Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.
Ahol megjelenik a cifrarák, ott előbb-utóbb bajba kerülnek az őshonos rákok. Egy most publikált kutatás szerint számos halfaj étrendjén már ott van a cifrarák, ezáltal pedig ezek a halak talán az állományok kordában tartásában is segíthetnek.
A halak fontos láncszemei a táplálékláncnak, így ha velük gond van, akkor az az őket fogyasztó állatokra és ránk, emberekre is hatással van. Márpedig az édesvizek és az ott élő halak egyre rosszabb helyzetben vannak, épp ezért a WWF legújabb globális jelentése róluk szól.
Egy búbos vöcsökre csapott le a ragadozóhal, de rossz döntésnek bizonyult.
Egy most publikált magyar kutatás szerint a természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok megváltoztathatják a halak test- és pikkelyalakját.
Tihanyban és Alsóörsön gyéríthetik az állományt, de csak a partról, ahonnan nem igazán lehet kézzelfogható eredményt elérni.
A Magyar Haltani Társaság közönségszavazásán az év utolsó napjáig lehetett szavazni 2021 halfajára. A versenyt – az angolnát és a fürge csellét megelőzve, a szavazatok közel felével – a jászkeszeg nyerte.
Még nyáron egy tűzfejű tarkasügér akadt horogra a Hévízi-tó kifolyójának vizében. Az eset nem példa nélküli, legalább 3-4 trópusi hal él azon a szakaszon.
A Magyar Haltani Társaság ismét szavazást indított, hogy a nagyközönség segítsen kiválasztani a 2021-es Év Halát. A verseny elkezdődött, december végéig lehet szavazni a kedvencünkre a társaság honlapján.
Az invazív halat a Magyar Haltani Társaság segített azonosítani. A Hévízi-tó elfolyó vízében több idegenhonos díszsügérféle él.
Tavasszal általában több a haltetem, de az uralkodó szél és az áramlási viszonyok is befolyásolják, hogy több elhullott halat láthatunk egy helyen. Mindent összevetve évente csupán a Balatonban élő halmennyiség körülbelül 1 százaléka vész el.
A Felső-Tiszán most hálóba került vaskos csabak igazi ritkaságnak számít nálunk. Közel 12 év eltelt legutóbbi megtalálása óta, és az elmúlt harminc évet tekintve a mostani mindössze a negyedik bizonyított előfordulásnak számít.
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
Úgy tűnik, két szereplősre szűkült le a küzdelem a 2020-as Év Hala szavazáson. A süllő és a csuka nagyon elhúzott a német bucó előtt. De december 31-ig még bele lehet szólni a versengésbe.
Ismét lehet szavazni az Év Halára a Magyar Haltani Társaság jóvoltából. A voksokat december 31. délig adhatják le a halkedvelők.
Tüskés pikót találtak a szakemberek a Duna bajai szakaszán. Az apró halacska nem őshonos Közép-Európában, és először észlelték errefelé e ritka jövevényhalfajt.
Vizeink egyik legérdekesebb küllemű hala, a kecsege még néhány évtizeddel korábban is viszonylag gyakori hal volt Gemenc térségében is. Mára azonban olyannyira megfogyatkozott a számuk, hogy a faj védelme érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.
A Hortobágyi Madárpark szomorú fotókat tett közzé a Facebook-oldalán: hal- és madártetemek hevernek a tóban. A természetet ért kár felbecsülhetetlen.
Most a korábbiaknál jóval nagyobb érdeklődés övezte Az Év Halának megválasztását, még egy csalás is történt a szavazáson. Végül nem a sebes pisztráng, hanem a vörösszárnyú keszeg vitte a prímet.
Válogatás a szerkesztőség tagjainak kedvenc ingyenes terepi applikációiból
Megnéztük a Medves-fennsík különleges hangulatú és pazar panorámájú várromját
Gyöngyöstől Hatvanig gurultunk, és számos érdekességet fedeztünk fel a dombokkal tarkított mátrai vidéken
