Újra lepkék népesítik be a Harkai-láprétet

A korábban ismert vegyes hangyaboglárka-népesség a kilencvenes évek végén kipusztult a Harkai-láprétről. A rét természeti értékeinek megőrzésére újabban alkalmazott mozaikos kaszálás és korlátozott égetés eredményeként mostanra a korábbinál változatosabb élőhelyi szerkezet alakult ki, ahová már érdemes volt az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől megszerzett engedély birtokában megkísérelni a lepkék visszatelepítését.

A lápréti hangyaboglárkák - a vérfű hangyaboglárka és a sötét hangyaboglárka - bonyolult fejlődésű, specializált életmódot folytató fajok, amelyek közösségi jelentőségű (Natura 2000 terület kijelölő) lepkéink közé tartoznak. Évente egy nemzedékben repülnek, július-augusztus idején, amikor az őszi vérfű (Sanguissorba officinalis) is virágzik. A lepkék a virágzatba helyezik el a petéiket, ahol a kis hernyók egy ideig a magkezdeményekből táplálkoznak, ám ekkor még nem mutatnak túlzott mértékű növekedést. A harmadik vedlést követően levetik magukat a talajra, ahol bizonyos hangyák (Myrmica genus egyes fajai) dolgozói megfelelő rituális kapcsolatfelvételt követően behurcolják őket a hangyabolyba. Fészekparazitaként, hangyalárvákon élve, vagy a dolgozók által - kakukkfiókaként - táplálva fejlődnek ki. Védelmükről és táplálásukról a hangyakolónia gondoskodik.

A két vérfüvön élő faj életmenetéhez, noha kissé eltérő ökológiai igényekkel rendelkeznek, a júliusban már virágzó vérfű-állomány, a menedéket nyújtó cserjés szegélyek és a hangyák igényeinek is megfelelő, változatos szerkezetű gyep jelenléte egyaránt szükséges. Ezek fenntartása időben eltolt, mozaikos kaszálással oldható meg, ami akár évről évre változó, a vízellátottsághoz és az adott év meteorológiai viszonyaihoz alkalmazkodó, különös figyelmet igénylő kaszálási rendszert jelent.

A két Natura 2000 jelölő faj mellett a területre a harmadik lápréti hangyaboglárka fajt, a szintén védett szürkés hangyaboglárkát (Maculinea alcon) is betelepítették, melynek hernyói kezdeti tápnövényül a tárnics magját használják, egyebekben viszont hasonlóképpen viselkednek, mint a másik két faj.

----- ---------------- Virágzó Őszi Vérfű

A visszatelepített állomány forrásául a hansági sötét hangyaboglárka-népesség, valamint a Himód melletti gyepekről származó vérfű hangyaboglárka- és szürkés hangyaboglárka-populáció szolgált. Mindkét területen több ezres állomány él, melyeket évek óta jelölés-visszafogásos populáció-vizsgálattal monitoroznak a FHNPI szakemberei, szakdolgozók, nyári gyakorlatos diákok és külső szakemberek bevonásával.