Keresés eredménye

„Az angolna egy ufó”- jelentette ki halkutató ismerősöm, amikor e hal fura ívási szokásáról érdeklődtem. De hogy mi köze a hosszúra nyúlt angolnának a Bermuda-háromszöghöz, azt most megtudhatjátok.

Talán mindenki számára köztudott, hogy a halak szeretnek az árral szemben úszni, sőt, sokszor még ki is ugranak a vízből. De vajon miért, és mi készteti sokukat arra, hogy akár több száz kilométert tegyenek meg a sodrással szemben? Most mindent megtudhatsz a halak vonulásáról és bámulatos ugrótudományukról.

Csontszáraz a Szilas-patak medre több hosszú szakaszon is, az itt-ott megmaradt kis vízállásokban csapdába esett halakat napok óta próbálják menteni.

Az amúgy rejtőzködő életmódot folytató harcsák nem tudtak ellenállni a finom falatoknak, és megmutatva magukat, nagy csapatokban érkeztek lakomázni a Körösökön történt kagylópusztulások helyszíneire. Képeken a nem mindennapi eset, és cikkünkből az is kiderül, miért pusztultak el tömegesen a kagylók.

Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.

Ha ezt a kérdést, mondjuk hatvan vagy hetven évvel ezelőtt tettük volna fel, akkor más lett volna a helyes válasz.

Mérgező anyag került a vízbe, és nem csak az eredetileg is itt élő halállomány, de a margitszigeti Japánkert nemrégiben ide menekített halai sem élték túl.

Három jelölt között lehetett választani a Magyar Haltani Társaság honlapján: a bodorka meggyőző fölénnyel nyert a széles durbincs és a bagolykeszeg előtt.

Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.

És egyáltalán mi az, tündér vagy kobold?

Robbanásszerűen terjed az invazív busa hazánkban, jelenléte hatalmas ökológiai kockázatot jelent.

Ahol megjelenik a cifrarák, ott előbb-utóbb bajba kerülnek az őshonos rákok. Egy most publikált kutatás szerint számos halfaj étrendjén már ott van a cifrarák, ezáltal pedig ezek a halak talán az állományok kordában tartásában is segíthetnek.

A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.

Egy búbos vöcsökre csapott le a ragadozóhal, de rossz döntésnek bizonyult.

Egy most publikált magyar kutatás szerint a természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok megváltoztathatják a halak test- és pikkelyalakját.

Tihanyban és Alsóörsön gyéríthetik az állományt, de csak a partról, ahonnan nem igazán lehet kézzelfogható eredményt elérni.

A Magyar Haltani Társaság közönségszavazásán az év utolsó napjáig lehetett szavazni 2021 halfajára. A versenyt – az angolnát és a fürge csellét megelőzve, a szavazatok közel felével – a jászkeszeg nyerte.