A Bükkalján megbújó kis települést számos ok miatt érdemes felkeresni. Az egyik a falu feletti Berezd-tetőn álló, formabontó külsejű kilátó, ami nem pusztán esztétikai megfontolásokból lett épp ilyen. Formája nagyon is konkrét utalás a Bükkalja titokzatos látnivalóira.
Az ezredfordulón épült Millenniumi-kilátót Csete György Kossuth-díjas építész tervezte, és formája a Bükkalja jellegzetes sziklaformációira, a kaptárkövekre utal.
Kaptárkőnek az olyan sziklát, kőtornyot nevezzük, amelybe hajdan kis fülkéket faragott az ember. A kaptárkövek eredetével kapcsolatban máig több elmélet él. A kaptárkő elnevezés a fülkéket a középkori sziklaméhészettel összefüggésbe hozó elméletből ered. Egy másik feltevés szerint a kaptárkövek síremlékek vagy urnatemetkezési helyek lehettek, de a legvalószínűbb, hogy a fülkék avar és hun népek kultikus helyei voltak, bennük bálványokat vagy áldozati ételeket helyeztek el.
A Millenniumi-kilátó apró ablakai a kaptárkövek fülkéit szimbolizálják. Az építmény felső részén a nyílások elhelyezkedése a Göncölszekér alakzatát rajzolja ki. A dácittufa tömbök közé régi, faragott köveket is beillesztettek, amellyel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket.
