Az idei Kéktúrázás napja, október 8-a nemcsak a kéktúrázóknak, de a szervátültetetteknek is egy különleges nap lesz.

Tudtad, hogy az Országos Kéktúra egy rövidebb szakasza a felszín alatt is teljesíthető? És azt, hogy hol van erre lehetőséged?

Szeptember elsejétől lehet ingyenesen jelentkezni az ország legnagyobb közösségi kéktúrázására.

Régóta foglalkoztat az Alföldi Kéktúra bejárása, mert szeretném jobban megismerni az Alföldet. De azt hiszem, elsőre nem a megfelelő terepet választottam...

Ha azt gondoljuk, hogy az óriási területű Bakony nyugatabbi vidékei nem tartogatnak geocsemegéket számunkra, akkor nagyot tévedünk. Fedezzük fel hát együtt az Öreg- és a Déli-Bakony OKT-szakaszok mentén rejtőzködő „köves látnivalóit”, kalandra fel, irány a kövek világa!

2021 májusában 4 szenvedélyes futó összeállt, hogy a maguk módján leküzdjék az Országos Kéktúrát. Február 4-én ismét összejönnek, hogy 3 nap alatt lefussák az Alföldi Kéktúra Sátoraljaújhely és Szarvas közötti szakaszát. És ezzel még nincs vége, a cél az Országos Kékkör. A futáson kívül most is van missziójuk. Dr. Vizi Andrással, a váltó egyik alapítójával beszélgettünk.

A bazaltsapkával fedett Kab-hegy irányából érkezve már messziről feltűnik a molnárlegényből hadvezérré lett Kinizsi Pál középkori eredetű várának nagyvázsonyi lakótornya. Nagyvázsonytól már a Balaton-felvidék változatos földtani felépítésű és domborzatú vidékein koptatjuk az Országos Kéktúra útvonalát, amely során nem fogunk unatkozni.

A koronavírus járvány talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a természetjárás és a kéktúrázás sohasem látott népszerűségnek örvend.

Napjainkban aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna Magyarország első és legismertebb jelvényszerző mozgalmáról, az Országos Kéktúráról, de vajon honnan indult, mikor született meg e nagyszerű országjáró kaland?

A drámai felütés után megnyugodhatunk, ma már nem az, vákáncsosok már nincsenek, az intézmény is megszűnt a háború után, de erről később.

Október 9-én, azaz most szombaton tartották a Kéktúrázás Napját, amelynek keretei között 3240 túrázó rótta egyszerre az Országos Kékkör jelzett útvonalát.

Fedezzük fel együtt a Keleti-Bakonynak az Országos Kéktúra nyomvonala mentén elhelyezkedő földtudományi, kultúrtörténeti értékeket, hogy rajtuk keresztül megismerhessük a hegység izgalmas földtani fejlődéstörténetét és geológiai képződményeit! Kalandos utazásra invitálunk a kövek világában

A kék sáv jelzéssel megjelölt, közel 85 km-es bükki túraútvonal hazánk legnagyobb átlagmagasságú és több tekintetben is legváltozatosabb hegységén halad keresztül. A különböző korú és típusú kőzeteken rendkívül változatos domborzat alakult ki az elmúlt évmilliókban, amelyek nagy részét érinti az Országos Kéktúra útvonala. A Bükk turistaútjait járva egy földtörténeti időutazáson vehetünk részt, ahol a kőzetek nyitott könyvként mesélnek a régmúlt idők geológiai eseményeiről.

A Pohánka vendégházzal egy újabb szálláslehetőség nyílik meg a kéktúrázók és a Gömörszőlősre látogatók számára.

Jön az ősz legjelentősebb közösségi túrarendezvénye. A Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében október 9-én az Országos Kékkör teljes útvonalát – azaz a három hazai kéktúrát – szabadon választott helyszíneken, egy időben lehet majd bejárni.

Szombati Orsi blogger szó szerint bejárta a fél világot, ám egy ajándékba kapott kéktúrás igazolófüzet alaposan felforgatta az életét idén januárban.

Napjainkra aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a Kéktúráról, ám ennek ellenére sokan nincsenek tisztában ennek az országot körbejáró útnak a gyakorlati tudnivalóival és érdekességeivel. Ezekből szedtünk össze néhányat, melyek még a témában jártasabbak számára is új, izgalmas infókkal szolgálhatnak.

8 nap a szabadban, több mint 200 km a végtelen sárban, jéghideg esőben, beszakadozó, befagyott lápokon át, a hirtelen jött 20-30 centis hóban, kidőlt fákon és járhatatlan ösvényeken keresztül, sokszor sötétben. Beszámoló egy embert próbáló kalandról.