Hírek

Több százas csapatokban időznek a gyurgyalagok a Maros-ártéren

A Maros-ártér gátjain javában gyülekeznek a pompás színű tollazatukról már messziről felismerhető gyurgyalagok, hogy szeptemberben útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock (kiemelt kép - illusztráció)
2020. szeptember 8.

A Maros-ártér gátjain javában gyülekeznek a pompás színű tollazatukról már messziről felismerhető gyurgyalagok, hogy szeptemberben útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé.

Aki ezekben a napokban a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Maros-ártér gátjain sétálgat, szinte biztosan meghallja a vonulásra gyülekező gyurgyalagok jellegzetes, bugyborékoló, rendszeresen ismétlődő lágy „prü” hangját – olvasható a nemzetipark-igazgatóság weboldalán.

Mint írják, ezek a tarka színezetű, gyönyörű madarak rendszerint hosszasan elüldögélnek a kiszáradt fákon, légvezetékeken, telefonkábeleken. A Maros mentén most több százas csapatokat is láthatunk, amint a lekaszált területek felett szorgalmasan vadásznak a rovarokra.

Kedvelik a fullánkosokat: méheket, darazsakat, ezért méhészmadaraknak is szokás őket nevezni.

A gyurgyalagok általában már augusztus első felében megkezdik a csapatokba verődést, de csak augusztus végén, szeptember elején kelnek útra afrikai telelőhelyeik felé.

A gyurgyalag (Merops apiaster) testhossza 25–29 cm, szárnyfesztávolsága 36–40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlított, középső faroktollai megnyúltak. Tollazata hasán és mellrészén kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga.

Tudtad-e a gyurgyalagról?

- 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 forint
- a gyurgyalag kétszer is elnyerte az Év Madara címet, 1979-ben és 2013-ban
- röptében is táplálkozik
- a legtöbb hím monogám
- télen akár 2500 – 10 500 km-t is megtesz délre vonulva

Forrás: Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Cikkajánló