Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság címerében szereplő siketfajddal ma már nem találkozhatunk az országban, de a 60-as évekig kis számban rendszeresen fészkelt az Alpokalján. Hogy visszatér-e valaha, az a jövő zenéje.
Tudtad, hogy bizonyos harkályok lemerészkednek a talajszintre, ahol rendkívül ügyesen vadásznak hosszú, ragadós nyelvükkel?
Lehetetlennek tűnik, de mégis igaz, hogy ezek a madarak valóban tudatosan hajlítják meg csőrüket, mintha valami ruganyos gumiból lenne. De miért csinálják ezt?
Van egy különleges, rejtőzködő, már-már misztikus madarunk, amivel csak nagy ritkán találkozhat az erdőjáró. A rejtélyes erdei madár a vadászati kultúrában is egyedi helyet foglal el, kutatása pedig nagyon fontos a faj fennmaradása érdekében. Dr. Schally Gergely egyetemi oktató-kutatóval beszélgettünk az immáron 16 éve tartó hazai szalonkamonitoring eredményeiről, és azt is elárulta, miért olyan izgalmas minden, ami erdei szalonka.
Hazánk legnagyobb bagolyfaja ritka fészkelő nálunk, leginkább hegységeink peremén találkozhatunk vele. Legerősebb állománya a Zempléni-hegységben él, de Békésben is feljegyezték a fészkelését.
Madarat tolláról, tartja a mondás. Te felismered a madarakat tollukról, csőrükről, karmukról?
Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?
A nálunk meglehetősen ritkán látható fokozottan védett madár nagy utat tett meg, és várhatóan csak átutazóban van. Az adatok szerint ő az első gyűrűs orosz halászsas, amely megkerült Magyarországon.
Bár a fülemülék ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkezők már megszólaltak, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.
Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket.
A kékbegyek az év nagy részében észrevétlenül élik életüket, kivéve a költési időszakot, amikor a kékmellű hímek kiülnek éneklőhelyükre, és onnan kiáltják világgá szerelmüket.
Visszatértek a látványos madárfaj, a vörös gémek első példányai Afrikából a Pacsmagi-tavakhoz.
Ahogy beköszönt a tavasz, éneklő madarak szólnak mindenhonnan. Vannak olyan fajok, amelyeket különösen szép hanggal áldott meg a sors. Közülük mutatunk be most néhányat, természetesen az énekükkel együtt.
A harkályokat gyakran nevezik a fák doktorának, de van még valami, amivel hozzájárulnak az erdők lakóközösségének jóllétéhez.
Újabb fejezet a dömösi gólyapár regényes életében: április 2-án megjelent az első tojás a fészekben.
Lehet, hogy az évnek ebben a szakaszában te is láttál már olyan madarat, amelyik rátámadt a saját tükörképére. Ez sem nekik, sem az embereknek nem jó, de szerencsére lehet tenni ellene.
Elkezdődött a „postaláda-cinegék” szezonja, de vajon miért fészkelnek a leveleknek szánt helyre a széncinegepárok? És mit tehetünk, hogy ne a postaládánkat foglalják el?
A miskolci Avason az erkélyéről lőtt galambokra egy férfi, Gelejen pedig ultrahangos riasztót helyeztek ki a gólyafészek mellé.
A hazai madárvilág egzotikus küllemű és rejtőzködő nagymesterei tértek vissza telelőhelyükről a Körös-Maros Nemzeti Park részterületeire.
