Csukákkal fékezik meg a trópusi halakat Hévízen
Egynyaras csukákat telepítettek a Hévíz-tó lefolyásába, hogy azok gyérítsék a meleg vízben elszaporodott idegenhonos díszhalféléket.
Egynyaras csukákat telepítettek a Hévíz-tó lefolyásába, hogy azok gyérítsék a meleg vízben elszaporodott idegenhonos díszhalféléket.
A vizát a királyok halának is nevezték, mert nagyon értékes halnak számít, és az uralkodók is rendszeresen nézői voltak a vizahalászatoknak. Mindez azonban már a múlté. Magyarországon 1987-ben fogták ki az utolsó vizát a Dunából Paksnál.
Az idén Év Halának választott réticsík már a megjelenésével is különlegességnek számít, ám van egy zseniális túlélési technikája is.
A Magyar Haltani Társaság 14. alkalommal írta ki az "Év hala" szavazást. Mindhárom idei jelölt őshonos, két faj védett, de egyikük fogható faj. Erre a kemény mezőnyre az év végéig lehet szavazni.
Hihetetlen látvány fogadta a Tisza-parton Újszegednél az arra járókat. Busák tucatjai ugráltak ki a vízből. A nem mindennapi jelenséget sikerült megörökíteni.
A Dél-Amerikában őshonos ragadozóhal egy akváriumból került a romániai folyóba. Egy horgász fogta ki.
Új lelőhelyek bizonyítják a védett halfaj terjedését Magyarországon.
Ha ezt a kérdést, mondjuk hatvan vagy hetven évvel ezelőtt tettük volna fel, akkor más lett volna a helyes válasz.
Ritkán beszerezhető őshonos halfajok (márna, domolykó, balin) ezrei kerültek a Rábába és a Mosoni-Dunába. A telepítés célja a halállomány frissítése volt.
A horgászok rendszeresen fognak nehezen beazonosítható fajokat a Hévízi-lefolyóban. A most kifogott furcsa kinézetű halról is nehéz megállapítani, hogy pontosan micsoda.
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
Így jelenik meg a haltalan kerti tóban egyszer csak egy seregnyi invazív hal.
Az északi félgömbön általánosan elterjedt csukafélék mindössze hét fajt számláló családjának egyetlen európai képviselője hazánk vizeiben is gyakori. Az év túlnyomó részében aktívan táplálkozó, robbanékony mozgású, félelmetes fogazattal felvértezett, falánk ragadozó lesből támad áldozatára, de azt nem üldözi, ha célt téveszt. A sporthorgászok nagy becsben tartott hala nem vermel télen, így jég alól is fogható.
„Az angolna egy ufó”- jelentette ki halkutató ismerősöm, amikor e hal fura ívási szokásáról érdeklődtem. De hogy mi köze a hosszúra nyúlt angolnának a Bermuda-háromszöghöz, azt most megtudhatjátok.
Talán mindenki számára köztudott, hogy a halak szeretnek az árral szemben úszni, sőt, sokszor még ki is ugranak a vízből. De vajon miért, és mi készteti sokukat arra, hogy akár több száz kilométert tegyenek meg a sodrással szemben? Most mindent megtudhatsz a halak vonulásáról és bámulatos ugrótudományukról.
Csontszáraz a Szilas-patak medre több hosszú szakaszon is, az itt-ott megmaradt kis vízállásokban csapdába esett halakat napok óta próbálják menteni.
Az amúgy rejtőzködő életmódot folytató harcsák nem tudtak ellenállni a finom falatoknak, és megmutatva magukat, nagy csapatokban érkeztek lakomázni a Körösökön történt kagylópusztulások helyszíneire. Képeken a nem mindennapi eset, és cikkünkből az is kiderül, miért pusztultak el tömegesen a kagylók.
Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.
Mérgező anyag került a vízbe, és nem csak az eredetileg is itt élő halállomány, de a margitszigeti Japánkert nemrégiben ide menekített halai sem élték túl.
Három jelölt között lehetett választani a Magyar Haltani Társaság honlapján: a bodorka meggyőző fölénnyel nyert a széles durbincs és a bagolykeszeg előtt.
Nemrégiben nyitotta meg újra kapuit Magyarország egyik leglátványosabb kastélya.
Összegyűjtöttük a kedvenc magyarországi kilátópontjainkat.