MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.08.17. 14:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: pixabay.com, 123rf.com

Miért pusztulnak a méhek?

Méhek és a beporzó rovarok számának csökkenése évek óta ismert jelenség, a szakemberek régóta kongatják már a vészharangot. Idén nyáron sajnos a hazai méhészek is megtapasztalhatták ezt, ugyanis olyan mértékű méhpusztulás történt, amire korábban még nemigen volt példa. Az okokról még mindig nem tudni semmi biztosat.

„Egyszerűen eltűntek a méhek. Amikor akácról hazajöttünk, remekül felfejlődtek, erősek voltak, az elmúlt évben családonként 60 kg mézet termeltek. Aztán megkezdődött a napraforgó virágzása, és a méhek pár nap alatt szinte elfogytak” – meséli egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei méhész, egyike azoknak, akiket súlyosan érintett az idén nyáron fellépő méhpusztulás.

 

Fotó: pixabay.com

 

A napraforgónak köze van a méhpusztuláshoz

 

A méhek rejtélyes megfogyatkozása elsősorban azokat a megyéket sújtotta, ahol nagy területeken találhatók napraforgótáblák, a legnagyobb a probléma Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Fejér megyében van. A hazai méhészek 10%-a, több mint 1000 méhészet érintett. A pusztulás pontos okait eddig nem sikerült kideríteni, ami biztos, hogy nem egyszeri mérgezésről van szó, mivel abban az esetben az elpusztult méheket a kaptár közelében megtalálják, míg a mostani eseteknél a méhek nem tudtak a kaptárig sem visszarepülni, kint a földeken pusztultak el.

 

Fotó: pixabay.com

 

„Normális esetben télen egy méhkolónia 5-10%-a pusztul el, amit tavasszal a természetes szaporulat pótol. Az elmúlt telek során azonban Európában a háziméh-családok pusztulása 20% körüli volt (országonként 1,8% és 53% között változóan). Az Amerikai Egyesült Államokban pedig a méhcsaládok 50-60 százaléka is elpusztult” – olvasható a Greenpeace Magyarország szakmai anyagában. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a mostani pusztulás komplex okokra vezethető vissza, szerepe van benne a nagyipari mezőgazdaság által használt vegyszereknek, a monokultúrás gazdálkodásnak, a klímaváltozás hatásainak és a betegségeknek egyaránt.

 

A növényvédőszerek nem tűnnek el a növényből

 

A mezőgazdaságban használt vegyszerek közül a kutatások szerint különösen nagy veszélyt a neonikotinoid-tartalmú szerek jelentenek. Károsítják a rovarokat, már abban a koncentrációban is, melyben a földeken használják azokat. A neonikotinoidos csávázás során kémiai anyagokkal kezelik a magokat, ennek célja, hogy a magvak felületén élő, arra tapadó kórokozókat elpusztítsák, így nagyobb eséllyel kelhet ki a növény.

 

Fotó: 123rf.com

 

A neonikotinoidos csávázás esetén azonban kimutatták, hogy a hatóanyag megjelent a pollenben, a nektárban és a növény által kiválasztott guttációs cseppben is. Ennek következtében zavarok léptek fel a méhek táplálékszerzésében, tájékozódásában, tanulási és etetési folyamataiban. Egy kanadai kutatás azt vizsgálta, hogy a méhek neonikotinoiddal csávázott kukoricásról gyűjtenek, akkor megnő a vírusos megbetegedések száma, és ősszel több lesz az atka is a kaptárban.


Bross Pétertől az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől megtudtuk, javában zajlanak a hatósági és OMME mintavételek, virágokból, növényekből, talajból és méhekből egyaránt. „Egyelőre kevés eredmény jött meg. A virágban nem találtak semmit, a talajban igen, sok mindent, évekkel ezelőtt már betiltott készítményeket és azok bomlástermékeit is.”

 

Fotó: 123rf.com

 

Idén az Európai Bizottság és az Európai Parlament is a három neonikotinoid-tartalmú rovarölő szer teljes betiltása mellett foglalt állást. Magyarország a tilalom ellen szavazott. Az Unió 2013-tól ideiglenesen már megtiltotta a három neonikotinoidos szer használatát a kukorica, valamint a kiemelt mézelő növénynek számító napraforgó és repce esetében, Magyarország azonban néhány másik országgal együtt vészhelyzeti eseti engedélyt kért és kapott, így nálunk idén tavaszig továbbra is használatban voltak ezek a szerek.

 

Méhek helyett mi porozzuk majd a virágokat?

 

A világ legnagyobb mandulaültetvényeit Kaliforniában találjuk, az éves termés az egymillió tonnát is megközelítheti, ez a világ mandulatermelésének 85%-a. A farmereknek azonban egyre nagyobb problémákkal kell megküzdeni. A fokozódó szárazságot a világ legjobb öntözőrendszereivel próbálják ellensúlyozni, és minden év tavaszán 1,5 millió kaptárnyi vendégmunkás méhet is hoznak ide az ország különböző területeiről, hogy legyen, aki elvégezze a beporzást, ugyanis Kaliforniában komoly hiány van a beporzókból.

 

Fotó: 123rf.com

 

Kína délnyugati részén, Szecsuán tartomány almás és körtés kertjeiben, vagy Brazília óriási passiógyümölcs (maracuja)-ültetvényein más megoldást találtak a beporzó rovarok pótlására, sok helyen már emberek végzik a beporzást. Létrákon másznak fel a virágokhoz, egyik kezükben egy kis ecsettel, a másikban egy virágporral teli kosárkákkal. Így is meg lehet oldani, de azért mennyivel könnyebben megy ez a méheknek, akiknek minden eszközük megvan, és még létrára sem kell mászniuk.

 

Minden beporzó rovar bajban van

A háziméhek csak a jéghegy csúcsát jelentik a problémában, hisz az egyedszám drasztikus csökkenése minden beporzó rovar érint. A beporzó rovarok körében 10-ből egy faj a kihalás szélére került, a méh- és lepkefajoknak pedig mintegy harmada esetében a populáció csökkenése figyelhető meg. Ha a beporzók hirtelen eltűnnek, annak beláthatatlan gazdasági és ökológiai következményei lesznek. Ételeink többségét a beporzóknak köszönhetjük, a FAO adatai szerint a világ élelmezésének 91%-a, 4000 európai zöldség függ a rovar beporzástól.

 

„A vadon élő méheken, poszméheken kívül számos rovarrend és -család végez beporzást, így a lepkék, darazsak, legyek és bogarak, csak hogy a jelentősebbeket említsem – mondja Danyik Tibor, entomológus. „Érdemes megnézni egy virágos rétet, számtalan fajt láthatunk a virágokon, a tőrősdarazsaktól a rózsabogarakon át a zengőlegyekig találunk beporzókat.” 

 

Fotó:123rf.com

 

„A beporzók egyed- és fajszám csökkenése valós jelenség, melyre egyre több figyelem irányul. Bár jelenleg ezt leginkább a méheken mérik és vizsgálják, az egyéb rovarcsoportokra még kevés figyelem irányul.” A szakember szerint a csökkenésnek számos oka van. Az egyik az élőhelyek megszűnése és degradációja, a másik fontos tényező a táplálékbázis, azaz a virágport és nektárt szolgáltató növényzet csökkenése és hiánya. „A jelenlegi gyepgazdálkodási gyakorlat döntően a gépi kezelésen, a kaszáláson alapul, amely területi és időbeli ütemezése intenzívnek mondható még védett területeken is (a beporzók szemszögéből). Egy rét teljes és egyidejű lekaszálása hónapokra megszünteti a táplálékbázist, amennyiben az általános 5–8%-a a területnek fennhagyásra kerül, még messze nem elégséges. Arról már nem is szólva, hogy az intenzív kaszálás homogenizálja a gyepeket, így az egyszikű fűfélék nyernek teret, amelyekről tudjuk, hogy szélbeporzásúak. Számos poszméh a gyepek avarszintjében készíti fészkét, amelyek így nagyobb eséllyel pusztulnak el.

 

A szakember szerint az is nagy probléma, hogy megszűntek a mezőgazdasági táblák szélében, a földutak, a dűlők mentén egykor általánosnak számító gyomtársulások, melyek bővelkedtek virágos kétszikűekben. Az utak, csatornapartok, gátak menti mezsgyék is mind kezdik elveszíteni élőhelyi alkalmasságukat. Befásítják, beszántják, intenzíven kezelik őket. „Mindezek tetejébe jön a vegyszeres rovar- és gyomirtás, amely sajnos nem csupán a művelt területet érinti, hanem annak környezetét is.”

 

Segítsük a beporzó rovarokat!

 

A probléma jelentőségét érzékelteti, hogy az Európai Bizottság idén júniusban javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy megállítsa és visszaszorítsa a vadon élő beporzó rovarok előfordulásának és sokféleségének hanyatlását.

 

Mi magunk is segíthetjük a beporzókat egyszerű módszerekkel és eszközökkel. A magányosan élő méhek és darazsak életét megkönnyíthetjük például a darázsgarázs vagy méhecske-hotel nevű eszközzel, melyek a szaporodáshoz nélkülözhetetlen üregeket kínálnak az állatok számára.

 

Fotó: 123rf.com

 

A méhek fő mézelő növényeinek virágzása csak pár hetet jelent egy évben, a többi hónapban viszont egyre kevesebb természetes virágport és nektárt találnak. Kertünk tervezésekor ezért ne csak esztétikai szempontokat vegyünk figyelembe, de kicsit a beporzó rovarok szemszögéből is szemléljük a világot. Alakítsunk ki méhbarát kiskertet, válasszunk mézelő és virágport bőségesen adó növényeket, melyek táplálékul szolgálhatnak a méhek számára, és válasszuk meg úgy a kert növényeit, hogy mindig legyen valami, ami virágzik. (Ehhez például itt találhatunk segítséget.)

 

A mezőgazdaságban is számos olyan alternatív módszer létezik, mely helyettesítheti a vegyszereket. Ilyen például az ellenálló fajták termesztése, a vetésforgók alkalmazása, monokultúrák helyett változatos növénykultúrák vetése.

 

Fotó: 123rf.com

 

„Most az a cél, hogy felerősödjenek a méhcsaládok. Etetünk, összerakjuk a gyenge családokat, mert át kell vészelniük valahogy a telet, de az biztos, hogy ennek a pusztulásnak a jövő évben is érezthető lesz a hatása” – mondja a cikkünk elején megszólaló méhész. Ő is, akárcsak a méhészek többsége nem háziállatként tekint a méhekre. Végtelenül tiszteli őket és szeretne minél többet megtudni a viselkedésükről, szeretné érteni őket, ahogy azt is, mi történik most velük.

 

Kapcsolódó cikkek:

Te is részt vehetsz a beporzó rovarok védelmében

Itt a madarak éve! Tegyél a begyér'!

Viszolyogtató állatok, melyek mellett simán elmész
 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Nagy Patrícius:
Csillagkapu
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...