MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.01.26. 14:50,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Gruber László

Emlékexpedíció Etiópában, a hat évvel ezelőtti tragédia helyszínén

2012 januárjában tragédiával végződött a szegedi geográfusok etiópiai tanulmányútja. Afar-földön fegyveresek támadták meg a csapatot. A támadásban Fábián Tamás és Szabad Gábor, a Szegedi Tudományegyetem munkatársai életüket vesztették. Most, hat évvel később az Etiópia-Erta Ale Emlékexpedíció tagjai a helyszínen gyújtottak gyertyát elhunyt társaik emlékére.

Etiópia az ellentmondások földje, a világ egyik legszegényebb és egyben egyik legdinamikusabban fejlődő országa. Miközben egyes falvakban a gyerekek még soha nem látták a saját arcukat, mert számukra a tükör luxuscikknek számít, a nagyvárosokban már sorra épülnek a felhőkarcolók. Etiópia ma még nem nevezhető a turisták legfelkapottabb afrikai célpontjának, de az ország iránti érdeklődés folyamatosan nő. Egyre több külföldi turistáknak szánt hotel épül, az ország legszegényebb régiójának számító Afar-földet pedig a kínaiak hálózzák be jó minőségű aszfaltutakkal.

 

Fotó: Gruber László

Sóhordó tevekaraván

 

A világörökségi helyszínek, az ősi, etióp keresztény emlékek, a különleges állatvilág és a páratlan természeti adottságok miatt évről évre nő az idelátogató külföldi turisták száma. A Kelet-afrikai árokrendszer tavaitól kezdve, a Simien-hegység négyezres csúcsain át a Danakil-mélyföldig, mint egy megelevenedett természetföldrajz könyv, olyan az ország, nem csoda, hogy a szegedi geográfusok is újra visszatértek. De nemcsak ezért szerettek volna visszajönni, hanem azért is, hogy gyertyát gyújtsanak barátaik emlékére a hat évvel ezelőtti tragikus támadás helyszínén. Az út izgalmas részleteiről Gruber László, a bonyhádi gimnázium földrajz-történelem szakos tanára, a Szegedi Egyetem oktatója mesélt nekünk.

 

Fotó: Gruber László

A csapat

 

Struccok, gazellák, flamingók

 

Az utazás kiindulópontja Addisz-Abeba volt. A főváros egyik legfontosabb látnivalója László szerint az Etióp Nemzeti Múzeum, ahol egy igen színvonalas kiállításon többek között a 3,2 millió éves emberelőd, Lucy csontvázának mása, és a néhány évvel ezelőtt megtalált 3,3 millió éves dikikai gyermek csontjai is láthatóak. Az Australopithecus afarensis faj egyedei már két lábon jártak, de külsejük még sokkal inkább a majmokra emlékeztetett, ahogy ezt a hároméves korában elhunyt emberelőd kislány rekonstruált arcmása is bizonyítja. Addisz-Abebában egy emléktáblát is elhelyeztek az etiópiai magyar nagykövetségen az országban kutatómunkát végzett magyarok – Sáska László, Kittenberger Kálmán és gróf Teleki Sámuel – tiszteletére.

 

Fotó: Gruber László

 Varacskos disznó

 

Fotó: Gruber László

 Flamingók

 

A csapat bejárta az Abiyata-Shala Nemzeti Parkot, ahol a klasszikus szavannai tájban a gazdag állatvilág is megmutatta magát. Struccok, varacskos disznók, Thomson gazellák mellett a Kelet-afrikai-árok sós tavaiban táplálkozó rózsaszín flamingókat is megcsodálhatták. Fotóztak vízilovakat is, melyek aranyos külsejük és növényevő életmódjuk ellenére meglehetősen veszélyes állatok. Jártak egy krokodilfarmon, ahol nemcsak a bőrükért tenyésztik a hüllőket, de a húsukat is exportálják, bár az etiópok – mivel a krokodilok elméletileg emberhúst is ehetnek – maguk nem fogyasztják azt.

 

Fotó: Gruber László

 

Az utazás során két törzset is meglátogattak. „Az ország belsejében élő dorzék elefántformájú bambuszházakban élnek – meséli László –, mert úgy vélik, hogy hajdan az elefántokkal éltek együtt. Házaik a 10–12 méteres magasságot is elérhetik, de évről évre egyre alacsonyabbak lesznek, ugyanis a termeszek előszeretettel fogyasztják azokat.” A dorzék azonban ezt a kis problémát már az építéskor bekalkulálják, így ha a termeszek már nagyon megrágcsálták a házat, levágnak belőle egy darabot, átköltöztetik egy termeszmentes helyre, így a ház továbbra is lakható marad.

 

Fotó: Gruber László  Fotó: Gruber László

 Különleges törzsekkel is találkoztak az út során

 

A világ egyik legszebb helye

 

Talán kevesen tudják, de Etiópiában is van egy New York, bár ez nem egy világváros, hanem kőtornyokkal, kanyonokkal tarkított badland-vidék, ahol a csapadék fantasztikus lepusztulási formákat hozott létre.

 

Fotó: Gruber László

 A külső erők munkája fantasztikus tájakat eredményez

 

Az út során számos kultúrtörténeti értéket is megnéztek, például az egyik korábbi főváros, Gonder palotáit, egy másik korábbi központ, Lalibela kőbe vájt monolitjait, de jártak Akszúmban is, mely szintén főváros volt egykor. Az etióp ortodox egyház tanítása szerint itt őrzik a frigyládát. Utóbbit azonban nem nézhették meg, ugyanis azt − benne a Tízparancsolat tábláival − egyes egyedül csak az a pap láthatja, aki élete végéig őrzi. Ha ő meghal, egy másik pap veszi át a szó szerint életre szóló feladatot.

 

Fotó: Gruber László

Lalibela sziklába vájt temploma

 

Az Etióp-magasföld leglátványosabb vidéke a Simien-hegység, ahol az évezredek alatt az erózió elképesztő formákat hozott létre az 1500–2000 méter vastag bazalttakaróban. „Vannak olyan helyek – meséli László –, ahol ha kiáll az ember a sziklaperemre, alatta 1500 méteres függőleges sziklameredély tátong. Amellett, hogy az egykori bazaltvulkanizmus nyomait és a külső erők munkáját lehet tanulmányozni, az állatvilág is nagyon különleges. Itt él például a vastagcsőrű holló, az abesszin farkas vagy a dzseláda pávián, amely az egyetlen növényevő páviánfaj, és jól álcázott bizalmukat az is „bizonyítja”, hogy akár egy-két méteres távolságról is fotózhattuk, videózhattuk őket, miközben játszottak, veszekedtek, táplálkoztak, vagy éppen párzottak. A nemzeti park jelképállata mégis egy szirti kecske, az Ibex lett.

 

Fotó: Gruber László

A Simien Nemzeti Park

 

Emlékezés az Erta Ale vulkánnál

 

A Simien-hegység négyezres magassága és fagypont alatti éjszakája után következett Afrika mélyföldje, a maga negyvenfokos hőségével. A Danakil-mélyföld, amely 130 méterrel a tengerszint alatt terpeszkedik, a kontinens legmélyebben fekvő területe, megannyi érdekes és látványos helyet tartogat az odautazók számára. Sós tavakat, sóbányákat, és a világ egyik legszínpompásabb helyének tartott Dallolt, ahol a sórétegen átszivárgó kénes-vasas-mangános gőzök, gázok fantasztikus színorgiát varázsolnak a felszínre.

 

Fotó: Gruber László

Dallol színpompás vidéke

 

Fotó: Gruber László
Munka a sóbányában

 

A túra utolsó, egyik leglátványosabb és egyben lelkileg legmegterhelőbb állomása az etióp-eritreai határ közelében található Erta Ale vulkán volt, ahol a hat évvel ezelőtti tragikus események történtek. László és kollégája, barátja Szilassi Péter, a mostani expedíció vezetője, akkor már nem tartottak a csapattal, mert haza kellett indulniuk, s a tragédiáról már útban hazafelé értesültek.

 

Fotó: Gruber László

Az Erta Ale vulkán

 

A vulkán környékén élő afarokat a világ egyik legkevésbé vendégszerető népének tartják. A szegedi csapatot, ahogy akkor, most is fegyveres őrök kísérték. Egy szakács is csatlakozott hozzájuk, aki Laci pólóján felismerte Tamást. Kiderült, hat évvel ezelőtt is ő volt a szegediek szakácsa. „Azóta egyébként nem történt itt fegyveres támadás, a kiutazásunk előtt azonban hírt kaptunk arról, hogy egy német turistát megöltek a vulkán lejtőjén. Ez meglehetősen rosszul érintett bennünket, de úgy döntöttünk, kiutazunk, és majd a helyszíni tapasztalatok alapján döntünk. A szervezés és az utazás során is törekedtünk a biztonságra, de Fekete-Afrikában ez a szó nem mindig értelmezhető. Négyünkkel négy fegyveres kísérő jött fel a hegyre, amelyen a látogatók biztonságát az etióp hadsereg is vigyázta. Az Erta Ale a világ egyik legkülönegesebb helye, amikor ott jártunk, rajtunk kívül még közel száz turista volt fenn.”

 

Fotó: Gruber László

 A tragédia helyszínén emlékeztek társaikra


A világ egyik legaktívabb vulkánját a pokol kapujának is hívják. Az 1967 óta folyamatosan működő vulkán központi kráterében egy állandó lávató található, amelyből időnként túlcsordul a bazaltos láva. A vulkán néha nagyobb kitöréseket is produkál, és előfordul, hogy lávaszökőkút emelkedik magasba a lávatóból. „A vulkán ottjártunkkor is nagyon aktív volt, hajnalban közel 2,5 órán keresztül a kráter pereméről csodálhattuk a látványos lávafolyásokat és kisebb kitöréseket.” Társaik emlékére a helyszínen gyertyát gyújtottak, és a kráter külső peremén egy emléktáblát helyeztek el.

 

Fotó: Gruber László

 Emléktábla Fábián Tamás és dr. Szabad Gábor emlékére

 

Tavasztól országszerte több helyen is lesznek előadások, amelyeken Etiópiáról és az ott szerzett élményekről Gruber László mellett a csapat másik tagja, Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének docense mesél, aki az első etiópiai útról egy könyvet is írt, „Ami a bulvárhírekből kimaradt, Etiópia geográfusszemmel” címmel.

 

 

Az Etiópia-Erta Ale Emlékexpedíció megvalósulását magánszemélyek mellett a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság, a Fábián Tamás Ért-Ék Alapítvány, Bonyhád Város Önkormányzata és a Bonyhádi Öregdiák Szövetség is támogatta.
 


Kapcsolódó cikkek:

Hegymászás az inkák földjén 1. rész

Hegymászás az inkák földjén 2. rész

Földi űrutazás a Száraz-Andok kietlen tájain





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. február
H K Sze Cs P Szo V
01020304
05060708091011
12131415161718
1920
21
22232425
262728
program
korlátozás
A hónap fotója
2018. február
Györe László:
Deres rengeteg
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...