Keresés eredménye

2000 és 2010 között a fecskék hazai állományának 60–62 százaléka eltűnt. A szakemberek akkor azt mondták, ha ez a tendencia folytatódik, akkor 2020-ra nem lesz fecske Magyarországon. Szerencsére nem így lett. Bár a helyzet ettől még nem nevezhető jónak.

A nyári belvárost betöltő, jellegzetes sivító hangot valószínűleg sokan ismerik, különleges gazdáját viszont minden bizonnyal sokkal kevesebben. Pedig ez a madárfaj annyira különleges, hogy nem is értem, miért nem jött szembe David Attenborough valamelyik filmjében.

A télies időjárás se tántorította el a füsti fecskék első csapatait, hogy visszatérjenek, hangos csiviteléssel jelzik, hogy bár szeszélyesen, de itt a tavasz.

Javában készülődnek fecskéink a nagy útra. Hatalmas csapatokban gyülekeznek, közben pedig folyamatosan táplálkoznak, hogy elég energiájuk legyen eljutni Afrikába, a Szaharán túlra.

Az albínó madarak rendkívül ritkák. Ebben az esetben a fehér tollazathoz piros írisz társul.

Ha címben feltett kérdésre nem a válasz, itt a remek alkalom. Ráadásul most lassított felvételen nézheted meg közelről a molnár- és a füsti fecskék szorgoskodását.

A füsti fecskék első fészekalja már kirepült, s míg a fiókák csapatokba verődve gyülekeznek, a szülők nagy része másodköltésbe fogott.

Az utóbbi években egyre többen aggódnak a fecskékért. Sajnos, a helyzet évről évre egyre rosszabb, az sem elképzelhetetlen, hogy 2020-ra eltűnnek ezek a madarak hazánkból. A hír sokakat cselekvésre késztetett.

Az utóbbi időben egyre több helyen olvashatunk arról, hogy aggasztóan megfogyatkozott a fecskék száma. Ennek, mint sajnos annyi másnak is, legfőbb oka az ember.

Az elmúlt másfél évtizedben a hazai fecskeállomány fele eltűnt az ereszek alól. A két legfontosabb kiváltó ok az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás. Éppen ezért egyre inkább úgy tűnik, globális összefogásra van szükség védelmük érdekében.