Hírek

Most először láttak zöld gyurgyalagot Magyarországon

A különleges madarat Pest megyében, Dabas közelében látták, egy ottani gyurgyalagtelep lakóihoz csapódva. A zöld gyurgyalag Észak-Afrikában és Ázsiában honos, a faj ritka kóborló példánya most először tűnt fel nálunk.

Szöveg:
Fotó:
Kókay Bence
2020. május 25.

A különleges madarat Pest megyében, Dabas közelében látták, egy ottani gyurgyalagtelep lakóihoz csapódva. A zöld gyurgyalag Észak-Afrikában és Ázsiában honos, a faj ritka kóborló példánya most először tűnt fel nálunk.

Május 23-án reggel sikerült Kókay Bencének felvételt készítenie a madárról egy dabasi gyurgyalagtelep közelében, ahol a ritka kóborló a nálunk honos gyurgyalagokkal röpködött. A különös fajt néhány más madarász is látta, és a hír hallatán többen azonnal útnak indultak, hátha nekik is szerencséjük lesz, de a madár azóta nem bukkant fel újra.

A zöld gyurgyalag (Merops persicus) Észak-Afrikában és Ázsiában honos, kisebb kolóniákban költ, olykor a nálunk is fészkelő gyurgyalagokkal közös telepen.

Magyarországon eddig közel 420 madárfajt figyeltek meg, köztük több olyan fajt is, amelynek észlelése, a zöld gyurgyalaghoz hasonlóan, igazi szenzációnak számít nálunk.

Az egyik legkorábbi és legkülönösebb észlelés egy lunda volt, amelynek elhullott példányára 1863-ban találtak rá Hódmezővásárhelyen. A madarat viharok sodorhatták ilyen messzire élőhelyéről, az Atlanti-óceán északi részén lévő szigetek valamelyikről. A lundát a város gyógyszerésze tömte ki, majd a helyi gimnázium és múzeum után a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került.

A rózsás flamingó sem mondható megszokott látványnak nálunk, ennek ellenére kóborló példányai időről időre feltűnnek. Eddig tíznél több észlelést jegyeztek fel, a legutóbb 2018 őszén a szegedi Fehér-tavon láttak egy fiatal példányt. A rózsás flamingó Afrikában, Indiában, a franciaországi Camargue-ban, Spanyolország déli részén és Törökországban költ. Sekély, sós vizű lagúnákban, folyótorkolatokban láthatók nagy telepei.

Néhány éve az Afrikában és Ázsiában honos kistermetű ragadozó, a kuhi feltűnése is izgalomba hozta a hazai madarászokat. A faj Európában csak az Ibériai-félszigeten és Dél-Franciaországban költ, ezért is volt különös a feltűnése. Nálunk eddig kétszer látták, 2012-ben és 2018-ban.

Bár a 19. század második feléig még fészkeltek nálunk, a rózsás és a borzas gödény hazai feltűnése is ritkaságszámba megy. Legutóbb május közepén tűnt fel egy borzas gödény Berettyóújfalu közelében. A köznyelvben pelikánként emlegetett fajok legközelebbi fészkelőállománya a Duna-deltában található, kóborló példányok onnan vetődhetnek el hozzánk időről időre. Az európai állomány Afrikában, a Nílus völgyében tölti a telet. Egyik legfurcsább észlelés 2010 telén történt, amikor egy borzas gödény a Dunánál időzött, és gyakran feltűnt a folyó belvárosi szakaszán, a Gellért-hegy közelében.

Hasonlóan szürreális látvány volt 2016 októberében, amikor két fakó keselyű egy budatétényi lakótelep fűtőkéményén üldögélt három napon át. A két fiatal madár valószínűleg a korábbi napokban fújó déli széllel vitorlázott hozzánk a szerb-horvát térségből, ahol fészkelő állományaik élnek. A fakó keselyű a 19. századig még költött nálunk, de a 20. század közepére a Kárpátok térségéből is eltűnt, mint fészkelő faj. Utolsó bizonyított fészkelése 1954-ben volt a Dél-Kárpátokban. Hozzánk legközelebb a Horvátországban és Szerbiában vannak fészkelő állományok.

Cikkajánló