Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. április 28.

Ahol a víz az úr: Dráva, az élő folyó

Képzeljük el a Tisza méltóságos hömpölygését a Rába játékos vadságával, s ekkor magunk előtt láthatjuk a Drávát, ezt a kevésbé ismert, gyönyörű folyót. Ez egy elvarázsolt táj, mely elsősorban a természetességével ejti rabul a szívünket. Ráadásul e határfolyónak van egy kis- és nagy testvére is: a vad Mura és a nyugodt Duna.

Nem véletlen, hogy az UNESCO tavaly szeptemberében elfogadta a világ első, öt országra kiterjedő védett területét Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum néven. Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és Szerbián át húzódó 700 km-es „zöld övezet” 930 000 hektáron tárja elénk a természet szépségeit, az élő vizek tájformáló munkáját, s ezért Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizes élőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon.

A három folyó a változó mértékű emberi beavatkozások ellenére bámulatos (elsősorban) biológiai sokszínűséggel rendelkezik. Ez már az élőhelyek változatossága is jelzi: ártéri ligeterdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak, magaspartok, mocsár- és láprétek… S a sokféle környezet sokféle ritka faj élőhelyéül szolgál, legyen az parti fecske, jégmadár, fekete gólya, kis csér vagy macskabagoly. Európában itt található a legnagyobb számú rétisas-populáció. Évente 250 000 vándormadár vonul és pihen meg a három folyó mentén. Tehát nem véletlen, hogy a terület az Európa Amazonasa nevet érdemelte ki egy WWF-es projekt kapcsán. Az emberek számára sem elhanyagolható a terület, ugyanis a bioszféra-rezervátum területén 900 000-en laknak.

A rezervátum területe három zónára van felosztva. A magterület fő célja a természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzése, valamint a már leromlott területek helyrehozása. A pufferzóna a folyók mentén, az ártéri területeken kívül, művelt területek és falvak mozaikja, kisebb, elszigetelt védett terület is (holtágak, halastavak és kisebb mocsarak), a legeltetés, a szénagyűjtés, valamint a helyi gazdálkodásból származó termékek értékesítése, illetve az ökoturizmus céljait szolgálja. Ez utóbbinak adekvát formája a természetjárás. A harmadik, átmeneti zóna biztosítja a helyi gazdasági és tudományos hátteret a rezervátum fennmaradásához.

E vidék nemcsak a növények és állatok számára ideális, de a csendet, harmóniát kereső természetbarátok számára is vonzó. Nézzük most csak a hazai, Dráva-menti adottságokat. Egyre több az olcsó és igényes szálláshely a vidéken, és szinte minden szolgáltató tud ajánlani gyalogos túratervet, vízitúra lehetőséget, kerékpártúra-útvonalat, s a vidék maga a horgászparadicsom; a zúgóktól a holtágakig minden víztípus megtalálható erre. És hát látnivaló bőven akad a határfolyó mentén.

A legnagyobb látványosság maga a Dráva: szinte méterenként változik az arca, mindegyik vízparti lejárat új és új látványt tár elénk.

És ez a látvány más hajnalban, és más napközben, és megint más alkonyatkor, és más lesz, ha legközelebb jövünk ide, mert ez a folyó él!

Egy zátony eltűnik vagy arrébb vándorol, egy holtág feltöltődik vagy újraéled… Ugyanis a folyó hazai szakasza még nincs vízerőművekkel belépcsőzve, a víz a természet törvényei szerint formálja élő medrét. Ezért van az a furcsa, szokatlan helyzet, hogy a határvonal már nem (mindenhol) a középvízi sodorvonalban húzódik! Tehát akár a „magyar oldalon” is lehetünk odaát, és fordítva!

Az utolsó látogatásom alkalmával a folyó kettő plusz egyes arculata varázsolt el: zátonyok, magaspart és egy a folyóba torkoló szurdok. A kavics- és homokzátonyok talán a legeredetibb, unikális élőhelyei a bioszféra-rezervátumnak. Sok van belőlük, és jóval nagyobbak (főleg alacsonyabb vízállásnál), mint pl. a Rábán v. a Dunán. És azt jó érzés tudni, hogy ha egy ilyen kavicsfövenyen sétálunk, akkor az Alpok lehordott kőzetanyaga zizeg a talpunk alatt. De csak óvatosan a zátonyokon valós sétálással, mert a nagyon ritka és nagyon védett kis lile és kis csér fészkelőhelyei a zavartalan zátonyok!

A magaspartok tényleg magasak, akár 15-20 m magasságot is elérnek a víz szintjéhez képest, ezért mindig csodás kilátással jutalmaznak meg. Ráadásul kiváló élőhelyek a partoldalba vájt járatokban fészkelő jégmadarak, gyurgyalagok, és a nagyszámú partifecske-kolónia számára. E magaspartokat alulról állandóan támadja, alámossa a folyó, így a partfal állandóan leomlik, megújul, így tényleg egyedi értékek ezek is.

A löszszurdok inkább ritkaságként került ide, no meg azért, mert nagy élmény volt bejárása. Nem csak a nehézsége miatt, hiszen csak nagy-nagy odafigyeléssel volt bejárható, felfedezhető, de a rejtett értékei miatt is, akár a sokféle páfrányra, és a rengeteg földtani jelenségre gondolok: fiatal szurdokvölgy, suvadások, talajszelvény, kőzetfeltárás…

A terület jó gazdája a Duna-Dráva Nemzeti Park, amely tíz tanösvénnyel és három bemutatóhellyel (Dráva-kapu, Ős-Dráva Látogatóközpont, Fehér Gólya Múzeum) segíti a természetjárók programjait. A vizek evezőstúrákra csábítanak. Egynaposat itt bárki szervezhet, de hosszabbakat csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság segítségével lehet lebonyolítani. A táborhelyek a vízről jól megközelíthetőek, s egyre komfortosabbak. A kerékpározó számára is ideális a vidék: emelkedők alig, forgalom minimális, látnivaló van bőven, és gyorsan fejlődik a kerékpáros infrastruktúra is.

Ha marad időnk, érdemes átlátgatni Barcsnál a túlparti horvát területre, hiszen onnan a magyar oldal szépégei tárulnak szemünk elé, és bájos települések fogadnak. Tehát érdemes elindulni, Budapesttől csak 2,5 óra (jó részt autópályán) az élő folyók bioszféra-rezervátuma, e csodás turistaparadicsom.


Barlangászkodás a Kab-hegyen

Barlangászkodás a Kab-hegyen

2022.06.26.

Az ásványokat és a barlangok világát kedvelő baráti társaságunk elsősorban a Bakony könnyebb, nehezebb víznyelőit, üregeit részesíti előnyben, ez alkalommal a Déli-Bakony ékkövére, a Kab-hegyre (599 m) esett a választás.

→ Tovább
Egy eltűnt falu emlékei a somogyi erdők mélyén – Béndek

Egy eltűnt falu emlékei a somogyi erdők mélyén – Béndek

2022.06.14.

Béndek, vagy más elnevezéssel Béndek-puszta már az ókorban is lakott település volt a Somogy megyei Hács közelében, 1983-ban teljesen elnéptelenedett. Ami belőle megmaradt, azt birtokba vette a természet, és az idő szinte teljesen megsemmisítette. Megnéztük az elveszett falut.

→ Tovább