Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. április 15.

A tanúhegyek királynője, a Badacsony

A Balaton-felvidék bazaltsipkás tanúhegyeinek királynője lágyan lefutó, zamatos bort adó szőlőparcelláival, pazar kilátópontjaival, történelmi emlékeivel, káprázatos környezetével mindig elvarázsolja az embert. Éppen ezért választottuk idén is ezt a gyönyörű bazalthegyet első, egész napos tavaszi túránk célpontjául.

Mivel a koránkelés sosem volt erősségünk, így a delet is elütötte már a tördemici templom tornyának harangja, mire letettük az autót a faluház parkolójában, és nekivágtunk a Badacsony legszebb látnivalóit egybe fűző, nagyjából tíz kilométeres körtúránknak.

A lágyan lengedező tavaszi szellőben éledező természet illatorgiájától kísérve vágtunk át a hatalmas bazalthegy lábához félve simuló kis község aprócska utcáin. A zsebkendőnyi méretű hétvégi telkek virágba borult gyümölcsfáinak színpompás kavalkádja, a pattanó rügyek friss, üde zöldje, és a kerítések mellett virágzó aranyesőbokrok jelezték, hogy immár végérvényesen és visszafordíthatatlanul megérkezett a várva-várt kikelet. Vidám hangulatban közeledtünk a messziről oly barátságosnak mutatkozó, ám közeledve egyre magasabbnak és hatalmasabbnak tűnő tanúhegyhez. Az egyre meredekebbé és keskenyebbé váló dűlőutakon gyakran megálltunk egy-egy szusszanásnyi pihenőre, és míg levegőért kapkodtunk, volt időnk megcsodálni a hátunk mögött egyre markánsabban kirajzolódó kistestvért, a szintén csodaszép Szent György-hegyet.

A Badacsony bazaltplatóját ostromló Bujdosók lépcsője és az azzal eredetileg szerves egységet alkotó, érdekes nevű – jelenleg sajnos magántulajdonban lévő – Rodostó turistaház igazi turistatörténeti emlékek. A II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulóján meghirdetett, 1935-ös Rákóczi emlékév alkalmából az MTE Tapolcai Osztályának tagjai építették mindkettőt, átadásukra picivel később, 1936 júliusában került sor. A Badacsony bazalt alkotta koronájának közvetlen közelében, a híres kőzsákok és kőtengerek alatt hagyományos balatoni stílusban felépített nádtetős ház és a hegytetőre felvezető, 464 lépcsőfokból álló turistaút minden egyes kőkockája a kuruc szabadságharc hőseiről mesél. A lépcsősoron kialakított pihenőhelyek a kuruc kor kiemelkedő személyiségei után kapták nevüket, úgy, mint Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Zrínyi Ilona, Lórántffy Zsuzsanna, vagy éppen Rákóczi udvari zenészének később híressé vált leánya, Czinka Panna.

A Rodostó turistaház jelenleg sajnos nem látogatható, szemlátomást jó állapotban, de használaton kívül van, talán egyszer eljön még az az idő, amikor újra bakancsos turisták csodálhatják a ház teraszáról a Szigliget felé nyíló nagyszerű panorámát.

Kurucok emlékezete ide vagy oda, azért ha két szóval kellene jellemeznem a Bujdosók lépcsőjét, akkor azt mondanám, hogy kegyetlenül szép, és legalább annyira kegyetlen, mint amennyire szép. A lélegzetelállító formájú bazaltoszlopok közt kanyargó, kőtengereken át vezető meredek lépcsősoron a hegytető felé haladva, fokról fokra lépdelve és megpihenve, miközben kifújjuk magunkat, rengeteg időnk van gyönyörködni a természet alkotta kőszobrok és a balatoni táj szépségében.

Persze nem mindenkit visel meg olyan nagyon a kapaszkodás, amíg mi, negyvenesek pihegünk, addig a velünk tartó húszéves fiatalok bazaltkőről bazaltkőre ugrálva fedezik fel a kőtengerek világát és a kőzsákok közeléből a Balaton nyugati medencéjére nyíló pazar kilátásokat.

A bazaltplató szélére felérve a Czinka Pannáról elnevezett utolsó pihenőtől érdemes egy alig egyperces kitérőt tenni a tördemici kilátó felé. Ez a néhány padból és asztalból álló nyugodt kis pihenőhely egy északnyugat felé nyíló természetes kilátópont, ahonnan Badacsonytördemicre, a Szent György-hegyre és a Keszthelyi-hegységre nyílik megkapóan szép panoráma.

Rövid nézelődést követően ligetes erdőben, virágzó keltiketenger által kísért, tavaszi napfényben fürdő, jól járható turistaúton lépdeltünk a Badacsony talán legismertebb műemléke, a híres Ranolder-kereszt felé.

A Ranolder János veszprémi püspök által 1857-ben állíttatott hatalmas, 12 méter magas kőkereszt a Badacsony legjellegzetesebb, messziről is jól látható építménye. A hagyomány szerint a püspököt oly mértékben varázsolta el az innen nyíló káprázatos kilátás, hogy elrendelte a ma is álló kőkereszt felépítését, amely azt hivatott hirdetni, hogy ilyen szépséget emberi kéz nem, csakis a feljebbvaló tud alkotni. Ezt csak megerősíteni tudjuk, ugyanis a kereszt alatti bazaltoszlopok tetején kialakított kis kilátóteraszról percekig bámultuk a lábaink előtt zöldeskék színekben pompázó magyar tenger lenyűgöző látványt nyújtó, fenségesen szép víztükrét.

A Ranolder-kereszt közelében áll egy méltatlanul mellőzött, nem túlságosan szívderítő állapotban lévő kis építmény, az 1908-ban épült Egry József-kilátó. A Bujdosók lépcsőjénél és a Rodostó turistaháznál is korábbi eredetű, bástyaszerű kis épület belső tere eredetileg turistapihenőnek, mai divatosabb nevén bivakhelynek készült, és bár kissé elhanyagolt, ennek a célnak szükség esetén még most is bármikor kiválóan megfelel. A tetejéről, a korlátokkal védett kis teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Badacsony szoknyájának déli lejtőjén szinte a part menti nádasokig lefutó szőlőskertekre és a Balatonra.

A számtalan pazar kilátópont mellett említést érdemel a Badacsony közel 400 méteres átlagmagasságban hullámzó bazaltplatóját borító csodálatos erdőrengeteg. Nagyon érdekes látni ezen a felkapott, rendkívül látogatott hegytetőn a szinte őserdő jelleget öltő, olykor évszázados bükkösök és tölgyesek alkotta gyönyörű erdőtakarót. A Kisfaludy-kilátóig jól kitaposott turistautak mellett kidőlt fák, holtfák, elhalt és sarjadó növények, fiatalos és évszázados erdők látványos egyvelege kíséri utunkat.

A 438 méter magas hegytetőn felépített Kisfaludy-kilátó pazar körpanorámájáról sokan sokat meséltek már, ezúttal csupán annyit jegyeznék meg, hogy az alig tíz esztendeje átadott torony állaga sajnos gyors tempóban romlik. Felmentünk, körbenéztünk, viszonylag sokan is voltak, ezért hamar továbbindultunk a számomra sokkal kedvesebb, nyugodtabb, autentikusabb hangulatot árasztó következő kilátópont felé, melyet a Kőkapu közelében, a régi bazaltbánya felső pereménél alakítottak ki.

Bármily hihetetlenül is hangzik, bizony legnagyobb tanúhegyünket, a Balaton-felvidék egyik jelképét, az ikonikus Badacsonyt is bányászták bazalt kőanyagáért. A 20. század első felében hat évtizeden keresztül két kőbánya is bontotta a hegyet, és leginkább a civil összefogásnak, az egyre hangosabb ellenállásnak volt köszönhető, hogy 1965-re felhagyták mind a tördemici, mind pedig a tomaji bazaltbányát.


A tördemici bánya felső szélén állva a hegy oldalában tátongó hatalmas bányagödröt szemlélve kis fantáziával magunk elé képzelhetjük a hegy eredeti vonalát, és azt, hogy milyen hatalmas mennyiségű kőzetanyag hiányzik az egykor lényegesen nagyobb kiterjedésű bazaltplatóból. Ennél a gondolatnál sokkal szívderítőbb azonban a látvány, amely a meredeken leszakadó bányafal peremén állva és a környező tanúhegyek változatos formáit szemlélve tárul elénk. Észak felől a közeli Szent György-hegy üdvözöl, picit jobbra, közvetlenül előttünk a Gulács kúpja emelkedik, a kissé távolabb eső Tóti-hegy felett a látóhatár széléről pedig a jellegzetes alakú, 601 méter magas Kab-hegy integet felénk.

A tördemici bazaltbányától a Kőkapun keresztül ereszkedtünk le a hegy szoknyájának felső szélén futó, piros jelzésű Kuruc-körút ösvényére, melyen a Rózsakőnél található pihenőhely felé vesszük az irányt.

Félúton a Rózsakő felé egy igazi, mellbevágó meglepetés fogad, melynek létezéséről ezidáig egyikünk sem tudott. A tomaji bazaltbánya alatt bányászbarakkok indával körbefont omladozó romjai meredeznek az erdő mélyén. Egy tájékoztató tábláról azonban kiderül, hogy ezek bár eredetileg valóban bányászlakások voltak, 1949-től 1954-ig egy kommunista internálótábor épületeiként funkcionáltak. Az elhurcolt kulákok, ide beosztott munkaszolgálatos kiskatonák szenvedéseinek Nagy Imre kormányának tábort felszámoló határozata vetett véget.

A Rózsakőnél található pihenőhely közelében lévő autós parkoló volt a garancia arra, hogy ezen a ponton a természetből újra visszatérünk városi civilizációba. A Kisfaludy-ház mellett elhaladva immár aszfaltos úton lépdelve értük el a Badacsony szoknyájának felső szélén futó sárga kereszt jelzésű utat. A pazar szőlőskertek közt kanyargó, híres pincészetek mellett is elhaladó, bazaltkövekkel kirakott útnak a délutáni nap Balaton víztükrén megcsillanó szikrázó fénye adott igazi, hamisítatlan mediterrán hangulatot. Apró hétvégi telkek közt, az átélt élmények hatására vidáman beszélgetve ereszkedtünk le a híres római útra, amely immár a badacsonytördemici faluház parkolójában várakozó autónkig kalauzolt vissza minket.

A Börzsöny legszebb kilátóhegyei

A Börzsöny legszebb kilátóhegyei

2021.05.11.

Ha könnyen megközelíthető, igazán látványos, panorámákban gazdag túrát keresel, melyet a karanténban elgémberedett lábakkal is könnyedén teljesíthetsz, akkor a Börzsöny kilátóhegyei rád várnak.

→ Tovább
Barangolás a vadregényes Kőszikla-szurdokban

Barangolás a vadregényes Kőszikla-szurdokban

2021.05.10.

Hosszú-hosszú esztendők után végre sikerült nem munkával ünnepelni a munka ünnepét. Egy múltbéli adósságunkat pipáltuk ki, mivel a RP-DDK vándorlás során egy novemberi esős napon jártunk Nagybakónak környékén, és akkor életveszélyes lett volna felkeresni a Kőszikla-szurdokot.

→ Tovább
A vadregényes Bél-kő ormain

A vadregényes Bél-kő ormain

2021.05.07.

Eger felől Szilvásvárad felé autózva egy pillanatra tátva marad az ember szája, amikor egy útkanyarulatnál egyszerre csak megpillantja Bélapátfalva piros cserepes tetői felett a Bél-kő jellegzetes, szinte műremekké faragott monumentális tömbjét.

→ Tovább