Hírek

Van megoldás a busák visszaszorítására

Robbanásszerűen terjed az invazív busa hazánkban, jelenléte hatalmas ökológiai kockázatot jelent.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Sajtóközlemény
2021. szeptember 16.

Robbanásszerűen terjed az invazív busa hazánkban, jelenléte hatalmas ökológiai kockázatot jelent.

A haltani kutatások és a horgászok beszámolói szerint is egyre több gondot okoz hazánkban a busa terjedése. A fehér és a pettyes busa is Kelet-Ázsia folyóiban őshonos. Az 1950-es években kezdték betelepíteni őket a világ más részeire haltermelési és vízminőség-javítási céllal. Néhány évtizeden belül az Antarktisz kivételével minden kontinensen elterjedtek, és több mint húsz ország természetes vizeiben meghonosodtak, köztük Magyarországon is.

Dr. Halasi-Kovács Béla, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) vezetője elmagyarázza, hogy ezt a két fajt és hibridjeit az egyik legnagyobb ökológiai kockázatot jelentő inváziós halfajként tartják számon, nemcsak azért, mert fito- és zooplankton szervezeteket fogyasztanak, mint az őshonos halak ivadékai, hanem azért is, mert káros hatással vannak a vízminőségre. „Ezek a halak épp a táplálékhálózat azon elemét fogyasztják, amely a vízvirágzást is okozó algafajok legfontosabb természetes fogyasztói a hazai vízrendszerekben” – mondja Dr. Halasi-Kovács Béla. Van, ahol már nagyon elfajult a helyzet, Amerikában például dollármilliárdokat emészt fel a busa elleni védekezés.

A HAKI évek óta foglalkozik a hazai busaállományok felmérésével. Elkészítették Magyarország busatérképét, és a busák célzott horgászatának fejlesztési lehetőségeit is próbálják feltárni. A céljuk, hogy kidolgozzanak egy új, innovatív módszert a populációméret pontos meghatározására, és azt is tudniuk kell, hogy a populációk sajátosságai hogyan függenek össze a környezet nyújtotta feltételekkel. „Ezek feltárása érdekében hidroakusztikus és molekuláris biológiai alapokon nyugvó módszereket is bevonunk a vizsgálatokba és DNS-töredékek alapján próbáljuk becsülni a busa alkotta biomassza méretét, hogy még pontosabb adatokat gyűjthessünk a faj élőhelyhasználatáról és vándorlási mintázatáról” – mondta Dr. Vitál Zoltán tudományos főmunkatárs.

Az amerikai United States Geological Survey (USGS) kutatócsoportja is segíti az intézet szakértőit. Most elnyertek egy pályázatot, ami lehetőséget ad összehasonlító vizsgálatok elvégzésre is. Ennek köszönhetően mindkét ország olyan információk birtokába juthat, amelyeket hasznosíthatnak a probléma kezelésében, a természetvédelmi és halgazdálkodási gyakorlat fejlesztésében.

Cikkajánló