A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. március 4.

Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

A lábunk előtt a Balaton napsugaraktól narancsos színű vize ringatózik, melyen a távolban vitorlások cikáznak. Az északi parton a Tapolcai-medence merészen kiemelkedő, vulkanikus tanúhegyei integetnek, oldalaikban présházakkal, szőlőkkel és erdőkkel. A víz és a hegyek szemlélése közben felmerülhet bennünk a kérdés: miféle földtani erők hozták létre e mesés tájat? Mióta néz ki így a Balaton térsége? A Badacsony vagy a Balaton volt előbb?

Hajlamos a laikus turista azt gondolni, hogy a „jó öreg Balaton” már akkor is itt volt, amikor a körülötte őrködő hegyek születtek. Pedig nem! A fonyódi Vár-hegy és Sipos-hegy, valamint a Tapolcai-medence bazaltból álló tanúhegyei kb. 4–3 millió évvel ezelőtt (a földtörténeti pliocén korban) működtek, de ekkor a Balatonnak még híre-hamva sem volt. A területen az egykori Pannon-tó helyén kialakult síkság helyezkedett el, amelyet vízfolyások és tavak tarkítottak. Ebben az őskörnyezetben indult be az a vulkanizmus, amely például a képen látható Badacsonyt is létrehozta.

A vulkáni működés heves robbanásos (freatomagmás) kitörésekkel kezdődött (a magma és a „vizes” pannon üledékek találkozásának köszönhetően), melynek hatására egy vulkáni törmelékekből álló, gyűrű alakú sánc jött létre. Ezt a vulkanizmus későbbi, „csendesebb” szakaszában bázikus (azaz alacsony szilíciumdioxid-tartalmú), bazaltos összetételű láva töltötte ki, lávatavakat hozva létre. A vulkáni működés befejező szakaszát salakkúpok felépülése kísérte. A kemény és ellenállóbb bazaltlepény a „puhább” pannon üledékeket megvédte a külső erők (pl. víz, szél, tömegmozgások) lepusztító tevékenységétől, ezért a mi esetünkben például a Badacsony arról „tanúskodik”, hogy kialakulása idején milyen magas volt az akkori ősfelszín (innen a tanúhegy elnevezés). Tehát láthatjuk azt, hogy a Fonyódról szemlélt tanúhegyek kb. 4–3 millió éve, megszületésükkor ennyire nem emelkedtek ki a tájból, hanem az azóta eltelt idő „vasfoga faragta” ki őket a könnyebben pusztuló üledékes kőzetek „fogságából”. Már csak az a nagy kérdés, hogy mi történt a Balaton helyén azóta, hisz ott több száz méter vastag üledéknek kellene lennie.

A Balaton medrének kialakulása a Badacsony megszületése után jóval később, a földtörténeti pleisztocén (jégkorszak) végén kezdődött el, amelyben tektonikus süllyedés és erózió (pl. az északias szelek) is szerepet játszottak. A négy részmedencéből álló süllyedéksorozat kb. 17–15 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. Ezeket a „fiókmedencéket” küszöbök választották el egymástól, amelyeket a víz eróziója (hullámzás) bontott le és nyitott egybe (ez kb. 5 ezer évvel ezelőttre tehető). Tehát láthatjuk, hogy a meder és a tartós, egységes vízborítás kialakulása között akár 10 ezer év is lehet. A Balaton vízszintje ma egy szabályozott állapotot mutat, de története során főleg klimatikus és/vagy emberi hatásra vízszintje többször jelentős változásokat mutatott (pl. volt, amikor ki is száradt). A tó medre finom hordalékokkal ma is töltődik, s kb. 6–10 ezer év múlva a Balaton nyílt vízfelülete szinte teljesen eltűnik majd, mocsári, majd lápi állapotba kerül.

Földtani elmélkedésünk végén láthatjuk, hogy előbb a Badacsony és Fonyód bazaltos tanúhegyei születtek meg, s jóval később „került” mai helyére, mintegy közéjük a Balaton óriási víztükre. Az évmilliók kavalkádját a lábunk alatt heverő, a partvédőművek anyagát alkotó vörös homokkövek is csak „erősítik”, a maguk kb. 260 millió évével (perm időszak).

A cikk forrása, A kövek mesélnek blog ide kattintva érhető el.


Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2020.09.13.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2020.08.14.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább