Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. április 28.

Ahol a víz az úr: Dráva, az élő folyó

Képzeljük el a Tisza méltóságos hömpölygését a Rába játékos vadságával, s ekkor magunk előtt láthatjuk a Drávát, ezt a kevésbé ismert, gyönyörű folyót. Ez egy elvarázsolt táj, mely elsősorban a természetességével ejti rabul a szívünket. Ráadásul e határfolyónak van egy kis- és nagy testvére is: a vad Mura és a nyugodt Duna.

Nem véletlen, hogy az UNESCO tavaly szeptemberében elfogadta a világ első, öt országra kiterjedő védett területét Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum néven. Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon és Szerbián át húzódó 700 km-es „zöld övezet” 930 000 hektáron tárja elénk a természet szépségeit, az élő vizek tájformáló munkáját, s ezért Európa egyik legjelentősebb folyókat és vizes élőhelyeket felölelő területeként tarthatjuk számon.

A három folyó a változó mértékű emberi beavatkozások ellenére bámulatos (elsősorban) biológiai sokszínűséggel rendelkezik. Ez már az élőhelyek változatossága is jelzi: ártéri ligeterdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak, magaspartok, mocsár- és láprétek… S a sokféle környezet sokféle ritka faj élőhelyéül szolgál, legyen az parti fecske, jégmadár, fekete gólya, kis csér vagy macskabagoly. Európában itt található a legnagyobb számú rétisas-populáció. Évente 250 000 vándormadár vonul és pihen meg a három folyó mentén. Tehát nem véletlen, hogy a terület az Európa Amazonasa nevet érdemelte ki egy WWF-es projekt kapcsán. Az emberek számára sem elhanyagolható a terület, ugyanis a bioszféra-rezervátum területén 900 000-en laknak.

A rezervátum területe három zónára van felosztva. A magterület fő célja a természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzése, valamint a már leromlott területek helyrehozása. A pufferzóna a folyók mentén, az ártéri területeken kívül, művelt területek és falvak mozaikja, kisebb, elszigetelt védett terület is (holtágak, halastavak és kisebb mocsarak), a legeltetés, a szénagyűjtés, valamint a helyi gazdálkodásból származó termékek értékesítése, illetve az ökoturizmus céljait szolgálja. Ez utóbbinak adekvát formája a természetjárás. A harmadik, átmeneti zóna biztosítja a helyi gazdasági és tudományos hátteret a rezervátum fennmaradásához.

E vidék nemcsak a növények és állatok számára ideális, de a csendet, harmóniát kereső természetbarátok számára is vonzó. Nézzük most csak a hazai, Dráva-menti adottságokat. Egyre több az olcsó és igényes szálláshely a vidéken, és szinte minden szolgáltató tud ajánlani gyalogos túratervet, vízitúra lehetőséget, kerékpártúra-útvonalat, s a vidék maga a horgászparadicsom; a zúgóktól a holtágakig minden víztípus megtalálható erre. És hát látnivaló bőven akad a határfolyó mentén.

A legnagyobb látványosság maga a Dráva: szinte méterenként változik az arca, mindegyik vízparti lejárat új és új látványt tár elénk.

És ez a látvány más hajnalban, és más napközben, és megint más alkonyatkor, és más lesz, ha legközelebb jövünk ide, mert ez a folyó él!

Egy zátony eltűnik vagy arrébb vándorol, egy holtág feltöltődik vagy újraéled… Ugyanis a folyó hazai szakasza még nincs vízerőművekkel belépcsőzve, a víz a természet törvényei szerint formálja élő medrét. Ezért van az a furcsa, szokatlan helyzet, hogy a határvonal már nem (mindenhol) a középvízi sodorvonalban húzódik! Tehát akár a „magyar oldalon” is lehetünk odaát, és fordítva!

Az utolsó látogatásom alkalmával a folyó kettő plusz egyes arculata varázsolt el: zátonyok, magaspart és egy a folyóba torkoló szurdok. A kavics- és homokzátonyok talán a legeredetibb, unikális élőhelyei a bioszféra-rezervátumnak. Sok van belőlük, és jóval nagyobbak (főleg alacsonyabb vízállásnál), mint pl. a Rábán v. a Dunán. És azt jó érzés tudni, hogy ha egy ilyen kavicsfövenyen sétálunk, akkor az Alpok lehordott kőzetanyaga zizeg a talpunk alatt. De csak óvatosan a zátonyokon valós sétálással, mert a nagyon ritka és nagyon védett kis lile és kis csér fészkelőhelyei a zavartalan zátonyok!

A magaspartok tényleg magasak, akár 15-20 m magasságot is elérnek a víz szintjéhez képest, ezért mindig csodás kilátással jutalmaznak meg. Ráadásul kiváló élőhelyek a partoldalba vájt járatokban fészkelő jégmadarak, gyurgyalagok, és a nagyszámú partifecske-kolónia számára. E magaspartokat alulról állandóan támadja, alámossa a folyó, így a partfal állandóan leomlik, megújul, így tényleg egyedi értékek ezek is.

A löszszurdok inkább ritkaságként került ide, no meg azért, mert nagy élmény volt bejárása. Nem csak a nehézsége miatt, hiszen csak nagy-nagy odafigyeléssel volt bejárható, felfedezhető, de a rejtett értékei miatt is, akár a sokféle páfrányra, és a rengeteg földtani jelenségre gondolok: fiatal szurdokvölgy, suvadások, talajszelvény, kőzetfeltárás…

A terület jó gazdája a Duna-Dráva Nemzeti Park, amely tíz tanösvénnyel és három bemutatóhellyel (Dráva-kapu, Ős-Dráva Látogatóközpont, Fehér Gólya Múzeum) segíti a természetjárók programjait. A vizek evezőstúrákra csábítanak. Egynaposat itt bárki szervezhet, de hosszabbakat csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság segítségével lehet lebonyolítani. A táborhelyek a vízről jól megközelíthetőek, s egyre komfortosabbak. A kerékpározó számára is ideális a vidék: emelkedők alig, forgalom minimális, látnivaló van bőven, és gyorsan fejlődik a kerékpáros infrastruktúra is.

Ha marad időnk, érdemes átlátgatni Barcsnál a túlparti horvát területre, hiszen onnan a magyar oldal szépégei tárulnak szemünk elé, és bájos települések fogadnak. Tehát érdemes elindulni, Budapesttől csak 2,5 óra (jó részt autópályán) az élő folyók bioszféra-rezervátuma, e csodás turistaparadicsom.


Magyarország hetedik természeti csodája

Magyarország hetedik természeti csodája

2023.02.03.

Az ország legészakibb pontjával is büszkélkedő Füzér község felett 170 méterrel, egy minden évszakban igen látványos bérc tetején áll az ország egyik legszebb vára, melynek a Zempléni-hegység magasabb vonulatai adnak egyedülállóan szép keretet.

→ Tovább
„Tátra-látó” kilátók

„Tátra-látó” kilátók

2023.02.02.

A hideg idő beköszöntével rendszeresen tűnnek fel a neten szebbnél szebb fotók a Tátra hófödte csúcsairól, amelyeket nézegetve felötlik az emberben, hogy milyen jó lenne ezt élőben is látni. Persze a fotók többsége profi géppel készült és utólag megmunkált, viszont egy dolgot nem adnak vissza: azt a fantasztikus érzést, amikor ott állsz a hegytetőn, és a lábaid előtt hullámzik szinte a teljes egykori magyar Felvidék.

→ Tovább
Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

Horogra akadva a Palotai-Bakony sziklaszurdokjaiban

2023.01.30.

Csak egyórányira a fővárostól, csak pár száz méter szint, csak csodás táj; csak élvezni lehet a Csór községtől északra elterülő dolomittérség szépségeit, változatosságát. Csak tájékozódni kell jól, az igencsak szokatlan útvonalvezetés ezt megköveteli.

→ Tovább