MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A Vas megyei Árpád-kori csodák nyomában

Cikksorozatunkban a Dunántúlon fellelhető Árpád-kori emlékeket igyekszünk felkeresni, hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül, szubjektíven válogatva. Ezúttal Vas megye középkori világába teszünk egy utazást.

Vas megye hazánk nyugati részén található, az újkőkorszaktól tekintjük lakott területnek. A Római Birodalom korában Felső-Pannónia központja (Savaria) is itt alakult ki. A birodalom bukásával a longobárdok, később az avarok vették birtokba a területet. A honfoglalást követően a vidék gyepűvidék lett, lakói elsősorban az ország védelmével voltak megbízva. Határ menti helyzetéből adódóan szinte folyamatosan háborúskodások színtere volt. Az államalapítást követően a vármegyében is jelentős királyi és egyházi építkezések kezdődtek, így rengeteg csodálatos Árpád-kori építészeti emlék található a területen, felkeresésükkor egyik ámulatból a másikba esünk. Ma ezek egy részét keressük fel. A bemutatott műemlékek legtöbbjéhez a Kékkör vándorlásunk során jutottunk el, de nem egyet egyéb kirándulásaink alkalmával ismertünk meg.

 

Fotó: Soós Margit

 

A sort kezdjük Kőszegen, aminek a közelében (Írott-kő) indul (végződik) két legemblematikusabb jelvényszerző túramozgalmunk. A Szent Jakab templom a „Magyar Alpok Gyöngyének” legnagyobb múltú háromhajós temploma, gazdag és viharos történettel. A Jurisics teret uraló Szent Imre templom takarásában szinte észrevétlenül áll. Külső jegyei a barokkra jellemzőek, de belső kialakítása gótikus és román jegyeket mutat. A felújításra szoruló templomban számos híres család tagjainak sírhelye található (pl. Jurisics Miklós gyermekei, Széchy Mária, aki Wesselényi Ferenc nádor felesége volt).

 

Fotó: Soós Margit


A város egyik legrégebbi épületét már 1246-ban említik, melyet a város 1289-es ostromakor felgyújtanak. 1403-tól 1408-ig Garai II. Miklós újíttatja fel a gótikus csarnoktemplomot. A várost és a templomot 1440 és 1720 között tíz tűzvész pusztítja, de az 1542-es török ostrom is súlyos károkat okoz az épületben. A reformáció erősödésével a kálvinisták kezére kerül, akik lemeszelik értékes festményeit. A katolikusok 1671-ben kapják vissza Széchenyi György győri püspök közbenjárására. 1807-es felújítása során kapja meg barokkos külső jegyeit. 1937-ben restaurálják, ekkor kerülnek elő a híres gótikus festmények. A napközben nyitva tartó templom Kőszeg szívében található, az OKT nyomvonala előtte halad el.

 

Fotó: Soós Margit


A Szent György apátsági bazilika Jákon található. A magyar romanika egyik legkiemelkedőbb, szimbolikus és talán legismertebb alkotása. A román stílusú monostorépítészet egyedülálló, épségben fennmaradt képviselője. Gazdag művészi megoldások jellemzik a kéthajós, kéttornyú templomot. Legfőbb látványossága gazdagon díszített, többszörösen tagolt bélletes főbejárata, melyet normann stílusú motívumokkal díszítettek. A monostort a Ják nemzetség alapította 1220 környékén, felszentelésének időpontja 1256. május 2. Az építkezés három fázisban zajlott, mert hol a tervek megváltozása, hol az építőmester halála, hol pedig a tatárok hátráltatták. A tatárjáráskor a mongol hadak csak csekély károkat tudtak okozni az épületben.

 

Fotó: Soós Margit


A templom sorsa szorosan kapcsolódik a mellette található kolostoréhoz, melynek történetéről azonban keveset tudunk. A törökök az 1532-es támadáskor mindkét épületben súlyos károkat okoztak, az oszmánok elvonulásával a szerzetesek még visszatértek, de 1562 után megszűnt minden kolostori élet a falak közt. 1576-ban az épületeket Szombathely polgárai felgyújtották, de a templom csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett. 1660-66 közt Folnay Ferenc apát nagyobb építkezéseket hajtott végre. Utolsó nagyobb átépítése Schulek Frigyes nevéhez fűződik 1896 és 1904 között. Ekkor az eredeti jegyeket megtartva, de indokolatlanul nagy átépítéseket hajtottak végre. Több eredeti kőfaragványát a budapesti Szépművészeti Múzeumba és a szombathelyi Savaria Múzeumba szállították. 2013-ban a homlokzati részeket újították fel. A műemlék kívülről szabadon látogatható, ahhoz, hogy bemehessünk, a fogadóépületben kell jegyet váltani. Télen csak előre bejelentkezett csoportokat fogadnak.

 

Fotó: Soós Margit


A Szent Jakab kápolna az apátság főhomlokzatával szemben áll. A középkori Ják temploma volt, mivel a kolostori templomnak nem volt szabad plébániaként működni. A kápolna díszítése elmarad a templométól, csak az ablakok és a kapu kaptak gömbös díszítést. Az építkezés 1250 környékén zajlott, és a templom építői végezték ezt is. Renoválása a temploméval egy időben zajlott. Az épületeket érinti a RP-DDK nyomvonala, előttük halad el.

 

Fotó: Soós Margit


Döröske egykori temetőjében található az Ifjabb Szent Jakab Apostol tiszteletére felszentelt egyhajós, román stílusú, kisméretű templom. Déli homlokzatán bélletes kapu, fölötte elfalazott lőrésablak látható. A templomot a Döröskei család építtette a 13. sz. közepén. A török korban pusztulásnak indult, és csak a 18. században állítják helyre. A 19. században jelentős átépítésen esett át. Ekkor új ablakokat vágtak, és a nyugati homlokzaton új bejáratot is kialakítottak. 1992-ben történt meg a régészeti feltárása, majd a tatarozása. Ezek során nyerte el mai formáját. A templomot ma is használják szertartások végzésére. Kívülről szabadon látogatható, belső látogatásához a kulcs a Fő utca egyik portáján kérhető el. Döröskét Molnaszecsőd és Katafa irányából közelíthetjük meg a 7445-ös mellékúton, de a települést érinti a RP-DDK és a piros Mária út nyomvonala is.

 

Fotó: Soós Margit


Kápolnáskerca (Szentviszló) helye ma Kercaszomor külterületén található. A hajdani falu templomát Szent Vencel tiszteletére szentelték fel. A faluból és a templomból ma jóformán semmi nem látszik, csak egy emléktábla és kevés sáncnyom árulkodik róla, hogy itt állt az Őrség legrégebbi szakrális helye. A hely fontos szerepet játszott az Árpád-kori határvédelemben, az őrségi falurendszer és a plébániahálózat kialakulásában, ezért érdemes megemlékeznünk róla. A templom első említése 1208-ra datálódik, az eredetileg a fontos útvonal mellett álló kápolna környéke a határőrök szálláshelye volt, de lassan pici település szerveződött köré.

 

Fotó: Soós Margit


Az 1400-as években az Őrség három fő egyházas helyének egyike. Mohács után még jó ideig virágzó plébánia, de a templom körüli telkek 1588-ra lakatlanná válnak. A reformáció térnyerésekor a kálvinisták kezére kerül. 1690 környékén török csapatok felgyújtják, a protestáns hívők 1698-ban a romos templomot felújítják. Az ellenreformáció éveiben a katolikusok visszakapják, de hívők híján a templom állaga romlásnak indul. Tégláit a reformátusok 1788-ban elhordják a Kercán épülő új templomukhoz. A templom körüli temetőbe 1844-ig temetkeznek, ekkor Pusztatemetőnek hívták. Azóta a terület az enyészeté. A hely csak gyalog közelíthető meg. A legegyszerűbben Magyarszombatfa vagy Kercaszomor településekről juthatunk el ide a RP-DDK kék jelzésén.

 

Fotó: Soós Margit


Velemér fölött, a Pap-réten található az egyhajós, román stílusú Szentháromság templom, mely hazánk egyik legértékesebb és legkülönlegesebb Árpád-kori építészeti emléke. Itt alkalmazták a leglátványosabban az ún. fényvetüléses technikát. A besütő nap fényeinek a játékával a jeles napokon mindig az aktuális naphoz tartozó festményre vetülnek először a fények. Értékes freskóit, falfestményeit Aquila János készítette 1377-78-ban. A tetőszerkezetet kivéve őrzi eredeti állapotát. Az államalapításkor Velemér tíz falu központja volt, ezért valószínű, hogy a templom építését Szent István rendelte el, pontos építésének dátuma nem ismert. 1560-ban a reformátusok kapják meg, akik az értékes festményeket lemeszelik. A katolikusok 1732-ben kapják vissza, de mivel jóformán hívők nélkül marad, falai pusztulásnak indulnak. 1808-ban már semmilyen szertartásra nem használják, tetőzete megrogyik. A festményeket a víz tovább pusztítja. Ráadásul ekkoriban a tető leég, és az oltóvíz további súlyos károkat okoz a freskókban.


1832-ben Gózon Imre szentgyörgyvölgyi tanító mutatja meg a romokat Rómer Flórisnak. Rómer felkarolja az épület sorsát, a szombathelyi püspöknél eléri, hogy az felújíttassa, 1864-ben a tetőzetet helyreállítják. 1874-ben Rómer közreadja a freskók leírását. 1940-re a templomot romos, gazos állapotban találja Pável Ágoston, a megyei múzeum igazgatója, akinek vezetésével újból felújítják. Újabb felújításra, restaurálásra kerül sor 1956-66 közt, majd 1967-68-ban és végül 2003-ban. Kívülről bármikor megnézhető, belső látogatásához a kiírt telefonszámon érjük el a gondnoknőt, aki a faluban lakik. Évente kétszer van szentmise: Szentháromság napján és augusztus 20-án. Egyéb szertartásokra is igénybe vehető, ezt az őriszentpéteri plébánián kell leegyeztetni. Velemért a 7423. sz. közúton érhetjük el, de a templom mellett halad el a RP-DDK útvonala is.

 

Fotó: Soós Margit


Kissomlyón a falu temetőjében, a Kissomlyó-hegy lábánál található az egyhajós Szent Miklós templom. A déli homlokzaton félköríves ablakok láthatóak, felújításakor befalazott román és gótikus nyílászárókat fedeztek fel. A templomban ma is rendszeresek a szertartások. Keletkezésének pontos dátuma nem ismert, annyit tudunk, hogy az eredetileg román stílusú templomot a 14. században gótikus jegyekkel bővítették. A reformáció idején az evangélikusok használják, majd az ellenreformáció alatt visszakapják a katolikusok. Ekkor a korábbi részek felhasználásával barokk stílusban építik át. 1789-ben tornyot, 1822-ben sekrestyét építettek hozzá. Kissomlyót a 84-es főútról letérve érhetjük el.

 

Fotó: Soós Margit


A Mesteriben található egyhajós, román stílusú Szent Mihály arkangyal templomban ma is vannak szertartások. Mellette fa harangláb található. Az eredeti templomot a 12. sz. második negyedében építették Ság-hegyi bazalttufából, egy vaskori halomsírra. A török korban alig használták, állaga ekkor romlásnak indul. A 17. században tornya már nem áll. 1697-1754 a Békássy család kriptát építtet hozzá, és javíttat rajta, majd 1774-81 között beboltoztatják és sekrestyét építtetnek hozzá. A fa haranglábat 1812-ben állítják, de a nyugati oldalról 1855-ben a délire helyezik át. Ezután semmilyen karbantartás nem történik, a kevés hívő miatt lassú pusztulásnak indul. Az 1980-as években régészeti feltárásokat végeznek és renoválják. Mesterit Celldömölkről a 8432-es közúton érjük el, de a Ság-hegy lábától a lila Mária úton gyalog is mehetünk, a jelzések a templom mellett vezetnek el.

 

Fotó: Soós Margit


A dömölki apátság romos épülete Celldömölk Pördömölki (Kis-Celli) városrészén található. Az egyhajós román és gótikus szentély romkertként látogatható. Nyugaton egy torony csatlakozott hozzá. Pontos építési dátumát nem ismerjük. Valószínűleg egy korábbi római kori villa bazaltköveiből építették a 12. sz. végén, a 13. sz.elején. Eredetileg román stílusú volt, de később gótikus jegyekkel bővítették. Feltételezhetően II. Béla idején alapították, első említése oklevelekben 1252-ben történik. Épült mellé egy kolostor, amely nyomtalanul elpusztult. A 16. sz. elején Pannonhalma leányapátsága. A török időkben a környék elnéptelenedett, a kolostort a szerzetesek 1560-ban hagyták el. Az elhagyott épületbe a török kiűzését követően sem tért vissza az élet. A meglévő Mária-kultusz a település más részén éledt újjá a 18. sz. elején, de ez már egy másik csodálatos történet. Ekkortól a templom épületeit magtárként használták, később elhanyagolták. A település szélén megmaradt romokat az utóbbi években hozták helyre, és régészeti feltárásokkal újabb részek kerültek elő. A romkert a város Kis-Celli városrészén táblával jelezett útvonalon érhető el. A Mol benzinkútnál található az első irányító tábla. Turistaúton a városból a S sávon vagy a lila Mária úton érhetjük el.

 

Fotó: Soós Margit


Mai csodakeresésünkbe ennyi fért az Árpád-kor emlékeiből. Ha Vas megyében jártok az OKK teljesítése közben, vagy itt nyaraltok, kirándultok, szánjatok időt egyik-másik felkeresésére. Sőt, ha időtök engedi, kutassatok fel további Árpád-kori emlékeket a vidéken. Jó pár további csodás emlékre fogtok találni, miközben felejthetetlen élményekkel lesztek gazdagabbak.

Írta: Soós Lajos
Fotó: Soós Margit


Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...