MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.03.24. 07:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila, Szarvaskő Önkormányzata, Béres Attila, Balázs István Balázs

Különleges hazai forgatási helyszínek, ahol kirándulhatsz is

Nem kell Los Angelesig utaznod ahhoz, hogy klassz filmes célpontokat találj, Magyarországon is bőven akadnak ilyenek. Összeszedtük a legérdekesebbeket. 

1. Gina, Tóbiás király és Nemecsekék is itt jártak

Fotó: Gulyás Attila

A vácrátóti botanikus kert igazán változatos növénygyűjteménnyel rendelkezik: 27 hektáron mintegy 13 000 fajt őriz 

 

A vácrátóti arborétumban – hivatalos nevén az MTA Nemzeti Botanikus Kertben – rengeteg filmet forgattak: itt vették fel többek között a Halálos tavasz, A palacsintás király, a Psyché, A Pál utcai fiúk (2003) és az Abigél egyes jeleneteit. A kertben még ma is látható az utóbbi filmben feltűnő vaskapu, amelyen keresztül Gina Kuncz Ferivel beszélgetett, ugyanis az arborétum a Matula kertjének szerepét töltötte be. A híres „csodatévő” szobrot viszont ne keresd, mert az most egy V. kerületi magánház belső udvarában áll. A botanikus kert egyébként Budapesttől nagyjából félórás autózással elérhető, és annak, aki szereti a növényeket, kötelező úti cél: itt található Magyarország legváltozatosabb, leggazdagabb gyűjteménye, mintegy 13 000 fajjal. Ha útnak indulnál, tudd, hogy a botkert.hu weboldalról mindig letölthető az arborétum aktuális vezetőlapja az adott hónap látnivalóival. A 27 hektáros kert eredetileg angolpark volt, a 19. század végén pedig szentimentális tájképi kert lett, ennek nyomait őrzi a most is látható vízimalom és a sziklaalagút. A Pannon Magbank gyűjteményének egy részét is itt őrzik; ezt arra az esetre hozták létre, ha az őshonos növények valamilyen okból kipusztulnának az élőhelyükről.

 

Részlet az Abigél című filmből

 

 

2. Szarvaskőn egy budi köszönti a vendégeket

Fotó: Szarvaskő Önkormányzata

A főutcán felállított híres budi Szarvaskőn

 

Ez azonban egyáltalán nem számít szentségtörésnek, legalábbis azok számára nem, akik ismerik az Isten hozta, őrnagy úr! című filmet Latinovits Zoltánnal és Sinkovits Imrével. Az Örkény István kisregénye alapján készült szatírát ötven éve forgatták, ám a Bükk nyugati lábánál fekvő település – amelyet a könyvben és a filmben Mátraszentannának neveznek – lakói a mai napig büszkék rá, és még mindig őrizgetik a forgatásról maradt emlékeket. Ezért állították fel a főutcán a híres budi másolatát, amely a történet egyik kulcsfontosságú helyszíne. A településen áthalad az Országos Kéktúra, 2017 óta módosított útvonalon, hosszabban, meredekebben, mint előtte, de több látnivalóval. Ezekben amúgy is bővelkedik a környék: ott van mindjárt a Vodafone-kilátó, ahonnan teljes pompájában láthatjuk a falut, és az egykori vár maradványai. Az építményt először a 13. században említik írásban, és mára sajnos nem sok maradt belőle, de aki kedveli a romok nyújtotta romantikát és a szép kilátást, annak megéri felkeresni.

 

Részlet az Isten hozta, őrnagyúr! című filmből

 


3. Szarvasszerelem a Bükk-fennsíkon

Fotó: Béres Attila

 

Aki látta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscar-díjra jelölt filmjét, talán elgondolkodott azon, hogyan és hol vehették fel a szinte földöntúli békességet árasztó szarvasos jeleneteket. Mi most lerántjuk a leplet: Magyarországon, a Bükkben, Bélapátfalva és Szilvásvárad környékén. A szarvasok: Góliát, a bika, és Picur, az ünő, a Horkai Animal Training Centerhez tartoznak. A nemzetközi hírnevű csapat állatok filmes szerepeltetésével foglalkozik; Horkai Zoltán állatkoordinátor vaddisznói, medvéi, farkasai – és még sorolhatnánk – már számtalan magyar és külföldi filmben szerepeltek. Ha kedvet kaptál a környékhez, a filmes helyszínek felkutatása után ne hagyd ki a Szalajka-völgyet, ahol akár kisvasutazhatsz is, a 17 méter magas Fátyol-vízesést, a látványos Szikla-forrást, a Millenniumi-kilátót és a pisztrángtelepet – a környék akár több napra elegendő programot kínál. Ellátogathatsz Bélapátfalvára is, itt áll az ország egyetlen épségben megmaradt, középkori ciszterci apátsági temploma, amelyet a tervek szerint hamarosan fel fognak újítani.

 

Részlet az Arany Medve-díjas Testről és lélekről c. filmből

 

 

4. Ahol az utóbbi évek egyik legdurvább magyar filmjét vették fel

Fotó: dr. Kocsis Tünde

Rónabányai utcakép

 

Ez a helyszín igencsak kilóg a sorból: a Salgótarjánhoz tartozó Rónabányát inkább annak érdemes meglátogatnia, aki nem kifejezetten romantikus falusi csendéletre vágyik, hanem mondjuk szociológiai szempontból érdeklődik a hely iránt, ahol A hentes, a kurva és a félszemű című filmet forgatták. Szász János 2017-es magyar drámája nem egy könnyen emészthető darab – egészen röviden egy bujkáló párról és az őket terrorban tartó hentesről szól –, ehhez pedig nyomasztó helyszín illett, így esett a választás az egykori bányászfalura, ahol a régi, többnyire omladozó házakon kívül már szinte semmi nincs, se kocsma, se bolt. Ha már erre járunk, a környéken még sok látnivalóból választhatunk az érdeklődési körünknek megfelelően. Itt található a Szilvás-kő, ahol egy 2 kilométeres geológiai tanösvényt lehet bejárni, de felkereshetjük a Medves-fennsík egyik ékkövét, Salgó várát, illetve a Boszorkány-kőt is.

 

Fotó: Balázs István Balázs

Werkfotó A hentes, a kurva és a félszemű című filmből

 

 

5. A fantasyk fellegvára

Fotó: Gulyás Attila

A Tudor-stílusban épített Nádasdy-kastély egyedi homlokzatára és ódon belső tereire a külföldi stábok felfigyeltek

 

Aki ismeri és szereti a magyarországi kastélyokat, annak a nádasdladányi épület misztikus atmoszféráját nem kell bemutatni. Nem csoda hát, hogy a Nádasdy-kastély olyan filmek forgatási helyszíne lett, mint a Borgiák és a 2013-as Drakula-sorozat, illetve az Underworld című vámpíros akcióhorror. Az alagsorban még most is felfedezhető a forgatásokkor keletkezett jókora piros „vérfolt”, a nagy szalon ülőbútorainak kárpitozása és a függönyök pedig még a Borgiák felvételére készültek. A gyönyörűen rendben tartott, Tudor-stílusú épület már kívülről szemlélve is megkapó, belül pedig többek között hazánk legszebb ősgalériáját rejti. Bár elcsépelt kifejezés az „időutazás” egy kastély esetében, itt járva mégis nehéz megállni, hogy ne képzeljük azt, visszaugrottunk néhány évszázadot az időben. A restaurált könyvtár a kastély második legszebb terme, amiért száz százalék, hogy minden olvasni szerető ember odáig lesz. Végül egy tipp: évente több alkalommal tartanak rendezvényeket a kastélyban (pl. Múzeumok éjszakája), amikor a látogatók előtt olyan részeket is megnyitnak, ahová szokványos hétköznapokon nem lehet belépni; ilyen a már említett pince is.

 

A kastély az Underworld című filmben

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. július-augusztusi számában.

 

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Érdekes hazai filmes helyszínek, ahol kirándulni is lehet

Új kéktúranyomvonalon Szarvakő mélytengeri vulkánjához
Egy kirándulásban minden, ami Bükk

A Karancs–Medves legszebb bazaltcsúcsai

Pincétől a padlásig a Nádasdy-kastélyban 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...