MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.08.23. 16:20,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Tóth Judit, pecsvaradivar.hu, Wikipédia / Civertan, pecsvaradileanyvasar.hu / NAIV A.R.T.

Pécsváradi vár – apátság a Mecsekben

A több mint ezer esztendős múltra visszatekintő Pécsvárad gyönyörű természeti környezetben fekszik, a Mecsek legmagasabb hegyének, a Zengőnek a lábánál. A város tele van védett műemlékekkel, vannak középkort idéző utcái és terei, a legismertebb látványosság azonban kétségkívül a vár.

Fotó: Tóth Judit

 Toronyiránt

 

Ahogy leszálltam a Bonyhádról érkező buszról, egy lelket sem láttam, akitől megkérdezhettem volna, merre is van a vár. De valahogy ösztönösen a jó irányba indultam el. Jó, igaz, jártam már itt, úgy jó húsz éve egy egyetemi terepgyakorlaton. Ebből azonban fura mód csak egyetlen kép maradt meg bennem, de az nagyon élesen. Ősz volt, és az aranybarna gesztenyefák között sétálunk fel a templomhoz vezető kálvárián.

 

Fotó: Tóth Judit


Részben ezért is örültem, hogy újra visszatérek, és a valóságban is láthatom ezt az elmémbe vésődött emlékképet. Nem is kell sokat várnom, egy elképesztően meredek utca végén megláttam a dombtetőn álló templomot. Előtte pedig ott volt a kálvária és a gesztenyesor is, és ma is olyan szép, mint amilyenre emlékeztem.

 

Fotó: Tóth Judit

A napokban ünnepelték a plébániatemplom felszentelésének kétszázötvenedik emléknapját


Erődített monostor


A templom közvetlen szomszédságában áll a pécsváradi vár, amit mindenki így hív, annak ellenére, hogy az tulajdonképpen soha nem szolgált hadászati célokat. De még a települést is a várról nevezték el Váradnak, ami kis várat jelent.

 

Fotó: Wikipédia / Civertan

 

Bár várostromok tényleg nem voltak itt, a monostort már a kezdetektől ellátták várszerű falakkal, volt várárok is, farkasokkal és a bejáratot védő barbakán bástya, melynek falrészlete ma is látható. Ezeket azért építették, hogy az esetleges rablótámadások ellen megvédjék a bent lakókat.

 

Fotó: Wikipédia / Civertan


A vár helyén eredetileg Géza fejedelem udvarháza és két királyi kápolna állt, majd István király az udvarházat a bencéseknek adományozta a hozzá tartozó falvakkal együtt. 998-ban, a pannonhalmi után, itt alapították meg az ország második bencés apátságát. Az első apát, Asztrik, aki később Kalocsa majd Esztergom érseke lett, hozta el 1000-ben István számára a koronát Rómából.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu

Az egykor virágzó kolostor romjai a várudvarban


István 41 falut és 1106 szolgálónépet adományozott az apátságnak, köztük volt öt írástudó ember is, mivel a monostor a középkori szellemi élet központja is volt. Az apátság hiteles helyként olyan dokumentumokat is előállított, amelyeket egész Európában elfogadtak. Csalók azonban már akkor is voltak, épp ezért a hiteles dokumentumokon egy szöveg kétszer volt leírva. A két felet aztán elválasztották egymástól, az egyik okmány az apátságban maradt, így ha perre került a sor, meg tudták nézni, hogy a két szövegfél összeillik-e, amiből kiderült, hogy igazi vagy hamisítvány az irat.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu


Angyal a kápolnában


Az egyik legnagyobb élmény a vár bejárása során a X-XI. századból megmaradt kápolna, melyben az ország egyik legkorábbi középkori falfestménye látható. „ Ez maga a csoda” – mondta nem kis elfogódottsággal a hangjában, a múzeum őre, Ilija Petár, aki végigvezetett a kiállításon. És ez így van, egyszerűen csodaszép. Elég borzongató érzés abba belegondolni, hogy egykor Géza fejedelem és István király is járhatott itt és láthatta ugyanezt a freskót. A szentély boltozatán látható bizánci stílusú festményrészlet valószínűleg Szent Mihály arkangyalt ábrázolja.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu

A templom ma is felszentelt hely


A kápolna oldalfalai és ablaknyílásai eredetiek, de a középső részt valamikor újjáépítették. De hogy ez mikor történt, nem lehet pontosan tudni. Elképzelhető, hogy még Géza fejedelem idejében, de mások szerint inkább a várat sújtó 1157-tűzvész után építhették újjá. A szentélyben látható festmény inkább az első verziót erősíti. Mivel 1054 után, a középkori keresztény egyház keleti és nyugati felének szakadását követően a Rómát követő bencések nem valószínű, hogy bizánci festményt készíttettek volna.

 

Fotó: Tóth Judit

A bizánci stílusban készült festmény a monostor legféltettebb kincse


A hazai gyógyítás bölcsője


A vártörténeti kiállításon sok érdekes, a monostor mindennapi működésével kapcsolatos információt is meg lehet megtudni, például azt, hogy a monostort már a kezdetektől vízvezetéken keresztül látták el vízzel, amely egy közeli forrástól vezette ide természetes eséssel a vizet. A kiállításon láthatjuk is az egykori vízvezeték erősen vízkövesedett csöveit. Alattuk egy másik csődarab is látható, ez a padlófűtésből származik. Az apát szobájában ugyanis így biztosították a kellemes meleget.


Az apátság 1015-ös alapítólevelében a király négy betegápolót és hat fürdőszolgát rendel a monostorhoz, vagyis itt már a kezdetektől gyógyítottak is. A pécsváradi monostort a hazai gyógyítás, gyógyszerészet egyik bölcsőjének is tekinthetjük.

A kereszténység elterjedésével egyre inkább uralkodóvá vált az a nézet, miszerint a betegség isten büntetése és azt csak Krisztus gyógyíthatja meg. Ezért is lettek a gyógyítás helyei elsősorban a kolostorok.

 

Fotó: Tóth Judit

Gyógynövényes kert

 

Pécsváradon volt kolostorkert, ahol a hazai fűszernövények mellett a külföldi szerzetesek közvetítésével mediterrán növények is megjelentek már, például levendula vagy rozmaring. Erre emlékezve ma is láthatunk itt egy kis gyógynövényes kertet és az a kút is látható még, amely valószínűleg ciszternaként szolgált, és a gyógyszerek előállításához szükséges vizet tárolták itt.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu

21. századi sókamra


A várban ma is működik egy ispotály, igaz már 21. századi körülmények között lehet felfrissülni sókamrában, illatkamrában és dögönyözőben. A várudvaron ezen kívül berendeztek még egy füstöskonyhát és egy kovácsműhelyt is.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu

Illatkamra


A monostor falai között rejtőzött a leendő király


Pécsváradnak a 12. századi trónviszályban is szerepe volt. A trónját féltő Könyves Kálmán a rendszeres trónkövetelési szándékkal jelentkező testvérét, Álmos herceget és annak fiát, Bélát 1115 körül megvakítatta, hogy így tegye őket alkalmatlanná az uralkodásra. 1120-as években Álmos herceg családjával menekülni kényszerült. Bizánc felé indultak, de fia Béla megbetegedett, ezért őt a pécsváradi kolostorban hagyták, ahol legalább volt remény a gyógyulására. A menekülő családot utolérték az üldözők, Béla viszont meggyógyult és később II. Béla néven király lett, mivel Kálmán fiának, II. Istvánnak nem volt fiúörököse.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu

 

Fotó: Tóth Judit

Kilátás a várfalról, háttérben a Zengő


1543-ban, a török közeledtének hírére állítólag Fráter György elrendelte a monostor lerombolását, megfelelő katonai erő hiányában így akarták megakadályozni, hogy pogány kézre kerüljön. A szerzetesek a török kiűzése után már nem jöttek vissza. A birtok gróf Zinzendorf birtokába kerül, aki a monostor megmaradt romjainak egy részét teljesen elbontatta, máshol pedig új falakat építetett.

 

Fotó: Tóth Judit

 Századokkal ezelőtt így nézhetett ki a vár

 

Fotó: Tóth Judit

 

Ekkoriban épült fel a szomszédos dombtetőn álló templom is, mely éppen idén ünnepli 250 éves évfordulóját. Sajnos, a toronyba nem tudtam felmenni, de bent körülnézhettem. Állítólag a templomot eredetileg kéttornyúra tervezték, de menetközben elfogyott a pénz, így a két toronyból végül csak egy lett.

 

Fotó: Tóth Judit  Fotó: Tóth Judit

 

Leányvásár Pécsváradon

 

Ha a várudvarban körülnézünk, több száz év emlékeit vesznek körül bennünket. Láthatjuk az egykor itt állt gótikus nagytemplom falmaradványait, a XV. századi lakótornyot, a XVI. században épült palotaszárnyat, a XVIII. században rekonstruált kőfalakat, de a XX. századi építészeti stílus is megjelenik, a szállodát és éttermet ugyanis az 1980-as években építették meg.

 

Fotó: pecsvaradivar.hu


A Pécsváradon nemcsak régi épületek, de egy régi hagyomány is fennmaradt. Az elnevezésen a harcos feministák valószínűleg megütköznek, ugyanis a pécsváradi leányvásárról van szó. Ezt persze nem kell szó szerint venni. A török kiűzése után a Pécsvárad magyar lakossága jól megfért az itt élő más népcsoportokkal, de házasodni csakis egymás között házasodtak. Mivel a református magyar közösség kisszámú volt, hamar rájöttek, hogy ez nem lesz így jó, ezért ősszel, mikor már végeztek a betakarítással, a gesztenye is megérett és az újbor is elkészült, meghívták a távoli rokonokat magukhoz, hogy „szerelemébresztő alkalmat” teremtve, közelebb hozzák egymáshoz a fiatalokat. A leányvásár ma is él még, bár a hangsúlyok már nyilván eltolódtak. A hagyományőrző fesztivált idén október 20-22-én tartják Pécsváradon.

 

Fotó: pecsvaradileanyvasar.hu / NAIV A.R.T.

 

 

Hasznos információk

A vármúzeum nyitva tartása: szerda kivételével minden nap 9-től 17 óráig

 

A nyári hónapokban a múzeum 9-től 18 óráig tart nyitva

 

A múzeumban vezetést is lehet kérni.

 

Bejelentkezés: tel.: 72/671-235; 30/387-8435; e-mail:

 

További információ: www.pecsvaradivar.hu 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Megújult a pécsváradi vár!

Együtt Rockenbauer Pállal

Bejártuk a "magyar Svájcot"


 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
1617181920
21
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...