A csérfészek kavicsból, beton- és vasdarabokból áll a Bokod-Oroszlányi hőerőműnél. Nem először választják a csérek ezt a barátságtalan fészkelőhelyet.
A szakemberek most végzik a természetvédelmi szempontból fontos madarak állományfelmérését, amibe a Duna-Ipoly Nemzeti Parknál a hőerőmű környezetének feltárása is beletartozik. Erről írt nemrégiben Dr. Riezing Norbert, aki arról is beszámolt, hogyan csapnak le azonnal a fiókák az eléjük kerülő árnyékos helyre.
A küszvágó csér telepesen költő vízimadár, és rendkívül alkalmazkodóképes. Mi sem tanúskodik erről jobban, mint hogy a Bokod-Oroszlányi hőerőmű hűtőtavának betonpillérein is költ. A madarak ide, a csupasz betonra vagy épp vasdarabok alá rakják a tojást, „fészket” pedig abból gyártanak, amit itt találnak: kavicsból, beton- és vasdarabokból, ami azt jelenti, hogy a tűző nap, az eső és a szél közvetlenül éri őket. Az árnyékot pedig nem vetnék meg: ez abból is látszik, hogy a helyszíni felmérés során a csérfiókák rögtön a telefont tartó kéz árnyéka alá rohannak. A beszámolót teljes terjedelmében itt olvashatod el.
Nevét a szélhajtó küszről, kedvenc étkéről kapta. A halak mellett vízi rovarokat, néha sáskákat eszik. Hazánkban rendszeresen költ, védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Általában 2-4 tojást rak, ezeke mindkét szülő kotlik. A fiókák már háromnapos korukban elhagyják a fészket, ekkor még nem tudnak repülni.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/RZG626BUTA7E.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
