MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.05.30. 13:55,   Szöveg: WWF/TM,   Fotó: WWF International, 123rf.hu

Köszöni, jól van a zempléni hiúz

A kutatók már aggódtak, 2015 év vége óta ugyanis nem utalt rá egyértelmű jel, hogy megvan még a hiúz a Zemplénben. Most viszont úgy döntött, nyom egy laza sétát a WWF kamerája előtt.

Fotó: WWF International

Illusztráció

 

A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda. Ezt követően sem nyomok nem árulkodtak a jelenlétéről, sem további kamerafelvételek. „Mivel a hiúzállomány nem stabil hazánkban, így minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Ha hónapok telnek el nyomok nélkül, akkor sajnos a legrosszabbra is fel kell készülnünk. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve. Ez az eset azonban szerencsés fordulatot vett. Az állat az új felvétel alapján úgy tűnik, remekül érzi magát” - mondta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.


Íme, a videó:


 

A rejtőzködés mesterei
o A közepes kutya méreteivel rendelkező macskaféle hatalmasat tud ugrani és kitűnően mászik fára. A hó sem okoz neki gondot, ilyenkor széles mancsai segítik a mozgását. Magányos vadász, a kisebb rágcsálók és a patás vadfajok fiatal példányai egyaránt megtalálhatók az étlapján. Foltos bundája, a pofáját keretező szakáll és a fülein látható jellegzetes szőrpamacsok miatt könnyű lenne felismerni, de rejtőzködő életmódjából adódóan szabad szemmel való észlelése kimondottan ritka esemény. >>

A hazánkban őshonos hiúz és a farkas nemcsak tekintélyt parancsoló urai az erdőknek, de valóban fontos szerepük van az erdei életközösség fenntartásában. A ragadozók jelenléte következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami hozzájárul az erdők megújulásához.

 

Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozóink a környező országokból visszatérhessenek. Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma 10 és 20 közé tehető ma, ami reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony érték, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.

 

 

Fotó: 123f.hu

Illusztráció

 

A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta együttműködik a nagyragadozók kutatásában. Azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a hazai jelenlétüket.

Ha még többet szeretnél megtudni a hiúzokról, kattints ide

 

Kapcsolódó cikkeink:

Hiúzok, a rejtőzködés mesterei

Ilyen találkozót ritkán láthatsz

Itt az első videó a karsztvidék hiúzáról

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...