MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.08.05. 14:37,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter

A Magas-Tátra esszenciája egy körtúrában

 Csipkézett hegyormokkal körbevett, zúgó hegyi patakok és kristálytiszta tengerszemek. Sziklaösvényes-láncos kapaszkodás varázslatos panorámákkal. Kényeztető menedékházazás és persze megannyi felejthetetlen élmény. Ezek mind beleférnek akár egy egynapos túrába is, tökéletesen bemutatva a Magas-Tátra változatos és elkápráztató környezetét.

 A Magas-Tátra mindössze 341 km2-es kiterjedésével, 2655 méteres legmagasabb csúcsával aligha tudja felvenni a versenyt a világ többi magashegységével. Számokban legalábbis nehezen, de élményben és kalandban bizonyosan a felfedezni való helyek közé tartozik, ezzel pedig még a komolyabb magasságokat bejáró hegymászók is egyetértenek. Itt szinte mindegy, hogy merre indulunk, hiszen a táj szépsége már önmagában garantálja az élményszerzést, ami különösen azok számára lehet lehengerlő, akik első alkalommal járnak a hegyek között. Ezzel együtt mi most egy olyan túrautat ajánlunk nektek, ahol nem csupán belekóstolhattok a magashegyek világába, de megismerkedhettek a tátrai túrázás teljes élménypalettájával is.

 

Fotó: Lánczi Péter

Ótátrafüred, Svájci ház

 

Fotó: Lánczi Péter

Ótátrafüreden jó pár történelmi épületet találunk


Utunkat a Magas-Tátra fővárosának és egyben a magyar turistaság bölcsőjének számító Ótátrafüredről (Starý Smokovec) kezdjük meg. Itt nem csupán pénztárcánkhoz mérten válogathatunk a modern szállások és a különböző vendéglátó szolgáltatások között, de a település számos békebeli faépületét is megcsodálhatjuk, melyek szinte kivétel nélkül a 19. század végi, 20. század eleji magyar egészség- és fürdőkultúra, valamint a turizmusunk hőskorszakának mementói. Utóbbi igaz a tarajkai siklóra is, ami 1908 decembere óta elektromos motor segítségével közlekedik ingajáratban Ótátrafüred és a Tarajka, azaz a mai Hrebienok között. Az alig párperces utazással egy közel háromnegyed órányi kaptatós gyaloglást válthatunk ki, amennyiben kifizetjük a jelenleg 10 eurós jegyet (retúrjegy 11 euro).

 

Fotó: Lánczi Péter

Tarajkai sikló 

 

Már a Hrebienoktól is fantasztikus kilátás tárul elénk az alattunk elterülő síkságra, valamint a környező hegyek egy részére, köztük a pompás Lomnici-csúcsra. Lényegében innen, 1285 méteres magasságban kezdjük meg a gyalogtúránkat a zöld jelzést követve a Tátra egyik legrégebbi és egyben legszebb turistaútján, amely a fantasztikus természeti látnivalókon túl hangulatos turistaoázisokat is érint. Alig pár lépést teszünk meg a sziklaösvényen a Tar-pataki-völgy felé ereszkedve, máris egy ilyen hegyi menedékbe botlunk, amit 1934-ben építettek. A Pavel Bilíkről elnevezett szálló a hajdani, alig pár épületből álló és több alkalommal is leégett Tarpatakfüred helyére épült. Utunk első igazi látványossága mégsem ez a festői hegyi épület adja, hanem a közelében dübörgő vízesésekkel alázúduló Tar-patak.

 

Fotó: Lánczi Péter


A sajnálatos fenyőpusztulás ellenére is lenyűgöző a kristálytiszta víz helyenként vad, máshol szelíd útja. Partmenti szikláin akár órákat is el lehet tölteni anélkül, hogy észrevennénk az idő múlását. A völgyben kicsit feljebb, a pataktól pár méternyire eltávolodva találjuk a Tátra legrégebbi turistamenedékét, a Rainer kunyhót. Az 1865 óta álló kőházat Rainer János, Ótátrafüred és a környék turizmusának neves felvirágoztatója építette. A sok viszontagságos évet átvészelt épületet Peter Petras hozta rendbe, aki napjainkban nem csupán a ház bérlőjeként, de igazi hegyi emberként is fogadja a túrázókat.

 

Fotó: Lánczi Péter

Tarpatak alsó vízesése 

 

Fotó: Lánczi Péter

Rainer kunyhó


A Hrebienoktól ezidáig alig félórányi sétát tettünk meg, és ha nem figyelünk az időbeosztásunkra, akkor a látnivalók miatt ez a szakasz sokkal több időt is felemészthet. Sok van még pedig előttünk a körtúránkból, amely a Rainer kunyhótól továbbra is a zöldön fokozatos emelkedésben vezet a hegyek irányába. Elhaladunk a napos időben gyakran szivárványos Óriás-zuhatag mellett, a Lomnici-gerinc oldalából a hegyóriásokkal körbevett Kis-Tarpatak-völgyére nyílik fantasztikus kilátás, majd a fenyvesben megbúvó Zamkovszky menedékház idilli környezetébe érkezünk.

 

Fotó: Lánczi Péter  Fotó: Lánczi Péter

Alsó-vízesés és az Óriás-zuhatag 

 

Fotó: Lánczi Péter

Zamkovszky menedékház idilli környezete a Kis-Tarpataki-völgyben 

 

 Zamkovszky István kora egyik legjobb hegymászója volt, aki szinte az egész életét a Tátrában töltötte. Kezdetben a Téry és a Hosszú-tavi menedékház teherhordójaként járta a hegyeket, mígnem 1943-ban feleségével együtt saját turistaházat épített a Kis-Tarpataki-völgyben. Sajnos a háborút követő idők Zamkovszkynak sem kedveztek. 1948-ban a turistaházat államosították, Zamkovszky Istvánt később még a Tátrából is kitiltották. Leszármazottai a rendszerváltozást követően visszakapták az épületet, azóta is ők üzemeltetik. A házban a szálláson kívül finom étkek és italok várják a betérőket.

 

Fotó: Lánczi Péter  Fotó: Lánczi Péter

Hangulat képek a Téry házhoz vezető felmenetben 

 

Fotó: Lánczi Péter

A teherhordók munkája biztosítja a ház ellátását


Idáig is volt részünk kisebb kaptatóban, de az igazi emelkedők még váratnak magukra. Előbb kiérünk a fenyőerdőből a Kis-tarpatak mesésen szép virágos katlanjába, elhagyjuk a Tüzelőkövet, majd egyre nagyobb gránittömbökön lépdelve érünk fel a hatalmas vízesés sziklafala alá. Innen már szerpentines úton emelkedünk szikláról sziklára egészen a fenséges Öt-tó-katlanig, illetve a Téry Ödönről elkeresztelt menedékházig. Ez az út a Zamkovszky háztól kb. egy és háromnegyed órát vesz igénybe.

 

Fotó: Lánczi Péter

Öt-tó-katlan  


A kolosszális hegyekkel körbevett öt tengerszemmel is büszkélkedő katlan a Magas-Tátra egyik legcsodálatosabb helyszíne. Nem véletlen, hogy a magyar turistaság és a tátrai turisztika neves úttörője, dr. Téry Ödön az 1800-as évek végén ide álmodta meg a hegység sokáig legmagasabban fekvő (2015 méter) turistaházát. A kivitelezést végül a Magyar Turista Egyesület valósította meg 1899-ben. Bár Téry nem szerette volna, a ház azóta is az ő nevét viseli. Sőt, portréja ma is megtalálható az épületben.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás az Öt-tó-katlanra a Vörös-torony-hágó irányából

 

Aki először jár ilyen tájon, annak az Öt-tó-katlan „sokkot” is okozhat, persze csak pozitív értelemben. A felhőbe érő csipkézett sziklaormok közé szorult idill annyira magával ragadó, hogy az ember legszívesebben csak a tó partján vagy a turistaház tornácán üldögélne naphosszat, magába szívva a tiszta levegőt és a hegyek hangulatát. Nehéz betelni ezzel a páratlan hegyi paradicsommal, amit a ház által nyújtott földi jók tesznek teljessé. Érdemes itt akár egy éjszakát is eltölteni, különösen annak, aki nem csupán elfáradt az eddigi út során, de át is akarja élni a hegyi menedékek hamisítatlan, családias hangulatát. Néhány infó a szolgáltatásokról: a ház 3 szobában 24 fekhellyel rendelkezik. Az ágyakhoz kapunk két takarót és párnát is. Szállás 21 euro, reggelivel 26 euro. Van WC és hideg vizes mosdó, illetve az egész házban van elektromos világítás. Egy tál leves vagy egy sör 4 euróba kerül.

 

Fotó: Lánczi Péter

A hó bizonyos részeken még nyár közepén is gyakran megmarad


Miután felfrissítettük magunkat a Téry-háznál, utunk legizgalmasabb, egyben legnehezebb szakasza áll előttünk. Kezdetben enyhe, de folyamatos emelkedésben hagyjuk el az Öt-tó völgyét, mígnem a zöld és a sárga turistautak elágazásához érünk. A továbbiakban a sárga utat követjük, ami a keskeny és meredek Vörös-torony-hágóra vezet fel. Már messziről is jól látszik az előttünk álló kihívás, ami nem csupán falként magasodik fölénk, de a tériszonnyal küzdőkben egyből aggodalmat is kelthet. Még ha kicsit tartunk is a magasságtól, ne rettenjünk meg azonnal a meredek és láncos részektől. A kapaszkodók önbizalmat és biztonságérzetet adnak. A rajtuk való feljutás pedig tényleg nem igényel különösebb kondit, csupán kis odafigyelést és erőbeosztást. Mindezzel együtt, akinek tényleg komoly problémája van a magassággal, annak a balesetek elkerülése érdekében valóban nem ajánlott a hágón való átkelés.

 

Fotó: Lánczi Péter

Felmenetben a Vörös-torony-hágóhoz


Hegyekkel körbezárt, sziklás világban, csörgő láncokba kapaszkodva húzzuk fel magunkat 2350 méteres magasságba. A hágó valóban szűk és keskeny, gyakorlatilag átlépünk a hegy gerincélén egy másik meredek völgybe, és mindeközben lélegzetelállító látvány tárul elénk a Magas-Tátra belső világára. Nehéz szavakba önteni a természet eme elragadó, ugyanakkor veszélyt is rejtő szépségét. Az ilyen helyek – különösen első alkalommal – olyan erős impulzust adnak a túrázónak, amely egy életre meghatározó. Jó eséllyel itt válunk a hegyek szerelmeseivé, vagy akár itt ültetjük el magunkban a sportszerű hegymászás magjait.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kilátás a hágóról 

 

Miután átkapaszkodunk a hágó túloldalára, újfent láncokba kapaszkodva ereszkedünk a mély és szakadékos hegyoldalon. Ez a Vadászlejtő, ami lényegében a Középorom nyugati oldala, ami a Nagy-Tarpataki-völgybe szalad le. A legalább 45 perces átkelést követően további másfél órás varázslatos környezetben kanyargó sziklaösvényezés vár ránk, amíg elérjük a Hosszútavi-menedékházat, avagy másik nevén a Rablóházat (Zbojnícka chata). Az utóbbi nevet állítólag a már említett Zamkovszky István ragasztotta rá a házra, mikor még itt dolgozott a 30-as években. A környéken egyébként több földrajzi név viseli a „rabló” elnevezést.

 

Fotó: Lánczi Péter

Rablóház (Zbojnícka chata)


Ez az épület eredetileg zergevadászok menedéke volt, és csak később, az 1910 években kezdték el használni a turisták. Kezdetben csupán egy helyiségből álló, kétablakos, lejtős tetővel és fedetlen verandával ellátott házikó volt, amit a későbbiekben többször is kibővítettek. A turistaház 1998 júniusában tűzvész martalékává vált, de szerencsére egy évvel később újjáépítették, és azóta is hasonló szolgáltatásokkal várja a hegyek vándorait, mint a Téry-ház. A két menedék között egyébként kb. három és fél órás az út, de persze mindenkinek a saját tempójától függ a menetidő.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Nagy-Tarpataki-völgyben


A Rablóházat követően ráfordulunk a kék jelzésű útra. Újból sziklás lépcsőzés mellett szemléljük a tájat, de ezúttal már lejtmenetben, ami gyakorlatilag utunk végéig kitart. A Tarajkáig (Hrebienok) tartó közel két és fél órás út végig a Nagy-Tarpataki-völgyben vezet, elhaladva a Hosszú-tó smaragdzöld víztükre mellett, folyamatos rálátással a pompás Középorom és a Nagyszalóki-csúcs leszaladó gerincéleire. Az út több alkalommal is átkel a Tar-patakon, mielőtt egyre szelídebb és zöldebb környezetben leér a korábban már érintett tarpataki útkereszteződéshez. Innen a piros jelzésen már csupán húsz percre van a sikló, illetve a teraszos vendéglők, ahol egy igazán tartalmas és fárasztó nap végén kifújhatjuk magunkat, mielőtt a szerelvénnyel végleg leereszkedünk Ótátrafüredre.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Hrebienok a körtúránk induló és érkező pontja

 

Ezt a körtúrát akár egy nap alatt is (minimum 8 órás menetidő) bejárhatjuk, amennyiben a korai órákban indulunk útnak, illetve jó kondiban vagyunk. Természetesen a turistaházak kiváló lehetőséget nyújtanak a túra szakaszolására, így nem feltétlen kell egyhuzamban lelépnünk a sok szintet tartogató távot. Pár dolgot viszont nem árt tudni, mielőtt nekivágunk a hegyeknek: a Magas-Tátra hegyi útjait június közepétől október végéig járhatjuk. Tájékozódjunk előre a helyi viszonyokról és az időjárásról, mert itt nyáron is gyakran szükségünk lehet a meleg ruházatra, valamint az esőkabátra. Legyen nálunk víz és legalább egy csoki, ha kimerülnénk, és amennyiben egyedül indulunk útnak, értesítsünk valakit az aznapi útitervünkről. Ne térjünk le a kijelölt utakról, mert tilos és egyben veszélyes is. Legyünk belátóak és megfontoltak saját fizikai állapotunkkal és az időjárással kapcsolatban. Ha úgy hozza a sors, forduljunk vissza, keressünk menedéket, mert egy élményekkel teli kirándulás is könnyen átmehet túlélőtúrába, ahol nem babra megy a játék. Akik betartják ezeket az alapszabályokat, azoknak nagy valószínűséggel nem kell veszélytől tartaniuk, de ez minden esetben szinte csak rajtunk múlik.

 

 Az online térképet ide kattintva találod

 

Kapcsolódó cikkek: 
MEGMÁSZTUK SZLOVÁKIA NEMZETI SZIMBÓLUMÁT, A KRIVÁNT

SÉTA A MAGAS-TÁTRA FŐVÁROSÁBAN

MAGASHEGYI ÉLMÉNYEK KEZDŐKNEK ÉS HALADÓKNAK

A MAGAS-TÁTRA REJTETT EMLÉKEI
ÚTONÁLLÓK A MAGAS-TÁTRÁBAN

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...