Már hallani az egyik legszebb hangú madár énekét

Bár a fülemülék ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkezők már megszólaltak, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.

Szöveg:
Fotó:
Adobe Stock
2024. április 17.

Bár a fülemülék ritkán kerülnek szem elé, gyönyörű éneküket hamarosan sokfelé lehet hallani. A legkorábban érkezők már megszólaltak, a többség azonban április végén, május elején érkezik. A hímek a nagy út után nem pihennek sokat, hamar énekelni kezdenek, remélve, hogy hangjukkal meghódíthatnak egy arra repülő tojót.

A hímek nemcsak a tojók meghódítására használják hangjukat, de területük határait is énekükkel jelölik ki. Az egyszínű barna tollazatú fülemüle külsejével egyáltalán nem tartozik a feltűnő madarak közé, énekével annál inkább. Nemcsak gyönyörű, változatos dallamai különlegesek, de az is, hogy még éjfél környékén is hallhatjuk énekét. A fülemülék gazdag repertoárjukat annak köszönhetik, hogy agyuk azon része, amely a változatos dallamok megtanulásáért felelős, más madarakéhoz képest arányaiban nagyobb.

Miután párra találnak, a hímek felhagynak az éjszakai énekléssel, de nappal, hogy területüket védjék, továbbra is énekelnek. A fészket alacsonyra építik, bokrok ágaira vagy a sűrű aljnövényzet által rejtve a talajra. A fészket a tojó építi, a hímek ezt még végigdalolják, de a fiókák etetéséből már ők is kiveszik a részüket. A fülemülék táplálékukat is talajon keresik, rovarokat, apróbb csigákat, férgeket esznek.

A fülemüle hosszú távú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre húzódó területeken tölti. 2009-ben brit kutatók parányi geolokátorral láttak el fülemüléket. 2010-ben sikerült egy egyedet visszafogni, a parányi műszer adataiból kiderült, hogy a madár Nagy Britanniától 4828km-re a nyugat-afrikai Guinea-ban töltötte a telet.

A fülemülék hangja költőket, írókat, zeneszerzőket is megihletett. Händel például orgonaversenyében a kakukkot és a fülemülét is megidézte.

A fülemüle, vagy ahogy az irodalomban előszeretettel emlegetik, a csalogány, több költő – például John Keats, Arany János, Petőfi Sándor, Weöres Sándor és Áprily Lajos – művében is megjelenik. Éjszakai éneke miatt a szerelem és a vágy visszatérő motívuma is.

A fülemülének az egyik első élő rádióközvetítésben is szerepe volt. 1924 májusában Beatrice Harrison csellista esténként kint gyakorolt a kertjében, és felfigyelt arra, hogy egy fülemüle is bekapcsolódik a játékába. Miután ez estéről estére megismétlődött, Harrison úgy gondolta, ezt másnak is hallania kell. Sikerült elintéznie egy élő rádióközvetítést a BBC-nél, így országszerte sokan lehettek fültanúi a különös duettnek. A koncertnek olyan sikere volt, hogy 12 éven keresztül műsoron tartották, Beatrice Harrison az évek alatt 50 ezer rajongói levelet kapott, és ezután már csak Fülemülés Hölgyként emlegették.

Cikkajánló