Tudástár

Vidra - A játékos csúcsragadozó

Hazai emlősfaunánk egyik legrokonszenvesebb, ám meglehetősen ritkán látható képviselője a rejtett életmódot folytató, európai elterjedési területének zömén jelentősen megfogyatkozott állományú vidra. Idehaza szerencsére stabil populációi élnek, védelme azonban nem csupán a vizes élkőhelyek feldarabolódása és pusztulása miatt indokolt.

Szerző:
Nagy Loránd István
Fotó:
123rf.hu
Dabis Balázs Silvius
2017. október 1.

Hazai emlősfaunánk egyik legrokonszenvesebb, ám meglehetősen ritkán látható képviselője a rejtett életmódot folytató, európai elterjedési területének zömén jelentősen megfogyatkozott állományú vidra. Idehaza szerencsére stabil populációi élnek, védelme azonban nem csupán a vizes élkőhelyek feldarabolódása és pusztulása miatt indokolt.

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu

 

A ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó vidra (Lutra lutra) elterjedési területe Európát, Észak-Afrikát és Ázsia egy részét foglalja magában. Magyarországon szinte mindenfelé elfordul, ahol megfelelő búvóhelyeket és táplálékbázist kínáló vizeket talál. A nádasok, bozótosok, erdők övezte halastavakat kedveli a legjobban, de folyók, lápok, holtágak, kisebb-nagyobb csatornák mentén is „megtalálja számítását”. Életmódja legyen bármennyire is vízhez kötött, idejének jelentős részét a szárazföldön, főként nappali alvással és pihenéssel tölti. Hosszú, hengeres testének hossza 60-85 cm, farokhossza 35-45 cm, a nőstény testtömege 5-8 kg, míg a hímeké 8-15 kg. Lábai rövidkék, ujjait úszóhártya köti össze.

 

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu

 

Meglátogattuk az ország egyetlen vidramenhelyét
Árnyas erdei földúton döcögünk Lábod község határában, be az erdő mélyére, ahhoz a tórendszerhez, ami Magyarország egyetlen vidraparkjának ad otthont. A területen menhely is működik, így izgatottan várom, hogy Balogh Márta, a vidrák gondozója és pótmamája mit fog mesélni a vidranevelés rejtelmeiről. A folytatásért kattints ide.

Magányosan él, leszámítva a 10-14 napos nászidőszakot, amikor a párok együtt tartózkodnak. Az év során bármikor sor kerülhet a párzásra, a legjellemzőbb időszak ugyanakkor tél végére, tavasz elejére tehető. Fészkét vízparti fák gyökerei között, természetes hasadékokban, maga ásta üregekben alakítja ki. A nőstény 60-75 napos vemhességet követően 2-4 kölyköt ellik, majd egyedül neveli az apróságokat. Az utódok vakon születnek, szemük 30-35 nap múltán nyílik ki, elválasztásuk 45-50 napos korukban veszi kezdetét. Két hónaposan látnak neki az úszással és a vadászattal való ismerkedésnek, anyjuktól azonban nehezen szakadnak el: 8-12 hónapig is együtt maradhatnak. Kétévesen válnak ivaréretté.

 

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu

 

Vidramenü

 

A saját vadászterületet, territóriumot fenntartó vidra Magyarországon elsősorban éjjelente jár vadászni, s portyái során akár 10 kilométert is megtehet. Táplálékának zömét halak teszik ki. Elsősorban a 20-40 dekagrammos, part közelében élő, lassan úszó halakat kedveli. Méretesebb példányokra csak akkor csap le, ha nem nem lel kisebbekre. A kifejlett egyedek csak annyi halat ejtenek el, amennyire szükségük van (naponta körülbelül 1 kg), a vadászattal ismerkedő, mohó fiatalok azonban túlzásba vihetik a zsákmányszerzést. Étrendjét kétéltűekkel, tízlábú rákokkal, bogarakkal, madarakkal és kisemlősökkel is kiegészíti. Aszályos időszakban, illetve a halastavak lecsapolását követően ezek a táplálékállatok akár át is vehetik a halak szerepét.

 

Fotó: Dabis Balázs Silvius
Fotó: Dabis Balázs Silvius


Kiemelt oltalom


Az európai vidra (Lutra lutra) a fokozottan védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel e vízi életmódhoz remekül alkalmazkodott ragadozó - besorolása NT (Near Threatened), azaz „mérsékelten fenyegetett”.

 

Ellenségek

 

Fotó: 123rf.hu
Fotó: 123rf.hu


A kifejlett vidráknak kevés természetes ellensége van Magyarországon: a róka mellett a kóbor kutyák jelenthetnek számára veszélyt. Jövője mégsem tekinthető biztosítottnak, hiszen amíg a halastavi (vélt és valós) vidrakárok miatti illegális vadászatát nem sikerül felszámolni, addig a vizes élőhelyek természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, illetve helyreállítása sem lehet önmagában a siker kulcsa.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Meglátogattuk az ország egyetlen vidramenhelyét

Vidrabőrt árultak a karácsonyi vásáron

Magyar vidrákat költöztettek a Hollandiába

Cikkajánló