MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A legnagyobb kisvasúttól a Bakony fellegváráig

Az ősz végi bakonyi túra második felében az útvonal már a látványosságok kerülgetése helyett egyenesen átmegy rajtuk, szó szerint hegyen-völgyön át.

Zirc és északi határának felfedezése után az előző rész végére a Bakony „főpályaudvarára”, az erdő mélyén fekvő Porva-Csesznek állomásra érkeztem. Az álmos hétköznapon üres erdőben ugyan teljes volt az idill, de a soron következő órák mégis kihívás elé állítottak: el kellett kezdeni sietni.

 

Utazás a Cuha-szurdok mélyén


A Cuha-patak völgyében tehát már sportosabbra váltott a tempó, hiszen innen még bő három kilométer a völgyhidakkal és alagutakkal járhatóvá tett szurdok. Szerencsére sikerült fél órán belül megtenni a távot, így a déli vonat elhaladását már a Gubányi Károly völgyhídon, a vasútépítők emlékművétől láthattam. A háttérben a szurdok egy alagútja a háromból.

 


Kilátás a „félalagútból”


A Cuha-szurdok az előbbi helyszínen kívül is tartogat idehaza különlegességnek számító műtárgyakat. Ezek egyike a szomszédos „félalagút”, azaz a sziklafal alá épült kőfogó galéria. A szép kőburkolat a valóságban az 1980-as évek közepén épült vasbeton szerkezetet takar: a völgy esztétikájára itt már ezekben az időkben is vigyáztak.

 

 

A 120 éves vasútvonal 2011 óta áll műemléki védelem alatt. A legutóbbi, többé-kevésbé átfogó felújítást a galéria építésekor, 30 éve kapta, ez főleg a teherbíróbb pálya és a megnövelt keresztmetszetű alagutak építését – gyakorlatilag ezek újjáépítését – jelentette, és jelentős részben a katonai szállítások támogatásához volt rá szükség. A vasút déli szakasza melletti gyulafirátóti lőtér ma is az egyik legaktívabban használt honvédségi terület. Az elmúlt években a vasút a lehetőségeihez mérten igyekszik elvégezni minden kisebb karbantartást, így a mai, szabadidős jellegű forgalom kiszolgálásához remélhetőleg még hosszú évekig nem lesz szükség nagyobb, alapvető beruházásokra.

  

 

A legrövidebb, alig 30 méteres alagúthoz közeledik a Győr felől érkező járat, egy teljes délelőtti forduló után ugyanazzal a szerelvénnyel, amivel hajnalban én is átutaztam itt. A téli hétköznapokon sajnos meglehetősen ritka a menetrend, és hétvégére sem sokat változik, de egy távolról induló fél-, vagy egésznapos kirándulást így is minimális kompromisszummal kiszolgál.

 

Ősz végi színpompa a Cuha-patak körül


Az idei ősz utolsó heteiben a szélsőségektől mentes időjárás a falevelek nagy részét az utolsó pillanatig a helyükön tartotta, régen látott, varázslatos színekbe öltöztetve az erdőt. Mindez a lassan feloszló köddel és a hétköznap délután üres turistautakkal együtt tökéletes őszi hangulattal töltötte meg a környéket. Sok idő viszont már nem maradt itt a gyönyörködésre, vár az út következő, utolsó állomása.

 

Csesznek, a Bakony fellegvára


Az Aranyos-völgyben futó sárga sáv jelzésen újabb háromnegyed órás, jó tempójú séta vezet Csesznekre, az eredeti tervben még nem szereplő, extra látnivalóhoz. A viszonylag nagy területen szétszórt vár, a falu, a környező, látványos panorámájú dombok, és az utóbbiakat elválasztó Kőmosó-szurdok közé érkezve elsőként az utóbbi kerül sorra.

 

Csúcsforgalom a mászóutakon


Egészen eddig kellett ma elsétálni a társaságért: a szoros fölötti, 2013-ban épült vasalt utak szinte mindegyike folyamatosan használatban volt. A Kőmosó-hegyre normál turistaösvényen felérve először a szemközti Ostromlók útjának D nehézségű szakaszán tűntek fel emberek, de hamarosan megérkeztek az ide vezető, kezdőknek is alkalmas Futrinka Utca útvonalának megmászói is.

 

Pihenő a Kőmosó-hegyen


A kis hegytetőn nekem is eljött egy nagyobb pihenő ideje. Itt már bő hetven méterrel vagyunk Zirc alatt, mégis, a várat leszámítva szinte az egész táj alattunk hever. Utóbbira visszatérve, eljött a látogatás ideje is, aminek tervezésében a legnépszerűbb webes térkép menüpontjai és a vár weblapja egyaránt sokat segít. A kettő viszont ellentételes adatokat közöl a nyitvatartásról.

 

A vár hétszáz éves falait a 19. század elején földrengés és tűzvész is pusztította

 

Sajnos a vártnak megfelelően a kettő közül a vár oldala bizonyult pontosnak: „kapuzárás a tavasztól őszig tartó időszakban kb. 19 órakor, télen sötétedés előtt 1 órával”. Utóbbi számot azért a biztonság kedvéért érdemes kicsit fölfelé kerekíteni a kevésbé forgalmas napokon. A vár mindenesetre kívülről is igazán impozáns látvány, a belsejének felfedezésére pedig, talán nem is baj, hogy egyszer majd 1-2 óránál több idő jut majd.

 

A Kőmosó-szurdok mélyén 


A sziklák alatti Kőmosó-szurdokban már napnyugta idején is szinte az éjjel első percei kezdődnek. A mindössze száz méter hosszú, látványos sziklaszorosban itt-ott autónál is nagyobb kövek játszanak a gravitációval, míg máshol kis tavak sorakoznak egymás mögött: itt már a várat két évre elfoglaló törökök is fürdőt építettek. Az eredeti tervek szerint innen már sietni kellett volna a mai utolsó előtti buszhoz, de ezt végül könnyű döntés volt az utolsóra változtatni.

 

 

Az este hatkor induló busz Csesznek, Suttony megállóból egy órán belül Veszprémbe visz. Ennél tovább is lehet maradni, és késő estére Győrbe érni, de onnan aznap már nincs tovább. Mindenesetre ettől függetlenül is érdemes lehet meghagyni egy kis felfedeznivalót a következő utazásra is.

 

Írta és fotók: Gulyás Attila

 

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. május
Rajki Róbert:
Harmatos hajnal
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...