánkosokat: méheket, darazsakat, ezért méhészmadaraknak is szokás őket nevezni.
A gyurgyalagok általában már augusztus első felében megkezdik a csapatokba verődést, de csak augusztus végén, szeptember elején kelnek útra afrikai telelőhelyeik felé.
Képünk illusztráció
A gyurgyalag (Merops apiaster) testhossza 25–29 cm, szárnyfesztávolsága 36–40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak. Tollazata hasán és mellrészén kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.
- 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint
- a gyurgyalag kétszer is elnyerte az Év Madara címet, 1979-ben és 2013-ban
- röptében is táplálkozik
- a legtöbb hím monogám
- télen akár 2500 – 10 500 km-t is megtesz délre vonulva
Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság
