MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.13. 15:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: 123rf.hu, laboratorium.hu, PET Kupa

Hegyi tavaktól az óceánokig, a mikroműanyagok már mindenütt ott vannak

A parányi mikroműanyagokra ma már egyre több kutatás irányul. Megtalálták már azokat mindentől távol eső, hegyi tavakban, kimutatták vízi élőlények szervezetéből, és azt is vizsgálják, vajon ránk, emberekre milyen hatással vannak.

Fotó: 123rf.hu

 

A mikroműanyagokról manapság egyre többet hallani. Nemrégiben két hír is felkavarta a jövőért aggódók lelkivilágát. Kiderült, hogy a Tisza is jelentős mennyiségű mikroműanyagot szállít, egy nemzetközi vizsgálat nyomán pedig már azt is tudjuk, hogy a világ több országában, például az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában vett ivóvízminták nagy részében is találtak mikroműanyagokat.

 

Korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívása

 

Kétségtelen, hogy a műanyagok számos kiváló tulajdonsággal rendelkeznek, sajnos azonban a természetben csak nagyon-nagyon sokára, több száz, akár ezer év alatt bomlanak csak le, ha ugyan. 2014-ben világszerte több mint 300 millió tonna műanyagot gyártottak. Az Európai Unió országaiban csak az egyszer használatos csomagolóanyagok mennyisége 24 millió tonnát tett ki.

 

Fotó: PET Kupa


Az 5 mm-nél kisebb műanyagdarabkák, a mikroműanyagok az utóbbi öt-tíz évben kerültek egyre inkább a kutatók látóterébe. Elsőként az 1970-es években, a tengerekben, óceánokban figyelték meg azokat. Mára már szinte minden élővízben jelen vannak, az iparvidékekkel ölelt észak-amerikai Nagy-tavaktól kezdve, a lakott területektől távol eső mongol hegyi tavakig. A Duna ausztriai szakaszán végzett vizsgálatok során kiderült, hogy folyó évente 1500 tonna mikroműanyagot szállít a Fekete-tengerbe.

 

Fotó: laboratorium.hu

 

A mikroműanyagok nagy része a műanyagok – például UV-sugárzás vagy mechanikai hatás miatti – szétesése során keletkezik, kisebb részét pedig eleve ilyen picire gyártották, ezeket például kozmetikai termékekben (pl. fogkrémekben, bőrhámlasztó készítményekben, folyékony szappanokban) használják, és ezek a szennyvízzel közvetlenül kijutnak a környezetbe. Épp ezért Németországban 2020-ra a kozmetikai iparban a mikroműanyagok teljes kiváltását tervezik.

 

Több millió mikroplasztik úszik a halakkal

 

Magyarországon először idén nyáron, a PET Kupa keretében, a Tiszán végeztek mikroműanyagok jelenlétére irányuló vizsgálatot. Az eredmény sajnos egyáltalán nem lett meglepő, kiderült, hogy a Tiszában is az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található. Az eredmények szerint a Tiszában köbméterenként 4,9 db 300 mikrométernél nagyobb részecske úszik le. Ugyanebben a tartományban a Duna ausztriai szakaszán 0,3 részecskét, olaszországi tavakban 1-4 részecskét, míg a Rajna iparosodott szakaszán 15-20 részecskét mutattak ki köbméterenként. A fenti adatok tükrében valószínűsíthető, hogy több millió mikroplasztik úszik le a Felső-Tiszán óránként.

 

Fotó: laboratorium.hu


A leggyakoribb kimutatott műanyagfajták között volt a polipropilén, amelyből például a tejtermékek dobozai, a műanyag edények készülnek, a politetrafluoretilén vagy közismertebb nevén a teflon és a polietilén, mely a leggyakrabban használt műanyag, különböző csomagolóanyagokhoz, pl. tisztítószeres flakonokhoz, palackokhoz vagy a nejlonzacskókhoz is használják.

 

Ukrajnában még ma sincsenek megfelelő hulladéklerakók

 

A PET Kupán résztvevő önkéntesek idén közel 8 tonnányi hulladékot szedtek össze a Tiszából. „A PET palackok mellett rengeteg egyéb hulladékot is találunk, de azokról, amelyek lesüllyednek a meder aljára, egyelőre nem tudni semmit- mondja Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője. Ezért is lenne fontos, a víz mellett az üledékek rendszeres vizsgálata is.”


A PET Kupa csapata – a tiszai szemétszedésen túl – folyamatosan dolgozik a hulladékprobléma okainak megszüntetésén. „Ehhez szükséges, hogy a már idáig megszerzett ismeretek, mérési eredmények a határon túlra is eljussanak. Oda, ahonnan a folyó a legtöbb hulladékot szállítja.” Idén ősszel ismét csatlakoznak a Tiszta Kárpátalja elnevezésű környezetvédelmi mozgalomhoz, emellett egy pályázaton is dolgoznak, melynek keretében Kárpátalján bekapcsolódnának a szemléletformálásba, előadásokkal, rendezvényekkel, oktatóanyagokkal. Terveznek egy expedíciót is, szeretnének végig menni a Fekete-Tiszától a magyar határig, hogy felderítsék a hulladékszigeteket, és a tiszai élővilág vizsgálata is napirenden van, melynek keretében a halak nehézfém- szennyezettségét illetve a mikroműanyagok jelenlétét is vizsgálni fogják.

 

Fotó: PET Kupa


Ukrajnában az elmúlt évtizedekben nem épültek hulladéklerakók, és amelyek vannak, azok sincsenek szigetelve, ráadásul veszélyes hulladékok is találhatóak bennük, a talajvízbe pedig akadálytalanul szivárognak a szennyező anyagok. Vannak olyan szállodák is, melyek még ma is, a hulladékot egyszerűen a folyómederbe borítják.

 

Vissza a feladóhoz

 

De miért is veszélyesek a mikroműanyagok? Egyre több vizsgálat irányul már a mikroműanyagok élő szervezetekre gyakorolt hatására. Kimutatták már azokat a zooplankton szervezetektől kezdve, a tengeri uborkákon és csigákon át, az ehető kék kagylókig és különböző halfajokig.

 

Fotó: 123rf.hu


A mikroműanyagok által okozott egészségügyi hatások ma még nem tisztázottak teljesen. Azt tudják, hogy az emésztőrendszerben okozhatnak például gyulladásos folyamatokat, beágyazódhatnak a szövetekbe, potenciális veszélyt jelenthet a műanyaggyártás során használt, hormonháztartást zavaró anyagok (pl. BPA, ftalátok) kioldódása a szervezetben, de az is komoly veszélyforrás, hogy a mikroplasztikok felületén egyéb, már vizekben lévő szerves szennyező anyagok is megtapadnak, így azok koncentráltan jutnak el az élő szervezetekbe.
Jelenleg még nem látjuk világosan, milyen hatása is van a mikroműanyagoknak az ökoszisztémára és az emberre. De a kilátások nem túl jók, a kutatások intenzívebbé válásával várhatóan újabb káros hatásokra derül majd fény.

 

Mossunk környezettudatosan!

 

Mit tehetünk mi, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe? Természetesen a legjobb, ha megpróbálunk minél kevesebb műanyagterméket vásárolni, kerüljük a műanyagba csomagolt árukat, de ha már megvettük, legalább gyűjtsük szelektíven a keletkező műanyag hulladékot.

 

Fotó: laboratorium.hu


Jelentős mennyiségű mikroműanyag kerül a környezetbe az autógumik kopása révén is. Ezt, azon kívül, hogy nem driftelünk ész nélkül, azzal is csökkenthetjük, ha kevesebbet járunk autóval. A szintetikus ruhák mosása során is sok mikroműanyag kerül a vizekbe. A poliészterből készült ruhák helyett, ahol van erre lehetőség, válasszunk inkább természetes alapanyagokból, például pamutból vagy lenből készült ruhákat. Persze, ez sok esetben nehéz ügy, hisz például a sport-és túraruhák jelentős része ebből az anyagból készül, de például aláöltözetből természetes gyapjú és selyem ruhadarabok is kaphatóak. Műszálas ruháink esetében úgy csökkenthetjük a környezetbe kerülő műanyagrostok mennyiségét, ha környezettudatosan, kímélő programon és alacsonyabb hőfokon mossuk azokat.


Ha még több információt szeretnél megtudni a mikroműanyagokkal kapcsolatban, vagy szeretnél te magad is tenni valamit a Tiszát elborító műanyagáradat ellen, kattints a PET Kupa oldalára! Tárt karokkal várnak minden önkéntest és támogatót!

 

Amit még tudni érdemes a mikroműanyagokról, ha nem tudsz angolul, akkor is érdemes megnézni ezt a videót, mert igen jól szemlélteti a problémát:

 

Kapcsolódó cikkek:

Közel 8 tonna hulladékot halásztak ki a Tiszából

Tele van a Tisza műanyaggal

Hamarosan újra vízre szállnak a PET-kalózok

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
1617181920
21
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...