A jégkorból maradt ránk az Év Hüllője

Az elevenszülő gyík sok szempontból kilóg a sorból: a szokatlan szaporodási mód mellett például még azzal is, hogy a hűvös, nedves élőhelyeket kedveli, illetve hogy a jégkorból megmaradt, ritka fajnak számít.

Szerző:
MME/Vági Balázs
Fotó:
wikipedia
123rf
2018. január 7.

Az elevenszülő gyík sok szempontból kilóg a sorból: a szokatlan szaporodási mód mellett például még azzal is, hogy a hűvös, nedves élőhelyeket kedveli, illetve hogy a jégkorból megmaradt, ritka fajnak számít.

Az év hala, madara és vadvirága után itt az év hüllője is, az elevenszülő gyík. A kevésbé ismert állatra és védelmére szeretné felhívni a figyelmet 2018-ban az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.


A hazai gyíkfajoktól eltérő módon ez a hüllő nem a meleg, hanem a hűvös helyeket kedveli. Többnyire síkvidéken fordul elő, Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Hazánkban elsősorban jégkori maradványlápokban él. Összefüggő elterjedése van a Beregben, a Nyírségben, a Hanságban, de előfordul a Duna-Tisza-közén is (pl. Ócsa, Farmos, Kolon-tó). Nem egyszerű rábukkanni, mert a legsűrűbb nádas, magassásos foltokat, bokorfüzeseket kedveli, amelyeket az év jelentős részében víz borít. A legkönnyebben épített pallókon találkozhatunk vele, ahol szívesen sütkérezik. Márciustól bújik elő.

 


Elég kicsinek számít: a teljes hossza maximum 13-15 cm, aminek nagyjából a kétharmadát a farok teszi ki. Minden apró ízeltlábút és gerinctelent megeszik, amit csak le tud gyűrni. A párzási időszak március-április környékén kezdődik. Az 5-15 szénfekete utód nyár végén, ősz elején születik meg.


Az elevenszülő gyík tulajdonképpen inkább eleventojó. A nőstény visszatartja a testében fejlődő tojásokat (ezeknek nem képződik meszes héjuk), a kis gyíkok hártyaszerű burokban jönnek világra, majd azonnal kibújnak belőle.


Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Élőhelyeinek visszaszorulása miatt is veszélyeztetett, illetve az MME szerint egyike azoknak a fajoknak, amelyek a globális felmelegedés áldozatai lehetnek Közép- és Dél-Európában. Fennmaradását Magyarországon csak fokozott odafigyeléssel lehet biztosítani, és az élőhelyeket rehabilitáló aktív természetvédelmi beavatkozások szükségesek.

 

Ha még többet szeretnél tudni az elevenszülő gyíkről, kattints ide!

 

Kapcsolódó cikkeink:

Egy fogatlan ragadozó lett az év hala 2018-ban

Szoros volt a küzdelem az év vadvirága szavazáson

Szédületes sebességéről ismered fel az év madarát

Cikkajánló