MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2017.03.14. 11:31,   Szöveg: WWF,   Fotó: Burger Barna, Gálhidy László / WWF, Shutterstock

Felmérték az Északi-középhegység erdeinek állapotát

Lezárult az a közel ötéves kutatási projekt, amelynek fő célja a hazánk északi hegyvidékén található erdők természetvédelmi állapotfelmérése volt. 

Az eredményekből kiderült, hogy az Északi-középhegység – kiemelten a Mátra, a Börzsöny, a Bükk, valamint az Aggteleki-karszt – erdeinek állapota között számottevő különbség van, amely az ott élő, az Európai Unió szempontjából kiemelt jelentőségű állatfajok fennmaradási lehetőségeit is meghatározza. A kutatás megállapításai jelentősen hozzájárulhatnak az erdők kezelésének hatékony, természetvédelmi szempontú fejlesztéséhez.

 

Fotó: Burger Barna

 

A kutatásokat 2012 és 2017 között az ország kárpáti régiójában végezték, összesen 50 000 hektárnyi területen. Elsődleges célja az erdők részletes vizsgálata volt. A fafajösszetétel mellett az erdők szerkezete, a holtfa mennyisége, a különleges igényű fajok szempontjából fontos ún. mikroélőhelyek (pl. odúk), idegenhonos növényfajok, az újulat és a vadhatás egyaránt a felmérés tárgyát képezték. A korszerű számítástechnikai eszközökkel végzett adatgyűjtés 100 x 100 m-es rácsháló pontjaiban történt, és közel 30 felmérő több mint 3200 terepnapját vette igénybe.

 

Fotó: Gálhidy László / WWF

 

Az erdők részletes felmérése mellett más kutatócsoportok ugyanezeken a területeken a madár- és denevérfajok előfordulását vizsgálták, ezen kívül pedig a rovarvilág jellemzőbb tagjainak elterjedéséről is aktuális információkat gyűjtöttek. A madárfajok közül legfőképpen az erdőhöz leginkább kötődő harkály- és légykapó fajokat tanulmányozták, de olyan ritkaságok előfordulását is sikerült pontosítani, mint amilyen az uráli bagoly. A rovarok közül elsősorban a nagytestű, holtfához kötődő bogárfajok elterjedése állt a középpontban – így a szarvasbogár, a nagy hőscincér, vagy a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata, a havasi cincér. Az egyik legritkább bogárfaj, a remetebogár kizárólag a Mátra néhány idős facsoportja odvaiban volt fellelhető.

 

Fotó: Shutterstock

 Havasi cincér

 

A program során a szakemberek nemcsak az erdők állapotát mérték fel, de különleges természetvédelmi intézkedéseket is tettek az erdőlakó denevérek megóvása érdekében. Többek között denevérbarát épületátalakításokat végeztek, barlangi élőhelyeket és itatóhelyeket alakítottak ki, továbbá mesterséges odútelepeket építettek.

 

Az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban – rövidebb címén „Kárpáti erdeink kutatása” – projekt három nemzetipark-igazgatóság, a Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki, továbbá az ELTE Biológiai Intézete, valamint két civil szervezet, a WWF Magyarország és a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület együttműködésében valósult meg. Külső partnerként kiemelt jelentőségű a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság, mint irányító hatóság, és az Ipoly Erdő Zrt., mint erdőgazdálkodó együttműködése.

 

A projekt célterületei

 

 

Börzsöny

A Börzsöny különleges természetmegőrzési terület 97%-át erdő borítja, amely kb. 30000 ha-nak felel meg. A teljes terület kiválasztásra került, mert a Duna–Ipoly Nemzeti Park területére nem készült vegetációtérkép, ezért ezen a területen volt a legnagyobb az adathiány.

 

Mátra
A Mátra különleges madárvédelmi terület (HUBN10006) lefedi a projekt különböző tevékenységeinek területeit. A terület nemzeti parknál alacsonyabb védettséget élvez, és művelés alatt áll. A területen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékes, az állami erdőterületeken pedig az Egererdő Erdészeti Zrt. gazdálkodik. Az erdőállapot-felméréshez a Mátrai Tájvédelmi Körzetet és azt kiegészítendő, két különleges természetmegőrzési területet választottak ki.

 

Bükk
A Bükk és peremterületeinek több mint 80%-át borítja fás vegetáció. Az erdőgazdálkodást az állami tulajdonú Egererdő Erdészeti Zrt. és az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. végzi. Ezen a területen elhanyagolható a Bükki Nemzeti Park saját vagyonkezelésű erdeinek részesedése, a területről pedig rendelkezésre áll teljes lefedésű vegetációtérkép. Mivel a hegység denevérfaunája különösen gazdag, a denevérmonitoring módszertani fejlesztésnek és az innovatív denevérvédelmi beavatkozásoknak ideális helyszíne.

 

Aggteleki-karszt
Az Aggteleki Nemzeti Park területe összesen 20 187 ha, amelyből 15 293 ha erdőtervezett erdő. A nemzeti park területe két tömbben helyezkedik el, az erdősültség 75,8 %-os. Az erdők jelentős része nemzeti parki vagyonkezelésben van, és a felmérés célja, hogy állapotukról és faunájukról minél teljesebb képet kapjunk a természetvédelmi célú kezelések megalapozásához.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Érdemes vadabbnak hagyni az erdőinket

A háborítatlan őserdők védelméért a Fogarasi-havasokban

Veszélyben Magyarország legidősebb erdei 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. július
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...