Vadvirágos parcellák a Kiskunságban

A Kiskunságban tavaly indult kutatás arra keresi a választ, hogyan lehetne úgy visszaszorítani a mezőgazdaság vegyszerfüggését, hogy mindeközben a hozamok is megmaradjanak. A kísérlet tavaly indult, és az első vizsgálatok biztatóak, ráadásul a vadvirágos parcellák idén különösen gyönyörűek.

Szöveg:
Fotó:
Dr. Báldi András
2021. június 28.

A Kiskunságban tavaly indult kutatás arra keresi a választ, hogyan lehetne úgy visszaszorítani a mezőgazdaság vegyszerfüggését, hogy mindeközben a hozamok is megmaradjanak. A kísérlet tavaly indult, és az első vizsgálatok biztatóak, ráadásul a vadvirágos parcellák idén különösen gyönyörűek.

Az elmúlt 20 évben Magyarországon 25 %-kal nőtt a gyom-és rovarirtók használata. Rengeteg kemikáliát szórunk ki a földekre, amelynek következményei már érzékelhetők. Nemcsak vadvirágokból és rovarokból van kevesebb a mezőgazdasági területeken, de az itt élő madarak 40 %-a is eltűnt.

De vajon mi történik akkor, ha a gyom-és rovarirtók helyett inkább hagyjuk, hogy a természet segítsen be a munkába, persze úgy, hogy közben a hozamok is megmaradjanak. Hogyan segíthetik a vadvirágos parcellák a gazdálkodók munkáját? A Harta környéki szántóföldeken most erre keresik a választ az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai.

Hogy mindenkinek jó legyen

„Mi nem azt mondjuk, hogy ezentúl faekével szántsunk, arra keressük a választ, hogyan lehetne együtt fenntartani a biodiverzitást és az élelmezés jelenlegi szintjét” – mondja dr. Báldi András az Ökológiai Kutatóközpont ÖBI Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának csoportvezetője.

„A kérdés az, hogyan tudjuk a szántóföldi környezetbe visszahozni a biodiverzitást. Egyrészt azért, hogy maga az élővilág sokfélesége visszajöjjön, de azért is, hogy mindez a gazdálkodók számára is hasznos legyen. Ráadásul a virágos mezőkkel a búzatáblák látványa is szebbé tehető.”

„Pezseg az élet ezeken a parcellákon”

A kísérlet 2020-ban kezdődött, a Kiskunságban található Harta közelében mezőgazdasági területeken 16 darab 78 hektáros terület közepén félhektáros virágos parcellákat hoztak létre. Ezekben 32 féle vadvirágot vetettek el, köztük zsályákat, mécsvirágot, nyúlszapukát, búzavirágot. A fajok kiválasztásánál különös fontos volt, hogy legyenek közöttük tavasszal, nyáron, illetve ősszel virágzó fajok is.

„Mivel a kutatást tavaly kezdtük, publikálható eredményeink nincsenek még, de azt már látjuk, hogy a terület rengeteg méh-és lepkefajt vonz. Egy agrársivataghoz képest a vadvirágos mezőkön például 20-30 lepkefajt figyeltünk meg, mondhatjuk tehát, hogy pezseg az élet ezeken a parcellákon.”

Milyen hatása van a vadvirágos parcelláknak?

A kutatás célja, hogy értékeljék ezeknek a parcelláknak a hatását a környező szántóföldi kultúrákra. Növelik-e a virágos parcellák a hozamot a virágok által odavonzott beporzók révén? Van-e ezeknek a parcelláknak hatása a kártevők szempontjából? A vadvirágok révén megnő, vagy épp csökken a kártevők száma a környező szántóföldeken? Növekszik-e a kártevőket elpusztító rovarok száma?

De arra is kíváncsiak a kutatók, hogy hogyan hat a környező táj erre a biodiverzitás-forrásra, befolyásolja-e annak hatékonyságát, hogy tisztán szántóföldi környezet veszi körül, vagy esetleg gyepek, nádasok is vannak körülötte? Megannyi izgalmas kérdés, amelyekre a közeljövő kutatásai adnak majd választ. A virágok azonban már most is szépek és színesek az arra járók – legyenek akár rovarok, vagy emberek – legnagyobb örömére.

Cikkajánló