MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.12.20. 14:45,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Francz Ilona, esterhazy.at, vezető kép: Roland Wimmer

Az Esterházy-tündérbirodalom kellős közepén

Az Esterházy család évszázadokon átívelő története nem szűkölködik különleges személyiségekben és a hozzájuk köthető meglepő történetekben. A kismartoni kastély kiállításain nemcsak velük ismerkedhetünk meg, de kiderül az is, mi köze van a pop artnak Joseph Haydnhoz.

A kismartoni Esterházy-kastély a Burgenlandba látogató magyar turisták egyik kötelező programpontja. Bár jártam már errefelé, a kastély eddig az én életemből kimaradt. Legfőbb ideje volt, hogy bepótoljam végre ezt a mulasztást.


A felvidéki Galántáról származó Esterházy család csillaga a 16. századtól kezdett emelkedni. Vagyonuk, politikai jelentőségük is egyre nagyobb lett, és kisnemesekből hercegek lettek. Kismarton, a közeli fraknói várral együtt, 1622-ben került a család birtokába, és három évszázad alatt a kisváros története összefonódott az Esterházyakkal.

 

Fotó: Francz Ilona

Kismarton legismertebb épületének legismertebb arca


A kastély helyén a 13. században még egy gótikus vár állt, négy toronnyal. Esterházy Pál herceg volt az, aki a kismartoni várat jelentősen átépíttette, és előkelő kastélyt alakított ki a helyén. Az átalakítás során megőrizték a vár négyzet alakú alaprajzát, a belső építmények egy részét lebontották, a négy tornyot pedig hagymakupolával látták el. Megvan még a hajdani vár középkori toronylépcsője, mely a pincétől a padlásig vezet. Ez is jól mutatja, hogy a kastély szíve a középkori vár, amit körbeölel a barokk palota. Az átalakítás 1672-ben fejeződött be, és az elkészült kastély olyan jól sikerült, hogy még I. Lipót császár is szemet vetett rá.


Elöl barokk, hátul klasszicista


Kastélytúránkat egy híresen szép teremmel, a Haydn-teremmel kezdtük. Mielőtt beléptünk volna, még megállunk idegenvezetőnkkel, Madarászné Kalmár Máriával a Haydn-terem előcsarnokában, amelynek az volt a funkciója, hogy felkészítse a látogatót a nagy díszterem pompájára. Kicsit furcsállottam ezt, mindaddig, míg be nem léptünk a terembe, melynek látványa tényleg fejbe vágja az embert. A hatalmas terem mennyezeti freskóin az antik mondavilág, például az Ámor és Psyché történetének jelenetei elevenednek meg. Tényleg nem túlzás, hogy ez a világ egyik legszebb koncertterme.

 

Fotó: Francz Ilona

A Haydn-terem pompázatos falai


A kastély külső képét kettősség jellemzi. A főbejárat felőli homlokzaton a barokk, míg a kastélypark felől oldalon a klasszicista stílus a meghatározó. Ennek oka, hogy kastély 19. századi átépítése a napóleoni háborúk miatt félbeszakadt. A kastély klasszicista átépítésével II. Esterházy Miklós bízta meg a francia építészt, Charles Monroe-t. A tornyok barokkos hagymakupoláit sátor alakú tetőre cserélték, a kastély park felőli oldala pedig klasszicista oszlopsort kapott. II. Miklós rajongott a művészetekért, az Esterházy könyvtárat több mint 6000 kötettel bővítette, több száz festménye között olyan híres festők alkotása is ott voltak, mint Goya, Rubens, Raffaello vagy Tintoretto. Gyűjteményének szeretett volna egy külön képtárat építtetni a kastély egyik oldalához, az átellenes oldalra pedig egy színháztermet tervezett. Ezek a tervek azonban nem valósultak meg.

 

Fotó: Francz Ilona

A kastély hátsó frontjának klasszicista arca


Billiárd és paradicsommadár


A kastélyban több kiállítást is megnézhetünk, és számos helyiségben láthatjuk még az eredeti berendezést is. Itt van például a Tükörterem, mely valószínűleg billiárd szalon volt. A játék az 1600-as évek közepén kezdett népszerűvé válni a kontinensen, az európai uralkodóházak körében a társasági élet szerves részévé vált. A kastélyban nyolc kínai szalon is van, a 18. században ugyanis nagy divat volt a kínai kultúráért való rajongás. Mivel Európából macerás volt a távoli keletre eljutni, így inkább a kínai kultúrát hozták el ide azzal, hogy az európai kastélyok, paloták egy-egy szalonját kínai stílusban rendezték be.

 

Fotó: Francz Ilona

A Kis Kínai Szalon, Kínából származó papírtapétákkal a 18. századból


A kastély fénypontjai kiállításon az Esterházy-gyűjtemény legérdekesebb darabjaiból látható egy kis ízelítő. Ritka díszbútorok és használati eszközök mellett láthatjuk itt például a világ egyik legnagyobb empire stílusú étkészletét, az 1800-as évek környékéről. A 600 kilónyi tömör ezüstöt a szintén Esterházy tulajdonban lévő fraknói vár kincstárában őrizték sokáig, így kerülhette el a beolvasztást.


Hercegnők a kastélyban


A hercegnői lakosztályokat bejárva nem csak az egykori helyiségeket, bútorokat és használati tárgyakat láthatjuk, de három karizmatikus hercegnő életébe is bepillantást nyerhetünk. Megismerhetjük például a 18-19. század fordulóján élt Marie-t, aki 15 évesen kötött házasságot II. Esterházy Miklóssal. Az elrendezett házasságról még a nagyszülők állapodtak meg. Akkoriban teljesen szokványos volt, hogy a pénz, a politika és a hatalom mozgatta a házasságkötéseket, melyek között számos jól sikerült kapcsolat is volt. Ez a házasság azonban nem tartozott ezek közé, ugyanis a herceg szerette a szépet, és ez a hölgyekre is vonatkozott. Egyes források szerint közel 90 szeretője volt. A kastélytól látótávolságra, a város feletti domboldalon álló kis klasszicista épületet, a Mária templomot vagy Gloriettet II. Miklós feleségének, Marie-nak építtette, állítólag afféle engesztelési ajándékul a kicsapongások miatt.

 

Fotó: Francz Ilona

Az Esterházy hercegnők lakosztálya 2012-től látogatható


III. Esterházy Miklós házassága épp az ellenkezője volt nagyapjáénak. Az angol arisztokrata családból származó Lady Sarah-val nemcsak első látásra egymásba szerettek, de szerelmüket házasságuk alatt is megőrizték. Hat gyermekük született, a boldog házasság azonban tragikus véget ért, Lady Sarah ugyanis 31 évesen tüdőbajban meghalt. III. Miklós annyira szerette feleségét, hogy elhatározta, soha nem nősül meg újra. A kastély parkjában egy obeliszket emeltetett emlékül, rajta a felirattal: „Az örök szerelemért”


Ez volt az Esterházy család történetének egyik igazán nagy szerelmi házassága, a másik már a 20. században köttetett, V. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda között. Az utolsó hercegi pár kapcsolatáról egy külön kiállítás szól, mely öt felvonásban mutatja be, hogyan lett az ünnepelt prímabalerinából hercegné.


Szerelem a történelem árnyékában


A polgári származású Ottrubay Melinda már fiatalon fényes karriert futott be az Operaház prímabalerinájaként. Párizsban, Londonban, Bejrútban lépett fel, filozófiájáról 19 évesen egy könyvet is írt, emellett pedig a zeneművészeti főiskolán tartott előadásokat. A herceg és a fiatal balerina 1942-ben egy teniszmeccs alkalmával kerültek közel egymáshoz, később a herceg meghívta Melindát és családját Fertődre, majd a 2. világháború alatt, a főváros bombázásakor a herceg budapesti palotájuk pincéjében adott menedéket számukra.

 

Fotó: esterhazy.at

Esterházy Melinda, aki balerinából lett hercegnő


A házasság mindkettejük számára nagy döntés volt. Nemcsak eltérő családi hátterük és a köztük lévő 19 év korkülönbség miatt, hanem azért is, mert Melinda tudta, ha hozzámegy egy herceghez, örökre le kell mondania a színpadról. 1946. júliusában volt az utolsó fellépése, augusztusban pedig összeházasodtak. Boldogságuknak azonban hamar vége szakadt, 1948-ban a Mindszenty-per során a herceget is perbe fogták. A kiállítás egyik fotóján láthatjuk azt a pillanatot, amikor a herceg a tárgyalás után kijött a teremből, és mindössze két percet kapott arra, hogy feleségétől elköszönjön. Bár elengedte Melindát, mert nem akarta kitenni őt az elkövetkező nehéz időszakoknak, felesége kitartott mellette. A hercegi párnak végül az 56-os forradalom idején sikerül kalandos úton Ausztriába menekülni, később Svájcban telepedtek le. Pál 1989-ben bekövetkezett halála után Melinda lett az Esterházy-vagyon kizárólagos örököse. A jótékony, sokak által szeretett hercegné 2014-ben, 96 éves korában halt meg.


Haydn, a megkerülhetetlen


Ha Esterházy család, akkor természetesen Joseph Haydn nem kerülhető meg, itt is külön kiállítással emlékeznek a nagy zeneszerzőre. A kastély egyik különálló épületében, ahol hajdan hintók parkoltak, később pedig bort tároltak, 2009 óta látható az újszerű és látványos „Haydn explozív” kiállítás. Haydn közel 40 évig állt az Esterházy család szolgálatában, egy személyben volt karmester, zeneszerző, könyv- és hangszertáros is. A kiállítás rendhagyó módon dolgozza fel Haydn életútját, ez már első pillanatra is szembeötlő. Roy Lichtenstein színes pop-art szőnyegét klasszicista oszlopok ellenpontozzák, a korabeli hangszerek, kéziratok mellett pedig épp úgy helyet kaptak a multimédiás installációk, mint ahogy a vonósnégyes mellett a kortárs opera.

 

Fotó: Francz Ilona

Részlet a "Haydn explozív" című kiállításról


Haydn egykori kismartoni lakóháza ma múzeum. Hajdani konyhakertjükben, ahol talán maga a zeneszerző is görnyedt olykor az ágyások felett, májustól szeptemberig lehet felfedezni a barokk kert kincseit, amely során régi zöldségfajtákról, a nemes hölgyek parfümjeiről és barokk gyógynövények titkairól is szó esik.


A kastélyhoz hatalmas park is tartozik, melynek legjelentősebb átalakítása a 19. századra tehető, és mint oly sok minden ez is II. Esterházy Miklóshoz köthető, aki nem csak szobrokat és festményeket gyűjtött, de a kor egyik legjelentősebb botanikai gyűjteményével is rendelkezett. Miklós új üvegházakat is építtetett. A Narancsház, mely egykor tele volt citrusfélékkel és egzotikus növényekkel, ma is megvan, bár sajnos, nem látogatható, csak rendezvényekre lehet bérbe venni. II. Miklós világlátott ember volt, 1803-ban ő volt az, aki a Habsburg birodalom első gőzgépét Kismartonba hozatta Londonból. Ez a gép működtette a vízeséseket és szökőkutakat a kastély parkjában.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

Képek a kastélyparkból


Túránk záróakkordjaként sétáltunk még egyet a park tava körül, melyben tőkés récék hangoskodtak, és a hideg ellenére is kiválóan érezték magukat. Felmentünk a tó feletti kis dombra, melynek tetején álló körtemplomot szintén II. Miklós építtette, és lányáról, Leopoldináról nevezte el. Remek kilátás nyílik innen a kastélyra, melyből sokat láttunk ezen a délelőttön, de van egy olyan érzésem, hogy így is épp hogy csak belelapoztunk az évszázados családi krónikába.

 

Bővebb információ: ITT

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Magyarországi Versailles-a fertődi Esterházy-kastély

Sopron-Tűztoronytól a bánfalvi kolostorig

Szebb és érdekesebb lesz a soproni botanikus kert

A Taródi-vár, egy fanatikus ember keze munkája
 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. június
Boronkai Miklós:
Viharban
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...