A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szerző:
2021. augusztus 14.

A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában

A Balaton-felvidék területén, a Káli-medencében különös, bizarr sziklaalakzatok, kőtengerek hívják fel magukra a kíváncsi geotúrázók figyelmet. Az egyik legszebb, legépebben megmaradt (a malomkőbányászat elől megmenekült), napjainkban már védett kőtenger Szentbékkálla község északnyugati határában kereshető fel.

A szétszórt, változó nagyságú sziklatömbökből álló kőtengerek eredetét sokáig rejtély övezte, kialakulásukról legendák keringtek a vidék népei között. Az alapos geológiai és geomorfológiai kutatások azonban megnyugtatóan tisztázták, hogy a kőtengerek anyaga az egykoron (kb. 10-9 millió évvel ezelőtt) itt hullámzó Pannon-tó kavicsos, homokos parti üledéke, amelyet a lerakódás után helyenként kovás oldatok jártak át, cementáltak össze, és tettek környezetüknél ellenállóbbá.

Hosszú ideig vitatott volt, hogy a törmelékes üledékeket átjáró kovás oldatok honnan származhattak. Az egyik legrégebbi elmélet a környék bazaltos vulkanizmusához kötötte a kova megjelenését, utóvulkáni eredetűnek vélve azt. Napjaink legelfogadottabb elmélete viszont a kovás cementációt a klímaváltozással összhangban, a süllyedő és emelkedő talajvízből való kovakiválással magyarázza. Egy viszont biztos: az elmúlt pár millió év lassú emelkedése, és az erózió (főleg a szél) volt az, amely a lazább homokos anyagot elhordta a területről, kipreparálva a keményebb, kovás kőtömböket, létrehozva a látványos kőtengereket.

A szentbékkállai sziklák felszínét mikroformák teszik változatossá: felületükön kerekded bemélyedések, ún. madáritatók, ill. hosszú, keskeny vályúk helyezkednek el, amelyeket a különféle növényi eredetű savak oldogattak ki. Helyenként a szél által mozgatott homok karcolási felületei (karcok, fényesre csiszolt felszínek) is tanulmányozhatók.

Az egyik legszebb és legnagyobb kőóriás a Kelemen-kő, amely több, egymáson elhelyezkedő tömbből áll. Tetején egy bizonytalan helyzetű, billegő kő helyezkedik el, innen a másik elnevezése: „ingókő”. Az elbányászott kőtengerekből mára már csak a szentbékkállai, a salföldi és a kővágóörsi maradt meg, amelyek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védelme alatt álló geológiai, geomorfológiai és tájképi értékek, a Bakony-Balaton Geopark féltve őrzött kincsei.

Fotók és szöveg: Veres Zsolt

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2019 májusában jelent meg először.

A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább