Zöld utat kapott a gellérthegyi sikló

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a gellérthegyi sikló terve, így a főváros egyik legnépszerűbb turisztikai helyszínére tervezett beruházás egy nagy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.

Szerző:
Turista Magazin
2021. november 24.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a gellérthegyi sikló terve, így a főváros egyik legnépszerűbb turisztikai helyszínére tervezett beruházás egy nagy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.

A sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd. Az alsó állomás a Rác fürdő mellett épülne meg, innen 100 méteren keresztül alagútban futna a sikló.

Az Orom utcától 190 méter hosszan lábakra állított acélszerkezeten, a felszín felett 3,6-4,5 méter magasan halad majd a két 52 személyes kabin a Citadella-sétány alatti végállomásig.

A felső állomás a tervek szerint 150 négyzetméteres, több szintes épülete lesz, amihez egy félköríves kilátóterasz is tartozik majd.

A november közepén kiadott engedély 2031. november végéig érvényes. A projekttel szembeni elvárás, hogy amennyire lehet, a sikló és annak infrastruktúrája illeszkedjen környezetébe. A teljes észrevétlenség persze aligha jön össze, ugyanis a hatástanulmány szerint a sikló pályájának felső szakasza a Dunáról és a pesti rakpartról is látszani fog.

A Népszava értesülései szerint az engedélyeztetési eljárás során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság javasolta a felső állomás méreteinek csökkentését, a beruházó szerint azonban, mivel a látogatók épp a kilátás miatt mennek fel a hegyre, így a kilátóteraszra szükség van.

Sokakat aggodalommal tölt el, hogy a sikló építése miatt közel 100 fát ki kell vágni a hegyen. A beruházó szerint azonban 35 kivágásra jelölt fa már nagyon rossz állapotban van, és a beruházás részeként 900 új fát is ültetnek majd. Gyakran elhangzó érv a terv mellett az is, hogy a sikló átveszi majd hegyre felhajtó turistabuszok szerepét – amelyeknek száma a nyári csúcsidőszakban akár 200 is lehet naponta –, ezzel pedig hozzájárul a forgalom- és légszennyezettség mérsékléséhez.

A gellérthegyi sikló építésének gondolata nem új keletű, az már a 19. század végén is felmerült, miután 1870-ben megnyílt a Budavári sikló, majd 1874-ben átadták a fogaskerekűt. A terv időről időre azóta is felbukkant, de most áll legközelebb a megvalósuláshoz.

Cikkajánló