A Felső-Tiszán most hálóba került vaskos csabak igazi ritkaságnak számít nálunk. Közel 12 év eltelt legutóbbi megtalálása óta, és az elmúlt harminc évet tekintve a mostani mindössze a negyedik bizonyított előfordulásnak számít.
Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
Úgy tűnik, két szereplősre szűkült le a küzdelem a 2020-as Év Hala szavazáson. A süllő és a csuka nagyon elhúzott a német bucó előtt. De december 31-ig még bele lehet szólni a versengésbe.
Ismét lehet szavazni az Év Halára a Magyar Haltani Társaság jóvoltából. A voksokat december 31. délig adhatják le a halkedvelők.
Tüskés pikót találtak a szakemberek a Duna bajai szakaszán. Az apró halacska nem őshonos Közép-Európában, és először észlelték errefelé e ritka jövevényhalfajt.
Vizeink egyik legérdekesebb küllemű hala, a kecsege még néhány évtizeddel korábban is viszonylag gyakori hal volt Gemenc térségében is. Mára azonban olyannyira megfogyatkozott a számuk, hogy a faj védelme érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.
A Hortobágyi Madárpark szomorú fotókat tett közzé a Facebook-oldalán: hal- és madártetemek hevernek a tóban. A természetet ért kár felbecsülhetetlen.
Most a korábbiaknál jóval nagyobb érdeklődés övezte Az Év Halának megválasztását, még egy csalás is történt a szavazáson. Végül nem a sebes pisztráng, hanem a vörösszárnyú keszeg vitte a prímet.
Egy átfogó felmérés keretében kutatók hat magyarországi halastó környezeti terhelését vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy a halastavak vizében, üledékében, illetve az ott élő halak húsában mennyi vegyszer található.
December 31-ig lehet online szavazni az Év Halára. Ezúttal a vörösszárnyú keszeg, a szivárványos ökle és a sebes pisztráng közül választhatsz.
A Duna, ahogy a legtöbb folyó számos problémával küzd, s bár állapota egyre jobb, azért még nem dőlhetünk hátra. Június 29-én tartják a Nemzetközi Duna-napot, ebből az alkalomból következzen most egy kis helyzetjelentés a Duna partjáról.
Közel négyszáz kiló haltetemet szedtek ki a Holt-Marosból Szegednél. Megfulladtak a halak.
A pontyfélék családjába tartozó nyertes fölényesen utasította maga mögé a domolykót és a kövicsíkot.
Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton egy igazi vadon, persze ahhoz, hogy ezt észrevegyük, az is kell, hogy kellő közelségből szemléljük a tó élővilágát. Tihanyban, a Balatoni Limnológiai Intézet nyílt napján épp erre volt lehetőségünk.
A nagy kárókatonák a halak pusztításával évente országosan százmilliós károkat okoznak. A Tiszán most 300 példány kilövésére adtak engedélyt.
A halfajról köztudott, hogy télen nem moccan az iszap alól, ezért olyan furcsa, hogy Tótkomlós mellett most valamiért mégis aktívnak mutatkoznak a csíkok.
Három őshonos jelölt közül lehetett választani a Magyar Haltani Társaság honlapján: a harcsa jócskán megelőzte a halványfoltú küllőt és a paducot.
A méhekről, az ugróvillásokról, az invazív rákokról, a dunavirágokról, folyóink, erdeink ökológiájáról tudhattak meg sok új információt azok, akik ellátogattak a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Duna-kutató Intézetébe.
A Magyar Haltani Társaság idén is meghirdette az Év Hala választást. A közönségszavazáson a paduc, a halványfoltú küllő és a harcsa csatázik az elsőségért.
Az ország tele van szebbnél szebb helyekkel, köztük olyanokkal is, ahol még a természet az úr. A Kis-Balaton is ilyen hely
Ezzel a jelvényszerző túramozgalommal a Soproni-hegység legszebb kilátópontjait kereshetjük fel
A zselici szelíd dombok közé nyáron is megéri ellátogatni, gyönyörű táj és látnivalók sokasága várja a bringásokat
