Megérett az idő, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága (FHNPI) visszatelepítse a kipusztult hangyaboglárka fajokat a Harkai-láprétre. A mozaikos kaszálás biztosítja a lepkék fennmaradásához szükséges körülményeket.
A korábban ismert vegyes hangyaboglárka-népesség a kilencvenes évek végén kipusztult a Harkai-láprétről. A rét természeti értékeinek megőrzésére újabban alkalmazott mozaikos kaszálás és korlátozott égetés eredményeként mostanra a korábbinál változatosabb élőhelyi szerkezet alakult ki, ahová már érdemes volt az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől megszerzett engedély birtokában megkísérelni a lepkék visszatelepítését.
A két vérfüvön élő faj életmenetéhez, noha kissé eltérő ökológiai igényekkel rendelkeznek, a júliusban már virágzó vérfű-állomány, a menedéket nyújtó cserjés szegélyek és a hangyák igényeinek is megfelelő, változatos szerkezetű gyep jelenléte egyaránt szükséges. Ezek fenntartása időben eltolt, mozaikos kaszálással oldható meg, ami akár évről évre változó, a vízellátottsághoz és az adott év meteorológiai viszonyaihoz alkalmazkodó, különös figyelmet igénylő kaszálási rendszert jelent.
A két Natura 2000 jelölő faj mellett a területre a harmadik lápréti hangyaboglárka fajt, a szintén védett szürkés hangyaboglárkát (Maculinea alcon) is betelepítették, melynek hernyói kezdeti tápnövényül a tárnics magját használják, egyebekben viszont hasonlóképpen viselkednek, mint a másik két faj.
----- ---------------- Virágzó Őszi Vérfű
A visszatelepített állomány forrásául a hansági sötét hangyaboglárka-népesség, valamint a Himód melletti gyepekről származó vérfű hangyaboglárka- és szürkés hangyaboglárka-populáció szolgált. Mindkét területen több ezres állomány él, melyeket évek óta jelölés-visszafogásos populáció-vizsgálattal monitoroznak a FHNPI szakemberei, szakdolgozók, nyári gyakorlatos diákok és külső szakemberek bevonásával.
