A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. március 4.

Melyik volt előbb: a Badacsony vagy a Balaton?

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

A lábunk előtt a Balaton napsugaraktól narancsos színű vize ringatózik, melyen a távolban vitorlások cikáznak. Az északi parton a Tapolcai-medence merészen kiemelkedő, vulkanikus tanúhegyei integetnek, oldalaikban présházakkal, szőlőkkel és erdőkkel. A víz és a hegyek szemlélése közben felmerülhet bennünk a kérdés: miféle földtani erők hozták létre e mesés tájat? Mióta néz ki így a Balaton térsége? A Badacsony vagy a Balaton volt előbb?

Hajlamos a laikus turista azt gondolni, hogy a „jó öreg Balaton” már akkor is itt volt, amikor a körülötte őrködő hegyek születtek. Pedig nem! A fonyódi Vár-hegy és Sipos-hegy, valamint a Tapolcai-medence bazaltból álló tanúhegyei kb. 4–3 millió évvel ezelőtt (a földtörténeti pliocén korban) működtek, de ekkor a Balatonnak még híre-hamva sem volt. A területen az egykori Pannon-tó helyén kialakult síkság helyezkedett el, amelyet vízfolyások és tavak tarkítottak. Ebben az őskörnyezetben indult be az a vulkanizmus, amely például a képen látható Badacsonyt is létrehozta.

A vulkáni működés heves robbanásos (freatomagmás) kitörésekkel kezdődött (a magma és a „vizes” pannon üledékek találkozásának köszönhetően), melynek hatására egy vulkáni törmelékekből álló, gyűrű alakú sánc jött létre. Ezt a vulkanizmus későbbi, „csendesebb” szakaszában bázikus (azaz alacsony szilíciumdioxid-tartalmú), bazaltos összetételű láva töltötte ki, lávatavakat hozva létre. A vulkáni működés befejező szakaszát salakkúpok felépülése kísérte. A kemény és ellenállóbb bazaltlepény a „puhább” pannon üledékeket megvédte a külső erők (pl. víz, szél, tömegmozgások) lepusztító tevékenységétől, ezért a mi esetünkben például a Badacsony arról „tanúskodik”, hogy kialakulása idején milyen magas volt az akkori ősfelszín (innen a tanúhegy elnevezés). Tehát láthatjuk azt, hogy a Fonyódról szemlélt tanúhegyek kb. 4–3 millió éve, megszületésükkor ennyire nem emelkedtek ki a tájból, hanem az azóta eltelt idő „vasfoga faragta” ki őket a könnyebben pusztuló üledékes kőzetek „fogságából”. Már csak az a nagy kérdés, hogy mi történt a Balaton helyén azóta, hisz ott több száz méter vastag üledéknek kellene lennie.

A Balaton medrének kialakulása a Badacsony megszületése után jóval később, a földtörténeti pleisztocén (jégkorszak) végén kezdődött el, amelyben tektonikus süllyedés és erózió (pl. az északias szelek) is szerepet játszottak. A négy részmedencéből álló süllyedéksorozat kb. 17–15 ezer évvel ezelőtt alakulhatott ki. Ezeket a „fiókmedencéket” küszöbök választották el egymástól, amelyeket a víz eróziója (hullámzás) bontott le és nyitott egybe (ez kb. 5 ezer évvel ezelőttre tehető). Tehát láthatjuk, hogy a meder és a tartós, egységes vízborítás kialakulása között akár 10 ezer év is lehet. A Balaton vízszintje ma egy szabályozott állapotot mutat, de története során főleg klimatikus és/vagy emberi hatásra vízszintje többször jelentős változásokat mutatott (pl. volt, amikor ki is száradt). A tó medre finom hordalékokkal ma is töltődik, s kb. 6–10 ezer év múlva a Balaton nyílt vízfelülete szinte teljesen eltűnik majd, mocsári, majd lápi állapotba kerül.

Földtani elmélkedésünk végén láthatjuk, hogy előbb a Badacsony és Fonyód bazaltos tanúhegyei születtek meg, s jóval később „került” mai helyére, mintegy közéjük a Balaton óriási víztükre. Az évmilliók kavalkádját a lábunk alatt heverő, a partvédőművek anyagát alkotó vörös homokkövek is csak „erősítik”, a maguk kb. 260 millió évével (perm időszak).

A cikk forrása, A kövek mesélnek blog ide kattintva érhető el.


Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

2021.05.05.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2021.04.30.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább