Keresés eredménye

Idén első alkalommal lehet szavazni az Év beporzóira, a figyelemfelkeltő versenyben három vadméhcsoport várja a voksokat. Ismerjétek meg a bányászméheket, a faliméheket és a szabóméheket, majd szavazzatok!

Nemcsak a növényeket, hanem a méheket is megzavarta a január eleji tavasz. A méhek kirepültek a kaptárakból, és a fiasítás is elkezdődött. Nem feltétlen rossz, ami most az állatokkal történik, de probléma is lehet belőle.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdtek adatgyűjtésbe, hogy minél többet megtudjanak a hazai poszméhekről. Az így kapott információk remélhetőleg hozzásegítik a kutatókat a rovarok védelméhez.

Május 20-án volt a Méhek napja, ebből az alkalomból mutatták be a Soproni Egyetem kutatói azt a biomonitoring módszert, amely a méhcsaládokat hívja segítségül a környezet állapotának felméréséhez.

A változatos erdő jobb élőhely a méhek számára, és most méhecskehoteleket, illetve kaptárakat is kihelyeztek a Budakeszi és Páty között erdőrészbe.

Április 30. a méhek napja. Ezek a rovarok nemcsak érdekesek és nagyon fontosak, de sajnos világszerte veszélyeztetettek is. Ezúttal rájuk szeretnénk felhívni a figyelmet, ezért egy tanulságos és szórakoztató kvízzel készültünk. Most kiderül, mennyit tudsz a méhekről.

Tél végén, tavasz elején megsűrűsödnek a teendők a kertben, de nemcsak a kerti munkák miatt. Legkésőbb ilyenkor már ki kell rakni az új madárodúkat, a műfészkeket a fecskéknek, és most még a darázsgarázs-készítéssel sem vagyunk elkésve.

A zárvatermők nagy többsége állati beporzású, és mindennapi táplálékunk jelentős részét teszik ki azok a haszonnövények, amelyek kötődnek a beporzókhoz. A beporzó rovarok azonban nagy bajban vannak, számos faj a kihalás szélén áll. Március elején kampány indult a védelmükért.

A vadon élő beporzó rovarok fogyatkozása sajnos globális jelenség. Ez nemcsak a biodiverzitás csökkenése miatt nagy probléma, de a haszonnövények hozamát is jelentősen befolyásolja.

A méhek és más beporzók védelmének szigorúbb szabályozását kérte az Európai Parlament szerdán az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy meg lehessen állítani a beporzó rovarok számának drasztikus csökkenését.

Egyre többen gondolják úgy, hogy a városi természet nem feltétlenül benzingőzben fulladozó fákat és milliméteresre nyírt gyepeket jelent, hanem sokkal inkább vadvirágos réteket, sokszínű méhlegelőket és őshonos gyümölcsfákat.

A múlt század második felében felerősödött a vadon élő méhek világállományának csökkenése, amely az ezredfordulót követő években drámai módon elérte a házi méheket is. A világ élelmezésének 91%-a függ a beporzó rovaroktól, védelmük ezért is különösen fontos.

Méhek és a beporzó rovarok számának csökkenése évek óta ismert jelenség, a szakemberek régóta kongatják már a vészharangot. Idén nyáron sajnos a hazai méhészek is megtapasztalhatták ezt, ugyanis olyan mértékű méhpusztulás történt, amire korábban még nemigen volt példa. Az okokról még mindig nem tudni semmi biztosat.

Javában zajlik a gyurgyalagok költési időszaka, és mivel kaptunk pár friss fotót róluk, a képek mellett összegyűjtöttünk pár érdekességet is. Most megtudhatod, hogy a kinézetén kívül még mitől olyan különleges hazánk egyik legszebb vonuló madara.

Miért lesz valakiből méhész? Mi kell ahhoz, hogy sikeres is legyen? Tényleg az akácméz a legjobb méz? Kutasi Tamás okleveles méhészmesternél jártunk. Csíptük a méheket, ők is minket, de túléltük.