Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2020. június 6.

A Börzsöny legszebb kilátóhegyei

Ha könnyen megközelíthető, igazán látványos, panorámákban gazdag túrát keresel, melyet a karanténban elgémberedett lábakkal is könnyedén teljesíthetsz, akkor a Börzsöny kilátóhegyei rád várnak.

A Magas-Börzsöny ezrest közelítő csúcsai előtt, annak déli előterében szelíden magasodó, fele akkora hegyecskéknek sem kell szépségük, zöldellő bujaságuk miatt szégyenkezniük. Könnyebb megközelíthetőségük, alacsonyabb szintkülönbségeik miatt ráadásul szélesebb kirándulóközönséget vonzanak. Az erdő közepére épített nagyirtáspusztai wellnesshotel, vagy a Kisinóci turistaház ráadásul mindehhez az idilli háttérhez kellő épített infrastruktúrát is biztosít, a gyerekeknek játszóteret, a teraszos éttermeik pedig a megfáradt turistáknak étkezési, felfrissülési lehetőséget.

A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút 2016-ban újabb varázslatos szakasszal bővült, a Márianosztra–Nagyirtáspusztai-szakasz megfontolandó alternatívája a régió megközelítésének.

A Nagy-Sas-hegy, Só-hegy és a mindnyájukat überelő Kopasz-hegy magányos vulkáni kúpjai méltón koronázzák meg a Börzsöny peremvidékét.

Panorámájuk megunhatatlan, mi már korábban is bejártuk őket, de nem véletlen, hogy újból visszatértünk.

„Az alig kilenc kilométeres kör a Börzsöny bizonyosan legszebb panorámájú csúcsait öleli fel és az árnyas, romantikus Bükkös-árkon kanyarodik vissza a Bezina-rét érintésével a kisvasút állomásáig” – így fogalmazza meg a legtöbb leírás a túra lényegét. De lássuk a részleteket, amit mi tapasztaltunk eme vadregényes vidéken.

A szálloda parkolójába időben érkezve könnyedén találhatunk szabad helyet az autónknak. A karanténidőszak leteltével, az egy-egy esőmentes, napsütéses napot sokan kihasználják. Miután felszerelkeztünk sárálló bakancsunkkal, nekivágtunk a terepnek. A zöld kereszt jelzés elvezet az erdészházig, melynek kerítése mentén balra bebújhatunk az erdőbe.

A hangulatosnak mondott bükkerdőbe most nem sütöttek be az amúgy is gyenge napfény sugarai, így a kezdeti emelkedőt inkább komornak mondanám. A hosszas kényszerpihenő alatt kiment az erő a lábunkból, így már ez a kaptató is szuszogósra sikeredett. Nem javított a helyzeten sem a zöld sáv, sem a hasonló színű háromszög sem. A Nagy-Sas-hegyre vezető ösvény köves, sziklás talaja sáros időben nehezen járható, így köszönhetően az utóbbi napok esős időjárásának, csúszkálásban volt részünk.

A növényzet szinte teljes benövése mellett a magasság növekedése ellenére sem tárult elénk széles körben a táj. A csúcsra jutva egy keskeny szeletkéből pillanthatunk rá az előttünk álló szakaszra, illetve a Börzsöny déli részére. A túra teljességéhez nem célszerű kihagyni, de ha legközelebb is erre járunk, már harmadszorra biztosan nem kapaszkodunk fel rá.

A zöld háromszög továbbvezet a másik oldalon, így nem kell visszafelé haladva rácsatlakozni a zöld sávra. A Sas-hegy aljában a következő háromszög jelzést viszont semmiképp ne hagyjuk ki, mert a Só-hegyi-rét nagy füves kiszögellése felülmúlja az eddig látottakat. Ezt a szakaszt mindenképpen kössük össze azzal, hogy a Nagy-rét öreg tölgyekkel tarkított ligetes pusztaságán vágunk keresztül. Az Országos Kéktúra első végigjárója, Horváth József, a Börzsönynek is nagy kedvelője, lett ennek a zöld sáv szakasznak a névadója.

Újból ez erdő sűrűjében vezet a következő 15 perc, majd a közepes emelkedő után újabb jutalom vár ránk.

A Só-hegy ajándéka megéri a fáradtságot, mert a Duna távoli szalagja és az esztergomi bazilika látványa feltűnően szegélyezi az erdőhatár zöldjét.

A hegytető fátlan rétjét vadvirágok petyegtetik, és az árvalányhaj hullámzik a szélben. Ez egy ideális pihenőhely, így megéri a csúcscsokit.

A hegyről lefelé vezető úton sem kell nélkülöznünk a látványt, mert az még egy darabon elkísér. Jól feltöltekezve a természet adta szépséggel, könnyen átvághatunk a Lengyel-rétek tisztásáig, ahol majd a visszafelé vezető irányt találjuk. Valahol azt olvastam, hogy 1939 szeptemberétől hazánkba menekülő lengyelek közül sokan pont a Börzsöny oltalmában találtak menedéket, mely alapján kézenfekvő a kis tisztás elnevezése.

A Kopasz-hegyre vezető „rettentő” emelkedőn volt min elmerengeni.

Amikor előbukkantunk az erdő sűrűjéből, a mellbe vágó kilátás minden egyéb gondolatot kiűzött a fejünkből. Nem véletlen, hogy sokaknak első pillantásra egy alpesi táj hangulatát idézi fel a páratlan kilátás.

A több mint 180 fokos panoráma a csúcskereszt irányába szélesedik, és ott szinte teljes körré válik. A látottakat inkább nem méltatom, aki egyszer itt járt, annak úgysem kell magyaráznom.

Helyette inkább itt is elevenítsünk fel egy kis történelmet. Az eredetileg fából készült keresztet az 1800-as években állították, hogy a Márianosztrára igyekvő zarándokok érkezésük előtt itt is imádkozhassanak. 1970-ben egy villámcsapás kettéhasította, ezért került helyére a jóval ellenállóbb vaskereszt, melyet egy súlyos betegségből felgyógyult vadász állíttatott ígéretéhez híven.

Ha sikerül elszakadnunk e csodálatos tájtól, akkor utunk kevésbé látványos szakaszához érünk. A Lengyel-réteknél a zöld kereszten folytatjuk a túrát. A Bükkös-árok hangulatát legtöbbször az a dagonya mérsékli, ami már kisebb esőzések után is kialakul a patak völgyben. A Bezina-réten keresztezzük az áthaladó kisvasút sínpárját, majd a Mária-zarándokútra térve kellemesebb, szárazabb bükkerdőbe érünk. Rövid emelkedő után utolsó megállóhelyünk a Vasas-forrás, melynek elapadt, csordogáló vízétől felfrissülést nem remélhetünk. A transzbörzsönyi kisvasút állomásánál bevártuk a zakatoló járgányt, majd rövid aszfaltúton sétáltunk vissza a hotelhez.

Turistaünnep a Másfélmilliósokkal a Kéktúrázás Napján

Turistaünnep a Másfélmilliósokkal a Kéktúrázás Napján

2020.10.12.

Gyönyörű őszi idő, remek társaság, lelkes túravezető és a Másfélmillió lépés Magyarországon című, mára már legendássá vált sorozat még aktív tagjainak megjelenése igazi turistaünneppé varázsolták az Országos Kéktúra Pilisszentlászlótól Dobogókőn át Pilisszentkeresztig tartó szakaszán a Kéktúrázás Napját.

→ Tovább
Legendák, festői tavak és pazar panorámák a Vajdavár-vidéken

Legendák, festői tavak és pazar panorámák a Vajdavár-vidéken

2020.10.02.

A festői fekvésű kis óbükki városka, Borsodnádasd, a legendák szerint kincses barlangokat rejtő Vajdavár, a hegység legmagasabb pontja, az Ökör-hegy, a Szarvaskő pazar kilátása, és végül, de nem utolsósorban Váraszó Árpád-kori kis erődtemploma és halastavai mind beleférnek egy kényelmes, egynapos Óbükköt, vagy más néven a Vajdavár-vidéket felfedező túrába.

→ Tovább